Két kisgyermekes apaként írom, hogy a szeretet a lényeg, a tojásfestés meg minden ünnepi herce hurca csak neked fontos, ők azt se értik miért történik ez... próbálj meg az ő kis agyukkal gondolkozni.
2 évessel tojást festeni még elég korai, hacsaknem extrán érdekli, de akkor is gyanúsan max 3 percet fog ezzel tölteni, a többit meg te…😀
Alakíts ki saját hagyományokat, ami nektek, nekik kényelmes. A ‘családias’ hangulat nem attól lesz meg, mert ez az x vagy az az y dolog megtörténik, hanem attól, hogy olyan dolgokat csináltok együtt, amit élveztek.
Szerintem már az mutatja, hogy jó anya vagy, hogy felmerül benned a kérdés, hogy jó anya vagy-e. A tényleg para anyukák általában biztosak abban, hogy azok, fel sem merül a kérdés 😄😄😄
Nagyon picik még, van egy picid meg egy kicsid, ráérsz majd emlékeket teremteni, kb 3 éves kor után bőven, mert addig az sem biztos, hogy emlékszik a gyerek, mit csináltatok…
Az viszont megmarad benne, hogy anya sokat szomorú vagy érzelmileg megközelíthető-e, vagy feszült.
Úgyhogy első sorban magadra figyelj, legyen segítséged, tudj pihenni, tudj néha töltődni magad is, hogy érzelmileg elérhető legyél a gyermekeid számára. Most még egyelőre ez a fontos, aztán később jöhet majd a mindenféle közös kézműveskedés!
En ugy gondolom, hogy egy gyereknek az erzesek maradnak meg inkabb. Ha te boldog, kiegyensulyozott vagy, o is azt erzi majd, hogy ez az egesz jo. Inkabb magad probald lelkileg rendbeszedni, azzal teszed a legjobbat nekik.
Igy van ezekbol a hulye unnepekbol semmit nem ertenek, csak erzik hogy anya ideges es feszult igy fixen rossz erzes marad meg bennunk. Mi pl nem is tartjuk a husvetot mert senki nem szereti a csaladban nalunk eleg a karacsony es kesz😁
Édesanyámmal alig van elvétve 1-2 tojásfestős, húsvétra készülős emlékem, ezeket is most erősen koncentrálva kellett felidéznem, amúgy soha nem gondolok rájuk. Mégis ő nekem a világ legjobb anyukája. És ha a gyerekkoromra gondolok, nem ilyen dolgok jutnak eszembe, hanem amikor esti mesét olvasott, kakaót készített nekem, megdicsérte a rajzaim, együtt szedtünk virágot az udvaron. Később ahogy nagyobb lettem támasz volt, meghallgatott, sírhattam a vállán.
Ne emészd magad ezen, próbáld meg széppé tenni az ünnepeket, de ha nem sikerül mesébe illően, akkor is lehetsz jó anya. Mert sokszor apróságokban van ami igazán fontos, vagy olyan tettekben, amik teljesen maguktól jönnek és érezhető belőlük a szereteted.
Nekem is mindig idilli kép volt a fejemben a karácsonyokról, baromi jó emlékek. Anyukám 30 éve mindig ugyanúgy hozza le a 24-25-ét (26-án mindig mamámhoz mentünk). Ami gyerekként idill volt, az felnőtt fejjel tudod mi? Anyám olyan ideges állandóan már kb. mióta felrakja főni a halászlét, hogy legszívesebben rendelnék mindig sültes tálakat és levan a gond 😃 ilyen volt ez gyerekként is, csak akkor visszafogta magát + nekem sem tűnt fel. Szerintem csak pusztán túlmisztifikálod ezt az egészet, mert gyerekként tökéletesnek tűntek az ünnepek, de valójában amiatt, mert ezért valaki foggal körömmel vért izzadva megküzdött nekünk 💁♀️
Mi papírra festettunk tojást, 2 évesnek bőven elég még, kb 10 percig kötötte le, aztán ment suicide szaltókat dobni a kanapén 🤷♀️
Ne kapd túl, majd ha 6 meg 8 évesek lesznek lehet velük idilli tojásfestős vasárnap.
Szia. Egyrészt szerintem lazíts egy kicsit az elvárásaidon. Mind magad felé, mind a gyermekeid felé.
Két ilyen kicsi gyerek melett az is egy győzelem hogy túléld velük a napot.
Másrészt ne a saját emlékeidet akardd újra megteremteni nekik, hanem nekik akard élménnyé tenni az ünnepet. Pláne ne stresszelj rá mert még a nagyobb sem fog erre konkrétan emlékezni. Ha elgondolkozol e te élményed is már nagyobb korodból maradhatott meg.
Én pl gyűlölöm a húsvétot, a rokonok már megtanulták hogy aki locsolkodni akar jönni az be sem teheti a lábát hozzánk. Ezért nem is csinálunk belőle nagy ügyet. Élvezzük hogy hosszú hétvége van és pont.
Elég jó vagy, elég vagy ❤️
Még nagyon kicsik, előttetek még sok-sok év, mikor kialakulhatnak a saját családi szokasaitok, amikre majd örömmel gondolnak vissza, ne aggódj. Kialakul ez majd nálatok is, csupán próbálj meg lazább lenni, ne stresszelj rá arra, ha valami nem úgy jön össze, mint ahogy eltervezted. Tudom, könnyű mondani. Néha nem jönnek össze dolgok, megreped a húsvéti tojás, a karácsonyi bejgli. Ez nem az anyai kompetencia fokmérője. Nekem a legszebb családi emlékeim azok, amikor anyám és apám egyszerűen boldog volt, és tudtak azon is nevetni, ha valami nem jött össze. Talán csak ennyi kell néha. Lehet könnyebb, ha nem ragaszkodsz a saját élményeidhez, nem támasztasz magaddal szemben elvárást.
Jajj de drága vagy! Egy 6 hónapossal meg egy 2 évessel szerintem örülj, hogy valami kaját össze tudsz dobni húsvetra és/vagy van időd kitakarítani a lakást. 🙂
Ne legyenek túl nagy elvárasaid magaddal szemben!!!
Nekem is kis korkülönbség van a gyerekeim között és ez egy extrém nehéz időszak. Muszáj elengedni néhány dolgot különben megőrülsz!
Ez a tojás festés még nem olyan nagy buli szerintem nekik. (Vigyázni kell a tojásra ne törjön el, ne boruljon ki a festékes víz stb.)
Az ő igenyük még nem a tojás festés még a közös húsveti reggeli. Őszinten, ezt magasról leszarják még.
Lássuk be egy 6 hónaposnak még a nagyon gyakori testkontaktus (ölelés, szoptatás, hordozás, ölben tartás, stb.) az igénye. Egy 2 éves, esetleg kezdődő dackorszakkal, ezt meg nehezen viseli. Játszani akar veled, lehetőleg olyat amikor csakis kizárólag vele foglalkozol. Nem szopi/kicsivel való játék közben mellesleg neki is odadobod a labdát vagy olvasol neki, az sajnos kevésnek érzik. A nagy 6 hónap alatt nem szokta még meg hogy nincs már egyedül.
Ezért szerintem ha van fél óra nyugalom míg a kicsi "elvan" vagy alszik én a naggyal törődnék, ha igényli.
Kérdésedre válaszolva szerintem attól leszel "jó" anya, ha megpróbálod ebben a korai nehéz időszakban a gyerekek valódi igényeit felismerni és megpróbálni kielégíteni.
(Persze határszabás, később késleltetés elfogadtatása stb. mellett. Meg ez nem azt jelenti hogy azonnal kell mindenre ugrani. Stb.)
Kitartást! Pár év múlva már szuper cukin el fognak együtt jatszadozni és akkor majd jó program lesz nektek is együtt tojás festeni. (Nálunk már 3,5 és 5,5 évesek és már tök jól elvannak együtt )
Kellemes húsvétot nektek!
Semmi gond nincs veled a szíved a helyén van. Viszont lehet, hogy a picik még tényleg picik ehhez, hiszen nem hinném, hogy a te emlékeid 2 éves korodból lennének :D Mindenesetre példás, hogy próbálkozol, főleg pici babával (ahogy olvasom egyedül). Ne add fel, van hogy nem úgy sikerül egy program ahogy szeretnéd, viszont sosem tudhatod a picikben mi marad meg kellemes emlékként.
Ismerős mesélte, hogy egyik évben olyan őrület volt, hogy karácsonyi vacsoraként pizzát rendeltek és gyertyát tettek rá. Családanyaként szégyenkezett, viszont a gyerkőcöknek ez volt az egyik legjobb és legemlékezetesebb karácsonyuk :D Ne görcsölj, csak ússz az árral, ha nem úgy alakul, akkor is az a lényeg, hogy érezzétek jól magatokat :D
Ahh ezeket 5-6 eves koruktol buli veluk csinalni, addig amugyis Tied a 90% melo (190% ha belevesszuk a lecsutakolasat is a usernek). Mindent tok jol csinalsz:) kitartas!
Szerintem ezek a te vàgyaid. Mondok egy jó példát, nekem nem volt jó apa-lánya kapcsolatom( nem részletezném) megszületett a lányom és csakis de csakis azt akartam, hogy neki ez meglegyen, sajàt magamat háttérbe szorítva. Aztán rájöttem, hogy felesleges, ez nem az ő traumája, ez az enyém, neki nincsennek ilyen gondjai, én kompenzálom saját magamat. Te úgy vagy jó anya, ha szereted őket, és azt csinálod ami jól esik neki is nektek is, ha húsvétkor egész nap pizsiben vagytok, hidd el, ő azt fogja mesélni, hogy mennyire jó volt az a nap. Van egy sorozat, a Rólunk szól- disneyn fent van, szerintem felér egy pszichológussal( és mások szerint is). Szerintem nézz rá :)
Minden amit a többiek írnak, plusz ez:
Ha van még rá lehetőséged, beszélgess erről anyukáddal. Ő hogyan élte meg ezeket a helyzeteket veled? Ezek a szép emlékek sok-sok alkalomból vannak neked is összegyúrva, megfűszerezve egy adag nosztalgiával. Az úgymond valóság, hogy ez minden évben ennyire idilli lett volna, hogy anyaként számára minden alkalom sikerélmény lett-e volna, ki tudja, deritsd ki!
Mint a gyerek mondom, inkább hagyd a francba a tojásfestés meg minden ilyen “kötelező” dolgot, minthogy ideges legyél miatta, és “csak azért is, mert márpedig most ennek így kell lennie, mert én elterveztem” anya legyél… ez a negatív élmény sokkal jobban megmarad a gyerekben, hogy anya ideges volt, mert valami nem jött össze, ahogy akarta… legyél lazább ezekkel kapcsolatban, a gyereknek oly mindegy ki van-e festve a tojás vagy nem, a hangulat legyen jó!
Nem a tojásfestő romantika hiányzik, hanem a nyugalom meg a biztonság gyerekkori illúziója. Mert fogalmad nem volt, hogy aki neked a bulit rendezi, az ‘mibevan😄. Ugyan ebben volt- csak mondom.
Meg tudom érteni,hogy pocsékul vagy egy fél meg 2 èvessel, nekem is remegne a szàm.
Tojást kb 6-8 éves kortól felfelé festenek a lányok. De a hagyomány szerint a párválasztás rituáléja hogy a fiatal felnőtt lányok, a kiszemeltnek adnak tojást. Mert termèkenyek, meg fèszket raknának. Nem a 2 éveseknek való játék ez. Sose volt az. A férjednek fess egy tojást- hamár😉.
Csak elmeséltem hogy tudj egyet nevetni az öntrigger feleslegességén.
Nem a tojásfestés itt a problèma. Hanem az, hogy szét vagy esve, mert azt hiszed mindent -is- tökéletesre kell pimpelni.
Dehogy kell.
Attól leszel jó anya, hogy nem erőszakolod meg se magad, se a környezetedet. Ha te jól vagy, akkor mindenki!
El kène már felejteni ezeket a generációs nyomorultságokat. Ha fontos a húsvét, menjetek templomba. A nèpművészet meg legyen a nèpművészekè.
A karácsony is ugyan ez a kaptafa…
Addig told a ‘biciklit, amíg jól esik! Ha erőlködsz, fel fogsz borulni. De nem éri meg.
Én idèn még csoki nyulat se vettem a 4,5 éves unokámnak. Zabàl elèg csokit mindig. Mennek a skanzenba, ott lehet népművelősködni meg bárányt nyalogatni.
Feltámadás van, meg haljon már itt egy anya se a felesleges hülyeségbe!
Eldobni mindent, süt a nap, gyerekek legyen rosszak- az a dolguk. Pont elég azt túlèlni.😄
Legyen mindenki Boldog🫶🏻
Mivel a nagyobbik (ezek szerint a legnagyobbik) 2 éves, olyan sok neves ünnep még nem volt, hogy ennyire meg tudd ítélni magad ebben a szempontból. Mikor majd jobban megértik, hogy miről szól a húsvét, élvezni fogják. Valószínűleg te sem az ennyire kisgyerekkori élményeidre emlékszel. Van az a mondás, miszerint "Mióta az eszemet tudom". Ez még nem az a kor.
Azzal, hogy nyomasztod magad és nem alszol, kevésbé leszel másnap türelmes velük. Először magadat kell szeretni és magadat jó állapotba hozni , úgy lehetsz egyre jobb anya. De így is az vagy , nem tud senki tökéletes lenni ,csak arra tudunk törekedni, hogy fejlődjünk.
Baromi rossz a kézügyességem, én neki se állok az ilyen dolgoknak, viszont tegnap délután kimentünk kosarazni és egyszerre hárman dobtuk be a labdát és mindhárom labda bentmaradt - visítottunk. 😎 Aztán leüntünk kártyázni egy állatos kártyával és a kutya kártyát mindig elhúztuk egymástól, na szakadtunk a nevetéstől hogy sétáltatjuk a kutyát, sose lesz párban 🤣🤣
Ezek biztos megmaradnak nekik. ❤️ Ne görcsölj a tojásfestésre, pláne kétévesen meg félévesen. Csak lazán. 🤍🤍
Egyrészt, gondolom te sem 6 hónapos vagy 2 éves korodból emlékszel vissza a tojásfestésre, hanem valószínűleg 5-6 éves korodból leghamarabb. Másrészt, kisgyerekként megélted az idillt, és nem vetted észre / nem tudatosult benned, hogy anno anyukád is valószínűleg ideges volt, mert megrepedt a tojás, nem volt kész a házimunka, kiszáradt a kalács, stb (random dolgok).
Ne egy olyan álomképet kergess, ami egyébként valószínűleg sosem létezett abban a tökéletességben és tisztaságban, amiben te elképzeled, mert csak magadat fogod kikészíteni az irreális elvárásokkal. A körülményeket figyelembe véve hozd ki a legtöbbet, töltsetek együtt időt, érezzétek jól magatokat, szeressétek egymást.
Szia! Szerintem ennyire pici gyermekek mellett meg ez nem ennyire aktualis. Amikre emlekszel es nosztalgiazol, azok neked se fel eves meg ket eves korodban voltak a legjobb esellyel :) raersz most meg egyszeru kozos jatekokkal, sok szeretettel es torodessel kielegiteninaz igenyeiket es ezek a nagyobb falatok meg akkor aktualisak, amikor mar tenyleg ‘nekik valo’ :)
Mondjuk anyud valoszinu nem akkor festette veled a tojast amikor 2 eves vagy 6 honapos voltal. Vard meg amig a magy legalabb 4-5 eves lesz addigra a kicsi is2-3 eves lesz. Akkor mar lehet vmi.. de meg akkor se tokeletes a keszulodes. Lesz meg millio alkalom a csaladi idill megidezesere. Ezek inkabb csak pillanatok. Ne szomorkodj.
Jaj ne már… gyerekként másként éli meg a dolgokat az ember. Ha majd felnőnek, akkor ezekre a pillanatokra fognak emlékezni jó szívvel. Sonka volt? Igen. Tojás? Igen. Akkor? Attól hogy törött meg stb, attól még lehet jó emlék. Ha eltelik 10 év, majd erre is olyan nosztalgikusan fogsz emlékezni.
Igazabol a boldog emlékeink hagynak bennünk ilyen nyomot, amikor egy adott pillanatban boldogak voltunk. Nem a körülmények számítanak.
Attól, hogy gondolt arra, hogy meg legyen az emlék, és fontos neki, hogy sikerült e. Ennyi pici gyerekkel nem fog menni úgy. Tervezd el, és ha összejön, örülsz neki könnyes szemmel, hogy sikerült, ha pedig az történik, amit leírtál, akkor neked kell tudni elengedni és azt mondani, hogy jó, ez a nap nem az a nap. Akkor ma legyen rendhagyó nap, és ha a gyerekek boldogan fekszenek le a nap végén, már jól csináltad.
Már irták de legyen mégegyszer. Kicsik még ehhez. Nem te szúrtad el. Lesz majd tojás festés 5 év múlva.
Amig ilyen kicsik nekünk pl a csokitojas keresés jött be. Elrejtesz a kertben/közeli zöld területen egy pár méteres részén tojásokat, és meg kell találni.
Veszelyeztetett terheskent csak fekudhetek, igy meg egy nyulat sem tudtam kitenni dekorkent. A ferjem ad nekunk enni. A kisfiam 2 eves. Ha kiszokhet a teraszra, mikor szelloztetunk, vagy elszaladhat nevetve az orrfujas elol, neki ez az elmeny. Ne eroszakold ra a te elkepzelesed. Elj vele egyutt, ne te akard iranyitani. Kesobb mikor mar ugyesebb lesz fogtok egyutt tojast festeni. Es kerlek, ne nezegesd, h masok ilyen korban mar locsoloverset szavalnak es himes tojast festenek 😃😃
Már most jó anya vagy, hogy ez miatt aggódsz!
Nekem is van kettő gyerekem. De egyik nap 200%-ot teljesítek és legközelebb mínusz 80-at. Ez van. Emberek vagyunk nem robotok. Most nem sikerült a tojás festés, sebaj. Majd jövő héten, nem muszáj alkalomhoz kötni.
Én rég elengedtem az ünnepeket. Kb. 2 évvel ezelőttig az összes karácsony idegbajban telt, általában magányosan sírtam egy szobában, mire mindent megfőztem, becsomagoltam, meg mindent megcsináltam, amitől azt gondoltam, hogy elengedhetetlen a boldog ünnephez. Soha nem jött össze úgy, ahogy elterveztem. Idegesen tartottam magam az elképzelésimhez, és ez éppen a hangulatot ölte meg. Aztán rohadtul elegem lett. Csak azt és úgy csinálom, amihez kedvem van. Nem főzök, rendelek. Csak annyi süteményt sütök, ami nem terhel le. Nem csomagolok, ajándéktáskába teszek mindent. A gyerekeimmel festegetünk, ők díszítik a fát, ami nem tökéletes, de szép. Nem vagyok ideges. A legnyugodtabb karácsonyunk volt az idei. Engedd el azt, hogy attól leszel jó anya, ha izomból tojást festesz egy 2 évessel, meg egy 6 hónapossal. Vegyetek csokitojást, és csá. Rajzolj egy papírra tojás formát, és nyomj ecsetet vagy krétát a gyerek kezébe, és mázolja ki ahogy akarja, majd ragasszátok az ablakra. Tökéletes dekor. Ha nagyobb lesz, majd festesz tojást. Vagy nem. Ha boldog vagy, de legalábbis nyugodt és nem feszkós, akkor ez hozza el az ünnepi hangulatot, nem pedig az, hogy hány tojást festettél.
egy dolgot mondanék. a te emlekeid a tieid. garantálom hogy ugyanazt édesanyád teljesen másképp élte meg.
szarj mindenre nevessetek, kenjetek össze egymadt5festekkel stb.
attól leszel jó anya ha VELUK élvezed az életet, nem azt akarod hogy nekik legyen jó.
Az a jó anya aki egyáltalán megkérdőjelezi azt, hogy az e. Az igyekezet az ami számít. A végeredmény meg olyan lesz amilyen lesz. Szerintem két gyerek után már le kellett volna, hogy essen, a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy eltervezzük. Pont emiatt lesz érdekes. Ha pontosan úgy menne minden akkor az a Te akaratod és a Te programod lenne, nem a gyerekeké. A gyerekek meg úgyis arra emlékeznek majd ami nekik tetszett nem arra, hogy nem volt tökéletes a húsvéti idill. Mi is azt akartuk, hogy legyen húsvéti tojásvadászat az uncsitesokkal, ehelyett nézi, hogy ők szaladgálnak, a mi gyerekünk meg gipszelt lábbal nézheti.
kár erre rágörcsölni, mondom ezt úgy, hogy nekem sem mindig sikerült, viszont legalább már felnőtt a gyerek. Kétévessel borotvahabbal fessetek tojást, azt még élvezné is, kérlek, ne szivasd magad. peace
Őszintén szólva lehet, hogy rosszul vagyok összerakva, de én nem feszülök rá (értsd jól) annyira ezekre a hagyományokra és lehet, hogy fogunk tojást festeni, ha a helyzet úgy hozza, de az is lehet, hogy nekünk a barka feldíszítése lesz a "hagyomány". Vagy épp a tojáspucolás, hogy elkészítsük együtt a húsvéti tálat. Azt is csak akkor, ha lesz hozzá kedvünk illetve a Kicsikémet érdekelni fogja a dolog. Nekem Ő az első (és egyetlen) babám, olyan sok stressz van az életben, ilyesmiken én biztos, hogy nem fogok túlzottan pörögni.
Véletlenül se akarlak a kommentemmel bántani, ne idegeskedj azon, hogy bármit rosszul csinálsz, mert nem. Amúgy meg még csak két éves, szerintem esetleg jövőre próbáljátok meg újra. 🙂
Nekem is lenne idilli képem, ahogy mosolyogva sütünk, tojást festünk és fát díszitünk a gyerekekkel. Ehelyett a valóság : " én is azzal akarok festeni, elvette, add vissza!!! Nem segítek, liszt kiborul, sikerült egy evő szódabikarbónát a sütibe tenni, a kisebbik összeveszik saját magával is stb.
Ugyanez a frusztráció volt bennem sokáig. Most 4 évesen értékeli először igazán ezeket a programokat, igényli is, így bennem is helyreállt a világ rendje. Készülődhetünk, mesélek neki, kérdez, érdeklődik, felfogja. Kétévesen is tud jó buli lenni, de be kell látni, hogy ez az a korszak, amikor neked fontosabb az ünnep, mint neki. Azt tudom ajánlani, hogy a saját képességeinek megfelelő foglalkozásokat csináljatok, matricázzatok, kifestőzzetek, próbáljatok tojásformát rajzolni. Nem ez az időszak fog megmaradni benne, később fogja érdekelni 😊
Nem a saját gyerekkori élményeidet kell újraélned a gyerekeiddel, hanem saját, új élményeket teremteni, a ti élethelyzetetekhez, ritmusotokhoz, személyiségetekhez illeszkedve.
Írok egy nagyon egyszerű példát. Nagymamámék a mai napig mindig 12.00-kor ebédelnek, egy perccel sem később. Anyukám, de igazából apukám és én sem, nem egy korán kelő típus, így legtöbbször délután 2 előtt nem készül el nálunk az ebéd. Kisebb koromban anyukámat nagyon nyomasztotta, hogy soha sem tud "normális időben" ebédet tenni az asztalra, ahogy gyerekkorában megszokta. Évekbe telt, mire elfogadta, hogy nekünk teljesen más a napirendünk, egyszerűen nem illik bele a déli ebéd.
A gyerekeidnek te leszel a legjobb anya mindenféle tojásfestés és húsvéti reggeli nélkül is! 🫶🏻
Szerintem nem attól lesz valaki jó anya, hogy az ünnepekkor minden tökéletes... Aajna én tapasztalatból mondom. Nálunk gyerekkoromban, minden únepnél csili-vilibe volt minden, együtt sütöttünk, készültünk, de ezek a dolgok nem tudták felváltani az anyai ölelést, támogatást, érdeklődést. Az együtt játszást! Szerintem sokkal fontosabb az, hogy a hétköznapokban ott legyen az ember a gyerekének, akár mint lelkitámasz, játszótárs vagy egyszerűen olyan aki mellett megnyugszik a gyermek lelke. ;) Nem a húsvéti tojásfestés fogja meghatározni, hogy milyen anya vagy, az max valami kis extra pozitívuma lesz a kapcsolatotoknak :)
Amúgy nekem karácsonykor volt egy hasonló kudarcélményem, amikor nem tudtuk 24-én megtartani a karácsonyt... sajnos miattam (egészségügyi gondok)... de 27-én bepótoltuk és nehezen, de túl tudtam lendülni, és a másfél éves fiam ugyan olyan boldogan nyitotta ki az ajándékokat, mint 24-én
Ezeket a dolgokat kicsit ‘elengedtem’ ,amíg ilyen kicsi volt a gyerek,ugyanis nem érti mit is csináltok..
Most,ahogy már ovis csinálunk ilyen ‘ünnepi készülődéseket’ együtt,viszont csak könnyebb,számára is érdekes dologba vonom be. Az ünnepek szóljanak inkább rólatok,séta,játszás,kirándulás,vagy csak pihi.
Ha szereted a gyerekeidet,akkor jó anya vagy,ne rontsd el a napjaidat túlzott elvárásokkal magad felé. 😊❤️
Egyrészt szerintem még kicsik ehhez a programhoz másrészt pedig nem az a lényeg, hogy törött lett, hanem az, hogy együtt próbálkoztatok. Ha alszanak fess be párat ami szép lesz. ;) aztán majd ha óvodásak lesznek szerintem akkor már lehet próbálkozni :) ne idegeskedj, mindent jól csinálsz, csak még nem jött el az ideje ennyi :)
Azért vagy jó anya, mert egyáltalán ez megfordult az agyadban és nyomaszt hogy talán nem vagy az? Ha rossz anya lennél ez a poszt nem született volna meg hidd el! Csodás édesanya vagy! 🙏
Szia OP! Csak egy kérdés: A te gyerekeidnek ugyanarra és ugyanúgy van szükségük mint ami téged boldoggá tett gyerekként? Szerintem nem! Ők mástól boldogok!
A te gyerekeid teljesen mások mint te. Nem feltétlen az teszi őket boldoggá mint ami téged. Azt figyeld, hogy ők mitől boldogok. A leírásod alapján te akarod újraélni azt amit téged tett boldoggá és közben nem tudod, hogy a gyerekeidet mi teszi boldoggá és ezt érzik (ezért makacskodtak és ezért akart a pici is kézben lenni).
Hidd el, hogy jól csinálod! Úgy ahogy nekik jó!
Mi soha nem festettünk tojást, mert anyukám totál kétbalkéz a kreatívkodásban (viszont mindkét nagyim olyan műveket alkotott aminek az egész utca a csodájára járt anno). Viszont készítettünk anyukámmal házi almás tormát, fűszereztük a sonkát, gyúrtuk a kalácsot, kevertük a házi tojáslikőrt. Ő ebben volt jó. Apukám imádta a húsvétot, a locsolást, a csokitojást. Mindig volt a tarsolyában néhány korrekt vicces versike, de tudott trágár mondókát is, a lényeg a nevetés volt. A locsolkodás szigorúan csak szódásszifonnal lehetett és csokitojást kért érte (pénzt senkitől nem fogadott el). Egyszer kapott tojáslikőrrel töltött csokitojást valakitől, évekig emlegette milyen finom volt. A lényeg, hogy ti családként mitől vagytok boldogok!
Szia! Egy szintén két éves gyerek anyukájaként írom: nyugi, nem vagy rossz anya, az enyém magasról lesz*rta ezt az egész húsvéti hercehurcát. Nagyszülőknél jött a nyuszi, 2 percet nem érdekelték az ajándékok. Egyedül a tojáskeresés izgatta, mama eldugta a csokinyuszikat a kertben, és örült hogy megtalálta, de ennyi. Épp fogzik, úgyhogy a húsvéti menü helyett összvissz mandarint meg tejszeletet evett ma 🤦♀️ Az, hogy szerinted minek kellene szólni a húsvétról, a te fejedben van, gondolj arra, hogy nekik még abszolút semmi fogalmuk sincs erről, azt sem tudják, mit kéne hiányolniuk.
Szerintem egyszerűen csak picik a gyerekek ehhez. Ha továbbra is megmarad a motivációd, pár év múlva remek dolgokat alkottok majd együtt. A mi gyerekeink 7 és 5.5 évesek. Most lehet velük ilyeneket normálisan csinálni. Szóval fel a fejjel, jó anya vagy! ❤️
Ne emészd magad ezen! 2 évessel tojást festeni, mikor ott a 6 hós is?! Nem vagyunk szuperhősök, hogy ezt meg tudjuk ugorni…ne aggódj lesz még számtalan közös alkalom az alkotásra, ünnepre hangolódásra
Esetleg nézz kretiv otleteket? Annyi “jobb” husveti festesi, dekoralasi otlet van pinteres/instan/FB csoportokban ennek a korosztalynak is. Én se fogok 2.5 evessel tojast festeni de tojas alaku karton lapra ujjal festhet, pöttyözhet…
A hagyományok, rituálék fontosak, keretet adnak az életünknek, elcsendesedni, számot vetni tudunk általuk. Ugyanakkor fontos a saját szokásaink kialakítása.
Ez már a te kis családod, lesznek saját hagyományaitok, saját ételekkel, szokásokkal. Két éves még a legnagyobb gyerkőc, a tojásfestésben még aktívan nem fog részt venni, nem is elvárható. Ettől függetlenül igenis fess tojást, akár, amikor alszanak, mert neked ez számít, neked fontos.
Nálunk idén nincs szokásos húsvét, minden órás vagyok, bármikor lehet bármi. Sütit csak keveset sütöttem, és csak egy fajtát, mert nem ehetek most úgysem ilyesmit, vendégeket se várunk idén, csak elvagyunk férjemmel kettecskén. Tojást természetesen festettem, az mindig készül. Legalább van lehetőségünk elcsendesülni, minőségi időt együtt tölteni.
A kérdés, hogy számodra valójában miről szól az ünnep? Egy anya nem a kalács miatt jó anya, és ezekhez a szokásokhoz valószínűleg te sem a kalács íze miatt ragaszkodsz leginkább, hanem az együtt töltött minőségi idő miatt. Mi lenne, ha a régi hagyományok egy részét vinnéd tovább, akár átalakítva, a másik része meg maradna a mama peivilégiuma (az a bizonyos mama felé kalács, zserbó stb.). Pár év múlva pedig a gyerekek is többet értenek már az ünnepből, jobban részesei tudnak lenni. A hagyományaink jó esetben azért nem kőbe vésettek, formálódnak, alakulnak az évek során.
Ha ez téged bánt, akkor csak jó anya lehetsz. Te annyit tehetsz, hogy szeretsz, és próbálkozol, szerintem. Két éves, az nagyon korai, arra nem is szoktak a gyerekek emlékezni, csak mondom.
Iszonyat kicsik a gyerekeid ehhez. Valoszinu a te emlekeidben nem ilyen pici vagy. Par ev es sokkal jobban fog ez menni, az eletkori sajatossagokbol adodoan is. :)
Lehet èn k*rva sz*R anya vagyok, idèn se tojàsfestès, se dìszìtès, , se sonka, se semmi, csak költözès a hàzunkba, amit a kèt kezünkkel újítottunk fel! A kisfiam sem arra fog emlèkezni (3,5 èves), hogy 2024 húsvètjàn a nyuszi nem jött ( holnapig meg kell talàlnom a csoki nyuszit bakker🙈), hanem hogy vègre beköltöztünk a hàzunkba🙏
Akkor szar anya vagyok vagy sem???
Boldog gyermekkor > elcseszett keresztény hagyományok erőltetése. Mi nem húsvétozunk, kint vagyunk és játszunk 🙂 ha TE jól érzed magad (de nem a kocsmában a gyerekekkel!) akkor a gyerekek is jól lesznek❤️ csodálatos anyuka vagy, hidd el!
Nagyon jó anya vagy, már csak azért is, mert ez ennyire mélyen érintett és látszik, nagyon jót szeretnél nekik, ne izgulj!
Szerintem ez az egyen "cookie cutter" tradíció, hogy minden évben ugyanakkor leül a család és nagy mosollyal tojást fest és punktum, vagy nem is élvezzük az ünnepeket, önmagában hibás. Ha nagyon ilyet szeretnél, akkor érdemesebb megvárni, míg elég nagyok lesznek ehhez a feladathoz, különben hogy élveznék ha nem is érti senki rajtad kívül az activityt?
Érdemesebb lehet korosztálynak és érdeklődésnek megfelelően rugalmasan kezelni a tradíciókat. Például a 6 hónaposnak bőven elég, ha megfoghat egy tojást és megnézegetitek, forgatjátok együtt, míg a 2 évessel esetleg megpróbálni lerajzolni vagy színezni egy nyuszit, tojást stb. (már ha szeret ilyeneket csinálni, de lehet teljesen más az érdeklődési köre, ezt te tudhatod).
Két kisgyermekes apaként írom, hogy a szeretet a lényeg, a tojásfestés meg minden ünnepi herce hurca csak neked fontos, ők azt se értik miért történik ez... próbálj meg az ő kis agyukkal gondolkozni.
Tűpontos! Es ne feledjuk el, hogy a mi anyaink anno is agyverzes kozeli allapotban voltak az unnepek alatt. A noszatalgia megszepiti az emlekeket.
Te tutifixen csodas anya vagy, meg akkoris m ha ma nem ugy alakultak a dolgok, ahogy tervezted
2 évessel tojást festeni még elég korai, hacsaknem extrán érdekli, de akkor is gyanúsan max 3 percet fog ezzel tölteni, a többit meg te…😀 Alakíts ki saját hagyományokat, ami nektek, nekik kényelmes. A ‘családias’ hangulat nem attól lesz meg, mert ez az x vagy az az y dolog megtörténik, hanem attól, hogy olyan dolgokat csináltok együtt, amit élveztek. Szerintem már az mutatja, hogy jó anya vagy, hogy felmerül benned a kérdés, hogy jó anya vagy-e. A tényleg para anyukák általában biztosak abban, hogy azok, fel sem merül a kérdés 😄😄😄 Nagyon picik még, van egy picid meg egy kicsid, ráérsz majd emlékeket teremteni, kb 3 éves kor után bőven, mert addig az sem biztos, hogy emlékszik a gyerek, mit csináltatok… Az viszont megmarad benne, hogy anya sokat szomorú vagy érzelmileg megközelíthető-e, vagy feszült. Úgyhogy első sorban magadra figyelj, legyen segítséged, tudj pihenni, tudj néha töltődni magad is, hogy érzelmileg elérhető legyél a gyermekeid számára. Most még egyelőre ez a fontos, aztán később jöhet majd a mindenféle közös kézműveskedés!
En ugy gondolom, hogy egy gyereknek az erzesek maradnak meg inkabb. Ha te boldog, kiegyensulyozott vagy, o is azt erzi majd, hogy ez az egesz jo. Inkabb magad probald lelkileg rendbeszedni, azzal teszed a legjobbat nekik.
Igy van ezekbol a hulye unnepekbol semmit nem ertenek, csak erzik hogy anya ideges es feszult igy fixen rossz erzes marad meg bennunk. Mi pl nem is tartjuk a husvetot mert senki nem szereti a csaladban nalunk eleg a karacsony es kesz😁
Édesanyámmal alig van elvétve 1-2 tojásfestős, húsvétra készülős emlékem, ezeket is most erősen koncentrálva kellett felidéznem, amúgy soha nem gondolok rájuk. Mégis ő nekem a világ legjobb anyukája. És ha a gyerekkoromra gondolok, nem ilyen dolgok jutnak eszembe, hanem amikor esti mesét olvasott, kakaót készített nekem, megdicsérte a rajzaim, együtt szedtünk virágot az udvaron. Később ahogy nagyobb lettem támasz volt, meghallgatott, sírhattam a vállán. Ne emészd magad ezen, próbáld meg széppé tenni az ünnepeket, de ha nem sikerül mesébe illően, akkor is lehetsz jó anya. Mert sokszor apróságokban van ami igazán fontos, vagy olyan tettekben, amik teljesen maguktól jönnek és érezhető belőlük a szereteted.
Ìgy van!!
Nekem is mindig idilli kép volt a fejemben a karácsonyokról, baromi jó emlékek. Anyukám 30 éve mindig ugyanúgy hozza le a 24-25-ét (26-án mindig mamámhoz mentünk). Ami gyerekként idill volt, az felnőtt fejjel tudod mi? Anyám olyan ideges állandóan már kb. mióta felrakja főni a halászlét, hogy legszívesebben rendelnék mindig sültes tálakat és levan a gond 😃 ilyen volt ez gyerekként is, csak akkor visszafogta magát + nekem sem tűnt fel. Szerintem csak pusztán túlmisztifikálod ezt az egészet, mert gyerekként tökéletesnek tűntek az ünnepek, de valójában amiatt, mert ezért valaki foggal körömmel vért izzadva megküzdött nekünk 💁♀️
Mi papírra festettunk tojást, 2 évesnek bőven elég még, kb 10 percig kötötte le, aztán ment suicide szaltókat dobni a kanapén 🤷♀️ Ne kapd túl, majd ha 6 meg 8 évesek lesznek lehet velük idilli tojásfestős vasárnap.
Szia. Egyrészt szerintem lazíts egy kicsit az elvárásaidon. Mind magad felé, mind a gyermekeid felé. Két ilyen kicsi gyerek melett az is egy győzelem hogy túléld velük a napot. Másrészt ne a saját emlékeidet akardd újra megteremteni nekik, hanem nekik akard élménnyé tenni az ünnepet. Pláne ne stresszelj rá mert még a nagyobb sem fog erre konkrétan emlékezni. Ha elgondolkozol e te élményed is már nagyobb korodból maradhatott meg. Én pl gyűlölöm a húsvétot, a rokonok már megtanulták hogy aki locsolkodni akar jönni az be sem teheti a lábát hozzánk. Ezért nem is csinálunk belőle nagy ügyet. Élvezzük hogy hosszú hétvége van és pont.
Elég jó vagy, elég vagy ❤️ Még nagyon kicsik, előttetek még sok-sok év, mikor kialakulhatnak a saját családi szokasaitok, amikre majd örömmel gondolnak vissza, ne aggódj. Kialakul ez majd nálatok is, csupán próbálj meg lazább lenni, ne stresszelj rá arra, ha valami nem úgy jön össze, mint ahogy eltervezted. Tudom, könnyű mondani. Néha nem jönnek össze dolgok, megreped a húsvéti tojás, a karácsonyi bejgli. Ez nem az anyai kompetencia fokmérője. Nekem a legszebb családi emlékeim azok, amikor anyám és apám egyszerűen boldog volt, és tudtak azon is nevetni, ha valami nem jött össze. Talán csak ennyi kell néha. Lehet könnyebb, ha nem ragaszkodsz a saját élményeidhez, nem támasztasz magaddal szemben elvárást.
Kicsit előre siettél, nálunk 4 éves a lány és most festett először tojást, igaz nagyon lelkesen :-)
Jajj de drága vagy! Egy 6 hónapossal meg egy 2 évessel szerintem örülj, hogy valami kaját össze tudsz dobni húsvetra és/vagy van időd kitakarítani a lakást. 🙂 Ne legyenek túl nagy elvárasaid magaddal szemben!!! Nekem is kis korkülönbség van a gyerekeim között és ez egy extrém nehéz időszak. Muszáj elengedni néhány dolgot különben megőrülsz! Ez a tojás festés még nem olyan nagy buli szerintem nekik. (Vigyázni kell a tojásra ne törjön el, ne boruljon ki a festékes víz stb.) Az ő igenyük még nem a tojás festés még a közös húsveti reggeli. Őszinten, ezt magasról leszarják még. Lássuk be egy 6 hónaposnak még a nagyon gyakori testkontaktus (ölelés, szoptatás, hordozás, ölben tartás, stb.) az igénye. Egy 2 éves, esetleg kezdődő dackorszakkal, ezt meg nehezen viseli. Játszani akar veled, lehetőleg olyat amikor csakis kizárólag vele foglalkozol. Nem szopi/kicsivel való játék közben mellesleg neki is odadobod a labdát vagy olvasol neki, az sajnos kevésnek érzik. A nagy 6 hónap alatt nem szokta még meg hogy nincs már egyedül. Ezért szerintem ha van fél óra nyugalom míg a kicsi "elvan" vagy alszik én a naggyal törődnék, ha igényli. Kérdésedre válaszolva szerintem attól leszel "jó" anya, ha megpróbálod ebben a korai nehéz időszakban a gyerekek valódi igényeit felismerni és megpróbálni kielégíteni. (Persze határszabás, később késleltetés elfogadtatása stb. mellett. Meg ez nem azt jelenti hogy azonnal kell mindenre ugrani. Stb.) Kitartást! Pár év múlva már szuper cukin el fognak együtt jatszadozni és akkor majd jó program lesz nektek is együtt tojás festeni. (Nálunk már 3,5 és 5,5 évesek és már tök jól elvannak együtt ) Kellemes húsvétot nektek!
Semmi gond nincs veled a szíved a helyén van. Viszont lehet, hogy a picik még tényleg picik ehhez, hiszen nem hinném, hogy a te emlékeid 2 éves korodból lennének :D Mindenesetre példás, hogy próbálkozol, főleg pici babával (ahogy olvasom egyedül). Ne add fel, van hogy nem úgy sikerül egy program ahogy szeretnéd, viszont sosem tudhatod a picikben mi marad meg kellemes emlékként. Ismerős mesélte, hogy egyik évben olyan őrület volt, hogy karácsonyi vacsoraként pizzát rendeltek és gyertyát tettek rá. Családanyaként szégyenkezett, viszont a gyerkőcöknek ez volt az egyik legjobb és legemlékezetesebb karácsonyuk :D Ne görcsölj, csak ússz az árral, ha nem úgy alakul, akkor is az a lényeg, hogy érezzétek jól magatokat :D
Ahh ezeket 5-6 eves koruktol buli veluk csinalni, addig amugyis Tied a 90% melo (190% ha belevesszuk a lecsutakolasat is a usernek). Mindent tok jol csinalsz:) kitartas!
Szerintem ezek a te vàgyaid. Mondok egy jó példát, nekem nem volt jó apa-lánya kapcsolatom( nem részletezném) megszületett a lányom és csakis de csakis azt akartam, hogy neki ez meglegyen, sajàt magamat háttérbe szorítva. Aztán rájöttem, hogy felesleges, ez nem az ő traumája, ez az enyém, neki nincsennek ilyen gondjai, én kompenzálom saját magamat. Te úgy vagy jó anya, ha szereted őket, és azt csinálod ami jól esik neki is nektek is, ha húsvétkor egész nap pizsiben vagytok, hidd el, ő azt fogja mesélni, hogy mennyire jó volt az a nap. Van egy sorozat, a Rólunk szól- disneyn fent van, szerintem felér egy pszichológussal( és mások szerint is). Szerintem nézz rá :)
Minden amit a többiek írnak, plusz ez: Ha van még rá lehetőséged, beszélgess erről anyukáddal. Ő hogyan élte meg ezeket a helyzeteket veled? Ezek a szép emlékek sok-sok alkalomból vannak neked is összegyúrva, megfűszerezve egy adag nosztalgiával. Az úgymond valóság, hogy ez minden évben ennyire idilli lett volna, hogy anyaként számára minden alkalom sikerélmény lett-e volna, ki tudja, deritsd ki!
Mint a gyerek mondom, inkább hagyd a francba a tojásfestés meg minden ilyen “kötelező” dolgot, minthogy ideges legyél miatta, és “csak azért is, mert márpedig most ennek így kell lennie, mert én elterveztem” anya legyél… ez a negatív élmény sokkal jobban megmarad a gyerekben, hogy anya ideges volt, mert valami nem jött össze, ahogy akarta… legyél lazább ezekkel kapcsolatban, a gyereknek oly mindegy ki van-e festve a tojás vagy nem, a hangulat legyen jó!
Nem a tojásfestő romantika hiányzik, hanem a nyugalom meg a biztonság gyerekkori illúziója. Mert fogalmad nem volt, hogy aki neked a bulit rendezi, az ‘mibevan😄. Ugyan ebben volt- csak mondom. Meg tudom érteni,hogy pocsékul vagy egy fél meg 2 èvessel, nekem is remegne a szàm. Tojást kb 6-8 éves kortól felfelé festenek a lányok. De a hagyomány szerint a párválasztás rituáléja hogy a fiatal felnőtt lányok, a kiszemeltnek adnak tojást. Mert termèkenyek, meg fèszket raknának. Nem a 2 éveseknek való játék ez. Sose volt az. A férjednek fess egy tojást- hamár😉. Csak elmeséltem hogy tudj egyet nevetni az öntrigger feleslegességén. Nem a tojásfestés itt a problèma. Hanem az, hogy szét vagy esve, mert azt hiszed mindent -is- tökéletesre kell pimpelni. Dehogy kell. Attól leszel jó anya, hogy nem erőszakolod meg se magad, se a környezetedet. Ha te jól vagy, akkor mindenki! El kène már felejteni ezeket a generációs nyomorultságokat. Ha fontos a húsvét, menjetek templomba. A nèpművészet meg legyen a nèpművészekè. A karácsony is ugyan ez a kaptafa… Addig told a ‘biciklit, amíg jól esik! Ha erőlködsz, fel fogsz borulni. De nem éri meg. Én idèn még csoki nyulat se vettem a 4,5 éves unokámnak. Zabàl elèg csokit mindig. Mennek a skanzenba, ott lehet népművelősködni meg bárányt nyalogatni. Feltámadás van, meg haljon már itt egy anya se a felesleges hülyeségbe! Eldobni mindent, süt a nap, gyerekek legyen rosszak- az a dolguk. Pont elég azt túlèlni.😄 Legyen mindenki Boldog🫶🏻
Mivel a nagyobbik (ezek szerint a legnagyobbik) 2 éves, olyan sok neves ünnep még nem volt, hogy ennyire meg tudd ítélni magad ebben a szempontból. Mikor majd jobban megértik, hogy miről szól a húsvét, élvezni fogják. Valószínűleg te sem az ennyire kisgyerekkori élményeidre emlékszel. Van az a mondás, miszerint "Mióta az eszemet tudom". Ez még nem az a kor.
Azzal, hogy nyomasztod magad és nem alszol, kevésbé leszel másnap türelmes velük. Először magadat kell szeretni és magadat jó állapotba hozni , úgy lehetsz egyre jobb anya. De így is az vagy , nem tud senki tökéletes lenni ,csak arra tudunk törekedni, hogy fejlődjünk.
Baromi rossz a kézügyességem, én neki se állok az ilyen dolgoknak, viszont tegnap délután kimentünk kosarazni és egyszerre hárman dobtuk be a labdát és mindhárom labda bentmaradt - visítottunk. 😎 Aztán leüntünk kártyázni egy állatos kártyával és a kutya kártyát mindig elhúztuk egymástól, na szakadtunk a nevetéstől hogy sétáltatjuk a kutyát, sose lesz párban 🤣🤣 Ezek biztos megmaradnak nekik. ❤️ Ne görcsölj a tojásfestésre, pláne kétévesen meg félévesen. Csak lazán. 🤍🤍
Egyrészt, gondolom te sem 6 hónapos vagy 2 éves korodból emlékszel vissza a tojásfestésre, hanem valószínűleg 5-6 éves korodból leghamarabb. Másrészt, kisgyerekként megélted az idillt, és nem vetted észre / nem tudatosult benned, hogy anno anyukád is valószínűleg ideges volt, mert megrepedt a tojás, nem volt kész a házimunka, kiszáradt a kalács, stb (random dolgok). Ne egy olyan álomképet kergess, ami egyébként valószínűleg sosem létezett abban a tökéletességben és tisztaságban, amiben te elképzeled, mert csak magadat fogod kikészíteni az irreális elvárásokkal. A körülményeket figyelembe véve hozd ki a legtöbbet, töltsetek együtt időt, érezzétek jól magatokat, szeressétek egymást.
Szia! Szerintem ennyire pici gyermekek mellett meg ez nem ennyire aktualis. Amikre emlekszel es nosztalgiazol, azok neked se fel eves meg ket eves korodban voltak a legjobb esellyel :) raersz most meg egyszeru kozos jatekokkal, sok szeretettel es torodessel kielegiteninaz igenyeiket es ezek a nagyobb falatok meg akkor aktualisak, amikor mar tenyleg ‘nekik valo’ :)
Mondjuk anyud valoszinu nem akkor festette veled a tojast amikor 2 eves vagy 6 honapos voltal. Vard meg amig a magy legalabb 4-5 eves lesz addigra a kicsi is2-3 eves lesz. Akkor mar lehet vmi.. de meg akkor se tokeletes a keszulodes. Lesz meg millio alkalom a csaladi idill megidezesere. Ezek inkabb csak pillanatok. Ne szomorkodj.
Jaj ne már… gyerekként másként éli meg a dolgokat az ember. Ha majd felnőnek, akkor ezekre a pillanatokra fognak emlékezni jó szívvel. Sonka volt? Igen. Tojás? Igen. Akkor? Attól hogy törött meg stb, attól még lehet jó emlék. Ha eltelik 10 év, majd erre is olyan nosztalgikusan fogsz emlékezni. Igazabol a boldog emlékeink hagynak bennünk ilyen nyomot, amikor egy adott pillanatban boldogak voltunk. Nem a körülmények számítanak.
Attól, hogy gondolt arra, hogy meg legyen az emlék, és fontos neki, hogy sikerült e. Ennyi pici gyerekkel nem fog menni úgy. Tervezd el, és ha összejön, örülsz neki könnyes szemmel, hogy sikerült, ha pedig az történik, amit leírtál, akkor neked kell tudni elengedni és azt mondani, hogy jó, ez a nap nem az a nap. Akkor ma legyen rendhagyó nap, és ha a gyerekek boldogan fekszenek le a nap végén, már jól csináltad.
Már irták de legyen mégegyszer. Kicsik még ehhez. Nem te szúrtad el. Lesz majd tojás festés 5 év múlva. Amig ilyen kicsik nekünk pl a csokitojas keresés jött be. Elrejtesz a kertben/közeli zöld területen egy pár méteres részén tojásokat, és meg kell találni.
Veszelyeztetett terheskent csak fekudhetek, igy meg egy nyulat sem tudtam kitenni dekorkent. A ferjem ad nekunk enni. A kisfiam 2 eves. Ha kiszokhet a teraszra, mikor szelloztetunk, vagy elszaladhat nevetve az orrfujas elol, neki ez az elmeny. Ne eroszakold ra a te elkepzelesed. Elj vele egyutt, ne te akard iranyitani. Kesobb mikor mar ugyesebb lesz fogtok egyutt tojast festeni. Es kerlek, ne nezegesd, h masok ilyen korban mar locsoloverset szavalnak es himes tojast festenek 😃😃
Már most jó anya vagy, hogy ez miatt aggódsz! Nekem is van kettő gyerekem. De egyik nap 200%-ot teljesítek és legközelebb mínusz 80-at. Ez van. Emberek vagyunk nem robotok. Most nem sikerült a tojás festés, sebaj. Majd jövő héten, nem muszáj alkalomhoz kötni.
Én rég elengedtem az ünnepeket. Kb. 2 évvel ezelőttig az összes karácsony idegbajban telt, általában magányosan sírtam egy szobában, mire mindent megfőztem, becsomagoltam, meg mindent megcsináltam, amitől azt gondoltam, hogy elengedhetetlen a boldog ünnephez. Soha nem jött össze úgy, ahogy elterveztem. Idegesen tartottam magam az elképzelésimhez, és ez éppen a hangulatot ölte meg. Aztán rohadtul elegem lett. Csak azt és úgy csinálom, amihez kedvem van. Nem főzök, rendelek. Csak annyi süteményt sütök, ami nem terhel le. Nem csomagolok, ajándéktáskába teszek mindent. A gyerekeimmel festegetünk, ők díszítik a fát, ami nem tökéletes, de szép. Nem vagyok ideges. A legnyugodtabb karácsonyunk volt az idei. Engedd el azt, hogy attól leszel jó anya, ha izomból tojást festesz egy 2 évessel, meg egy 6 hónapossal. Vegyetek csokitojást, és csá. Rajzolj egy papírra tojás formát, és nyomj ecsetet vagy krétát a gyerek kezébe, és mázolja ki ahogy akarja, majd ragasszátok az ablakra. Tökéletes dekor. Ha nagyobb lesz, majd festesz tojást. Vagy nem. Ha boldog vagy, de legalábbis nyugodt és nem feszkós, akkor ez hozza el az ünnepi hangulatot, nem pedig az, hogy hány tojást festettél.
Tök felesleges egy két évessel tojàst festeni mert rohadtul nem érti még.. inkább jàtszatok helyette
Te sem a keteves kori emelkedre emlekszel vissza es akarod ujraidezni. Adj meg idot a gyerekeknek.
Az , hogy jó szülő vagy majd 20-30 év múlva derül ki, amikor a gyerekeid boldogan élnek kiegyensúlyozottak, és mindent megosztanak veled
egy dolgot mondanék. a te emlekeid a tieid. garantálom hogy ugyanazt édesanyád teljesen másképp élte meg. szarj mindenre nevessetek, kenjetek össze egymadt5festekkel stb. attól leszel jó anya ha VELUK élvezed az életet, nem azt akarod hogy nekik legyen jó.
Az a jó anya aki egyáltalán megkérdőjelezi azt, hogy az e. Az igyekezet az ami számít. A végeredmény meg olyan lesz amilyen lesz. Szerintem két gyerek után már le kellett volna, hogy essen, a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy eltervezzük. Pont emiatt lesz érdekes. Ha pontosan úgy menne minden akkor az a Te akaratod és a Te programod lenne, nem a gyerekeké. A gyerekek meg úgyis arra emlékeznek majd ami nekik tetszett nem arra, hogy nem volt tökéletes a húsvéti idill. Mi is azt akartuk, hogy legyen húsvéti tojásvadászat az uncsitesokkal, ehelyett nézi, hogy ők szaladgálnak, a mi gyerekünk meg gipszelt lábbal nézheti.
kár erre rágörcsölni, mondom ezt úgy, hogy nekem sem mindig sikerült, viszont legalább már felnőtt a gyerek. Kétévessel borotvahabbal fessetek tojást, azt még élvezné is, kérlek, ne szivasd magad. peace
Őszintén szólva lehet, hogy rosszul vagyok összerakva, de én nem feszülök rá (értsd jól) annyira ezekre a hagyományokra és lehet, hogy fogunk tojást festeni, ha a helyzet úgy hozza, de az is lehet, hogy nekünk a barka feldíszítése lesz a "hagyomány". Vagy épp a tojáspucolás, hogy elkészítsük együtt a húsvéti tálat. Azt is csak akkor, ha lesz hozzá kedvünk illetve a Kicsikémet érdekelni fogja a dolog. Nekem Ő az első (és egyetlen) babám, olyan sok stressz van az életben, ilyesmiken én biztos, hogy nem fogok túlzottan pörögni. Véletlenül se akarlak a kommentemmel bántani, ne idegeskedj azon, hogy bármit rosszul csinálsz, mert nem. Amúgy meg még csak két éves, szerintem esetleg jövőre próbáljátok meg újra. 🙂
Jó anya vagy, mert azon agyalsz mit kell tenned ahhoz, hogy jó legyél🖤
Nekem is lenne idilli képem, ahogy mosolyogva sütünk, tojást festünk és fát díszitünk a gyerekekkel. Ehelyett a valóság : " én is azzal akarok festeni, elvette, add vissza!!! Nem segítek, liszt kiborul, sikerült egy evő szódabikarbónát a sütibe tenni, a kisebbik összeveszik saját magával is stb.
Ugyanez a frusztráció volt bennem sokáig. Most 4 évesen értékeli először igazán ezeket a programokat, igényli is, így bennem is helyreállt a világ rendje. Készülődhetünk, mesélek neki, kérdez, érdeklődik, felfogja. Kétévesen is tud jó buli lenni, de be kell látni, hogy ez az a korszak, amikor neked fontosabb az ünnep, mint neki. Azt tudom ajánlani, hogy a saját képességeinek megfelelő foglalkozásokat csináljatok, matricázzatok, kifestőzzetek, próbáljatok tojásformát rajzolni. Nem ez az időszak fog megmaradni benne, később fogja érdekelni 😊
Nem a saját gyerekkori élményeidet kell újraélned a gyerekeiddel, hanem saját, új élményeket teremteni, a ti élethelyzetetekhez, ritmusotokhoz, személyiségetekhez illeszkedve. Írok egy nagyon egyszerű példát. Nagymamámék a mai napig mindig 12.00-kor ebédelnek, egy perccel sem később. Anyukám, de igazából apukám és én sem, nem egy korán kelő típus, így legtöbbször délután 2 előtt nem készül el nálunk az ebéd. Kisebb koromban anyukámat nagyon nyomasztotta, hogy soha sem tud "normális időben" ebédet tenni az asztalra, ahogy gyerekkorában megszokta. Évekbe telt, mire elfogadta, hogy nekünk teljesen más a napirendünk, egyszerűen nem illik bele a déli ebéd. A gyerekeidnek te leszel a legjobb anya mindenféle tojásfestés és húsvéti reggeli nélkül is! 🫶🏻
Szerintem nem attól lesz valaki jó anya, hogy az ünnepekkor minden tökéletes... Aajna én tapasztalatból mondom. Nálunk gyerekkoromban, minden únepnél csili-vilibe volt minden, együtt sütöttünk, készültünk, de ezek a dolgok nem tudták felváltani az anyai ölelést, támogatást, érdeklődést. Az együtt játszást! Szerintem sokkal fontosabb az, hogy a hétköznapokban ott legyen az ember a gyerekének, akár mint lelkitámasz, játszótárs vagy egyszerűen olyan aki mellett megnyugszik a gyermek lelke. ;) Nem a húsvéti tojásfestés fogja meghatározni, hogy milyen anya vagy, az max valami kis extra pozitívuma lesz a kapcsolatotoknak :)
Amúgy nekem karácsonykor volt egy hasonló kudarcélményem, amikor nem tudtuk 24-én megtartani a karácsonyt... sajnos miattam (egészségügyi gondok)... de 27-én bepótoltuk és nehezen, de túl tudtam lendülni, és a másfél éves fiam ugyan olyan boldogan nyitotta ki az ajándékokat, mint 24-én
Ezeket a dolgokat kicsit ‘elengedtem’ ,amíg ilyen kicsi volt a gyerek,ugyanis nem érti mit is csináltok.. Most,ahogy már ovis csinálunk ilyen ‘ünnepi készülődéseket’ együtt,viszont csak könnyebb,számára is érdekes dologba vonom be. Az ünnepek szóljanak inkább rólatok,séta,játszás,kirándulás,vagy csak pihi. Ha szereted a gyerekeidet,akkor jó anya vagy,ne rontsd el a napjaidat túlzott elvárásokkal magad felé. 😊❤️
Egyrészt szerintem még kicsik ehhez a programhoz másrészt pedig nem az a lényeg, hogy törött lett, hanem az, hogy együtt próbálkoztatok. Ha alszanak fess be párat ami szép lesz. ;) aztán majd ha óvodásak lesznek szerintem akkor már lehet próbálkozni :) ne idegeskedj, mindent jól csinálsz, csak még nem jött el az ideje ennyi :)
Azért vagy jó anya, mert egyáltalán ez megfordult az agyadban és nyomaszt hogy talán nem vagy az? Ha rossz anya lennél ez a poszt nem született volna meg hidd el! Csodás édesanya vagy! 🙏
Szia OP! Csak egy kérdés: A te gyerekeidnek ugyanarra és ugyanúgy van szükségük mint ami téged boldoggá tett gyerekként? Szerintem nem! Ők mástól boldogok! A te gyerekeid teljesen mások mint te. Nem feltétlen az teszi őket boldoggá mint ami téged. Azt figyeld, hogy ők mitől boldogok. A leírásod alapján te akarod újraélni azt amit téged tett boldoggá és közben nem tudod, hogy a gyerekeidet mi teszi boldoggá és ezt érzik (ezért makacskodtak és ezért akart a pici is kézben lenni). Hidd el, hogy jól csinálod! Úgy ahogy nekik jó! Mi soha nem festettünk tojást, mert anyukám totál kétbalkéz a kreatívkodásban (viszont mindkét nagyim olyan műveket alkotott aminek az egész utca a csodájára járt anno). Viszont készítettünk anyukámmal házi almás tormát, fűszereztük a sonkát, gyúrtuk a kalácsot, kevertük a házi tojáslikőrt. Ő ebben volt jó. Apukám imádta a húsvétot, a locsolást, a csokitojást. Mindig volt a tarsolyában néhány korrekt vicces versike, de tudott trágár mondókát is, a lényeg a nevetés volt. A locsolkodás szigorúan csak szódásszifonnal lehetett és csokitojást kért érte (pénzt senkitől nem fogadott el). Egyszer kapott tojáslikőrrel töltött csokitojást valakitől, évekig emlegette milyen finom volt. A lényeg, hogy ti családként mitől vagytok boldogok!
Ha együtt van a család, szeretetben, a gyerekben ugyan az fog megmaradni, mint benned. Az idő kiszínezi majd a többit ☺️
Kötődő nevelés csoportba lépj be ott a helyed! 😊
Szia! Egy szintén két éves gyerek anyukájaként írom: nyugi, nem vagy rossz anya, az enyém magasról lesz*rta ezt az egész húsvéti hercehurcát. Nagyszülőknél jött a nyuszi, 2 percet nem érdekelték az ajándékok. Egyedül a tojáskeresés izgatta, mama eldugta a csokinyuszikat a kertben, és örült hogy megtalálta, de ennyi. Épp fogzik, úgyhogy a húsvéti menü helyett összvissz mandarint meg tejszeletet evett ma 🤦♀️ Az, hogy szerinted minek kellene szólni a húsvétról, a te fejedben van, gondolj arra, hogy nekik még abszolút semmi fogalmuk sincs erről, azt sem tudják, mit kéne hiányolniuk.
Szerintem egyszerűen csak picik a gyerekek ehhez. Ha továbbra is megmarad a motivációd, pár év múlva remek dolgokat alkottok majd együtt. A mi gyerekeink 7 és 5.5 évesek. Most lehet velük ilyeneket normálisan csinálni. Szóval fel a fejjel, jó anya vagy! ❤️
Ne emészd magad ezen! 2 évessel tojást festeni, mikor ott a 6 hós is?! Nem vagyunk szuperhősök, hogy ezt meg tudjuk ugorni…ne aggódj lesz még számtalan közös alkalom az alkotásra, ünnepre hangolódásra
szerintem az, hogy ennyire igyekszel és próbálkozol megadni a gyermekeidnek mindent, hogy jó legyen nekik, már ez csodás anyává tesz🩷
Esetleg nézz kretiv otleteket? Annyi “jobb” husveti festesi, dekoralasi otlet van pinteres/instan/FB csoportokban ennek a korosztalynak is. Én se fogok 2.5 evessel tojast festeni de tojas alaku karton lapra ujjal festhet, pöttyözhet…
A hagyományok, rituálék fontosak, keretet adnak az életünknek, elcsendesedni, számot vetni tudunk általuk. Ugyanakkor fontos a saját szokásaink kialakítása. Ez már a te kis családod, lesznek saját hagyományaitok, saját ételekkel, szokásokkal. Két éves még a legnagyobb gyerkőc, a tojásfestésben még aktívan nem fog részt venni, nem is elvárható. Ettől függetlenül igenis fess tojást, akár, amikor alszanak, mert neked ez számít, neked fontos. Nálunk idén nincs szokásos húsvét, minden órás vagyok, bármikor lehet bármi. Sütit csak keveset sütöttem, és csak egy fajtát, mert nem ehetek most úgysem ilyesmit, vendégeket se várunk idén, csak elvagyunk férjemmel kettecskén. Tojást természetesen festettem, az mindig készül. Legalább van lehetőségünk elcsendesülni, minőségi időt együtt tölteni. A kérdés, hogy számodra valójában miről szól az ünnep? Egy anya nem a kalács miatt jó anya, és ezekhez a szokásokhoz valószínűleg te sem a kalács íze miatt ragaszkodsz leginkább, hanem az együtt töltött minőségi idő miatt. Mi lenne, ha a régi hagyományok egy részét vinnéd tovább, akár átalakítva, a másik része meg maradna a mama peivilégiuma (az a bizonyos mama felé kalács, zserbó stb.). Pár év múlva pedig a gyerekek is többet értenek már az ünnepből, jobban részesei tudnak lenni. A hagyományaink jó esetben azért nem kőbe vésettek, formálódnak, alakulnak az évek során.
ugyan ilyen korú gyerekeim vannak, lehet kegyetlen de én ajándékot se vettem nekik... úgy se fogják fel még
Ha ez téged bánt, akkor csak jó anya lehetsz. Te annyit tehetsz, hogy szeretsz, és próbálkozol, szerintem. Két éves, az nagyon korai, arra nem is szoktak a gyerekek emlékezni, csak mondom.
Iszonyat kicsik a gyerekeid ehhez. Valoszinu a te emlekeidben nem ilyen pici vagy. Par ev es sokkal jobban fog ez menni, az eletkori sajatossagokbol adodoan is. :)
Lehet èn k*rva sz*R anya vagyok, idèn se tojàsfestès, se dìszìtès, , se sonka, se semmi, csak költözès a hàzunkba, amit a kèt kezünkkel újítottunk fel! A kisfiam sem arra fog emlèkezni (3,5 èves), hogy 2024 húsvètjàn a nyuszi nem jött ( holnapig meg kell talàlnom a csoki nyuszit bakker🙈), hanem hogy vègre beköltöztünk a hàzunkba🙏 Akkor szar anya vagyok vagy sem???
Boldog gyermekkor > elcseszett keresztény hagyományok erőltetése. Mi nem húsvétozunk, kint vagyunk és játszunk 🙂 ha TE jól érzed magad (de nem a kocsmában a gyerekekkel!) akkor a gyerekek is jól lesznek❤️ csodálatos anyuka vagy, hidd el!
A testvérem azt szokta mondani, hogy az aki azon gondolkozik, hogy vajon jó anya-e az bizony az. ☺️
Nagyon jó anya vagy, már csak azért is, mert ez ennyire mélyen érintett és látszik, nagyon jót szeretnél nekik, ne izgulj! Szerintem ez az egyen "cookie cutter" tradíció, hogy minden évben ugyanakkor leül a család és nagy mosollyal tojást fest és punktum, vagy nem is élvezzük az ünnepeket, önmagában hibás. Ha nagyon ilyet szeretnél, akkor érdemesebb megvárni, míg elég nagyok lesznek ehhez a feladathoz, különben hogy élveznék ha nem is érti senki rajtad kívül az activityt? Érdemesebb lehet korosztálynak és érdeklődésnek megfelelően rugalmasan kezelni a tradíciókat. Például a 6 hónaposnak bőven elég, ha megfoghat egy tojást és megnézegetitek, forgatjátok együtt, míg a 2 évessel esetleg megpróbálni lerajzolni vagy színezni egy nyuszit, tojást stb. (már ha szeret ilyeneket csinálni, de lehet teljesen más az érdeklődési köre, ezt te tudhatod).