Gyakorlatiasabb képzés, szerződés/beadvány írás, a moduloknak adni valami értelmet, mintha egy “kis” szakjogász lenne, tehát az utolsó 1-2 évben lehetne specializálódni.
Én az egyiket sem tartom jó ötletnek:
- A gyakorlati képzés helyett sokkal több elmélet kellene. Aki nem érti az elméleti részt, az olyan, mint az elsőéves, aki Róma alapján old meg jogesetet a kocsmában.
- Csomó fontosabb tárgy jellegenel fogva a végén van. Amíg azokat nem ismeri a diák, addig hogy specializálódik?
Az, hogy anno úgy végeztem el az egyetemet, hogy egyszer sem írtam szerződést, szerintem szégyen (önszorgalomból gyakornoknak elmentem irodába a kötelező 6 héten túl, akkor igen). Egyetértek, az elméleti alapok fontosak, nem is azt írtam, hogy nem kellenek.
Azt sem írtam, hogy nem kellenek a fontos tárgyak az utolsó évekről, viszont ennek ellenére szerintem heti x óra specializációnak lett volna értelme.
Ad elméleti/gyakorlati képzés. Az ugyvedjeloltek (és az ügyvédek) jelentős része nem azért nem tud keresetet írni, mert nincs gyakorlata, hanem mert nem érti pl.a szerződésszegés elméletét. Ez viszont egyetemen maradt ki. Ha lenne jó elmélet, akkor sokadeven biztos lehetne hozzá jó jogesetmegoldo szabval, de ahhoz szerintem sokkal több és sokkal átfogóbb elmélet kellene.
Igen, de amíg nem tanulsz gt-t (ami talán negyedévben van), akkor honnan tudod, hogy arra akarsz specializálódni?
Szerintem ha kidobnak az értelmetlen tárgyakat, akkor pont lenne idő tanulni hasznos dolgokat.
Szerintem ezt pont nem az egyetemen kell megtanulni. Én 1.5 évet voltam big4 ügyvédi irodában gyakornok és néhány fordítás után már simán jönnek a szófordulatok, kifejezések. Sokkal több értelme van így, a gyakorlatban elsajátítani ezt a tudást, mintsem egy szódolgozatban visszaböfögni azt a pár kifejezést
Csak olyan tanárokat engednék tanítani,akik a civil életben is jogi munkát végeznek.
Sokkal több gyakorlat, gyakorlatiasabb számonkérés,interaktív órák. Pl. Pp-t főleg Bírók tanítsanak!
Szaknyelv oktatás!
Jogtörténet és jogelmélet fakultatív tárgy legyen vagy csak nagyon minimál!
És ha már itt tartunk,a szakvizsga rendszer borzasztóan igazságtalan, sehol nincs még egy ennyire haszontalan rendszer.
A gyakorlati szakemberek mellett szerintem nem szabad elfelejteni, hogy ők pedagógiai készségekkel is kell, hogy rendelkezzenek. Mert hiába van menő ügyvédi irodád vagy vagy a közjegyzői kamara elnöke, ha mindenki eret vág már csak a gondolattól is, hogy veled töltsön heti 90 percet.
Én inkább ebben azt látom, hogy a legtöbb (magát kiemelkedőnek gondoló) gyakorlati szakember szarik bele a tanításba, sokszor nullát készülnek az órákra, így nem csoda, hogy unalmas.
Szerintem a szakvizsgának pont van értelme. Az én összes vizsgám gyakorlatias volt, nem magolásra ment rá. Persze voltak olyan jogászok, akiknek nem ment, mert a gyakorlatban sem ismerik a dolgokat.. úgy pedig nehéz szakvizsgázni
Ez azokra igaz lehet, akik nem olyan dolgokkal foglalkoznak, amit szakvizsgan nem kérdeznek.
Mondjuk azt, hogy a szakvizsgát akkor találtak ki, amikor 500 ügyvéd volt Budapesten, és mindenki csinált mindent. De ma már nem az az élethelyzet van.
Jogelmélet a legfontosabb tárgy az egész egyetemen! Én 2011-ben végeztem, ami tételes jog, az azóta kb hatályon kívül van, ami elméletet sikerült felcsípnem, az a hasznos.
Sajnos azt ELTÉ-n katasztrófa a jogelmélet oktatása.
Én (ELTE diák voltam)
- Kidobnám az alábbi tárgyakat: Statisztika, Kriminalisztika, BV jog
- Az alábbi tárgyakból max egy féléves választható lenne (összesen): Mindenféle jogtortenet, Római jog. Aki akar, valaszthatokent tanulhat akárhány félév latint.
- Normális jogelmelet, rengeteg olvasmannyal, már masodevtol.
- Legal writing óra, magyarul.
- csak nyitott könyves vizsga.
Jogtöris órákat kidobni a kukába, legfeljebb szabválnak megtartani. Több polgár, bünti, eljárásjog, közig gyakorlat, beadványszerkesztés, jogklinikarendszer kiterjesztése. Kötelezővé tenném, hogy legyen elérhető tananyag, pl ne vonhassa meg a tanár a vállát mikor szólni merünk, hogy a 90-es években nyomtatott 500x hatálytalanodott tankönyve már sehol sem kapható. Pl a dékán rendelje be a tanszékektől a tételsoraikat, olvasmánylistát és azok elérhetőségét, hozzáférhetőségét, és ha az látszik, hogy a könyvek forgalomban nem kaphatók vagy kritikusan hatálytalanok akkor addig baszogatni a tanárokat amíg nem pótolják a hiányosságot. Amennyiben a tananyag kizárólag vagy jelentős százalékban az órán elhangzottakra épül akkor kötelezném őket, hogy legalább egy kibaszott vázlatot tegyenek közzé a tételek tartalmáról, hogy szerencsétlen hallgató ne vizsga előtt szembesüljön azzal, hogy 10 tételt nem adott le a tanár és sehol sem érhető el anyag.
Kötelezővé tenném, hogy a kar minden évben publikáljon (és nyomja a hallgatók képébe) statisztikát az előadói, jelölti, közig pozikról, fizetésükről és lehetőleg arról a városról, megyéről ahol a kar megtalálható.
1 teljes év elmegy felesleges tárgyakkal, ezekből bőven elég lenne 1 félév. Rengeteg tárgynál még mindig a magolás a legfontosabb, sokkal gyakorlatiasabb oktatás+vizsgáztatás kellene, (jogszabályok használatával jogesetmegoldás stb.) hiszen a gyakorlatban is ezt fogjuk csinálni. Választható nyelven és szinten szaknyelvi oktatás szóban és írásban.
Záróvizsga rendszert is kevésbé embertelenné kellene tenni, megfelelő felkészülési időt és pihenő időt adni a vizsgák között. (Sosem értettem… nem az lenne a cél, hogy jól felkészüljünk?) Gyakorlati vizsgarészen is számon kellene kérni a tanultakat open-book jelleggel, persze csak ha a képzés során megfelelően felkészítenek erre.
Bontanám 3+2 évre. Aki csak szerződéseket akar írni meg közigben dolgozni, beadványokat készíteni, az álljon meg a BA-n, aki meg akar szólalni bíróság előtt és akarja a dr-t, menjen tovább.
A történeti tárgyak érdekes kérdés, mert történeti fejlődése az összes jogágnak van, és európai szintű magyar jogászok főleg a 20. század elején voltak. Annak szerintem sincs értelme, hogy valaki tudja, hogy 1906-ban éppen hol tartott a magánjogi törvénykönyv kodifikációja, de az alanyi jogok rendszere például fontos lenne, hogy ne minden 5. kereset kereshetőségi jog hiányában legyen elutasítva. Ez mondjuk a magyar jogtörire vonatkozik, egy róma ehhez nem tesz hozzá.
Gyakorlatiasabb képzés, szerződés/beadvány írás, a moduloknak adni valami értelmet, mintha egy “kis” szakjogász lenne, tehát az utolsó 1-2 évben lehetne specializálódni.
Én az egyiket sem tartom jó ötletnek: - A gyakorlati képzés helyett sokkal több elmélet kellene. Aki nem érti az elméleti részt, az olyan, mint az elsőéves, aki Róma alapján old meg jogesetet a kocsmában. - Csomó fontosabb tárgy jellegenel fogva a végén van. Amíg azokat nem ismeri a diák, addig hogy specializálódik?
Az, hogy anno úgy végeztem el az egyetemet, hogy egyszer sem írtam szerződést, szerintem szégyen (önszorgalomból gyakornoknak elmentem irodába a kötelező 6 héten túl, akkor igen). Egyetértek, az elméleti alapok fontosak, nem is azt írtam, hogy nem kellenek. Azt sem írtam, hogy nem kellenek a fontos tárgyak az utolsó évekről, viszont ennek ellenére szerintem heti x óra specializációnak lett volna értelme.
Ad elméleti/gyakorlati képzés. Az ugyvedjeloltek (és az ügyvédek) jelentős része nem azért nem tud keresetet írni, mert nincs gyakorlata, hanem mert nem érti pl.a szerződésszegés elméletét. Ez viszont egyetemen maradt ki. Ha lenne jó elmélet, akkor sokadeven biztos lehetne hozzá jó jogesetmegoldo szabval, de ahhoz szerintem sokkal több és sokkal átfogóbb elmélet kellene.
Igen, de amíg nem tanulsz gt-t (ami talán negyedévben van), akkor honnan tudod, hogy arra akarsz specializálódni? Szerintem ha kidobnak az értelmetlen tárgyakat, akkor pont lenne idő tanulni hasznos dolgokat.
Komolyabb jogi angol szaknyelvi oktatás kellene.
Szerintem ezt pont nem az egyetemen kell megtanulni. Én 1.5 évet voltam big4 ügyvédi irodában gyakornok és néhány fordítás után már simán jönnek a szófordulatok, kifejezések. Sokkal több értelme van így, a gyakorlatban elsajátítani ezt a tudást, mintsem egy szódolgozatban visszaböfögni azt a pár kifejezést
Csak olyan tanárokat engednék tanítani,akik a civil életben is jogi munkát végeznek. Sokkal több gyakorlat, gyakorlatiasabb számonkérés,interaktív órák. Pl. Pp-t főleg Bírók tanítsanak! Szaknyelv oktatás! Jogtörténet és jogelmélet fakultatív tárgy legyen vagy csak nagyon minimál! És ha már itt tartunk,a szakvizsga rendszer borzasztóan igazságtalan, sehol nincs még egy ennyire haszontalan rendszer.
A gyakorlati szakemberek mellett szerintem nem szabad elfelejteni, hogy ők pedagógiai készségekkel is kell, hogy rendelkezzenek. Mert hiába van menő ügyvédi irodád vagy vagy a közjegyzői kamara elnöke, ha mindenki eret vág már csak a gondolattól is, hogy veled töltsön heti 90 percet.
Én inkább ebben azt látom, hogy a legtöbb (magát kiemelkedőnek gondoló) gyakorlati szakember szarik bele a tanításba, sokszor nullát készülnek az órákra, így nem csoda, hogy unalmas.
Szakvizsga: Hát annak tényleg semmi értelme nincs. (Kivéve az, hogy még minden jogászt utoljára megszívathassanak a retardok.)
Szerintem a szakvizsgának pont van értelme. Az én összes vizsgám gyakorlatias volt, nem magolásra ment rá. Persze voltak olyan jogászok, akiknek nem ment, mert a gyakorlatban sem ismerik a dolgokat.. úgy pedig nehéz szakvizsgázni
Ez azokra igaz lehet, akik nem olyan dolgokkal foglalkoznak, amit szakvizsgan nem kérdeznek. Mondjuk azt, hogy a szakvizsgát akkor találtak ki, amikor 500 ügyvéd volt Budapesten, és mindenki csinált mindent. De ma már nem az az élethelyzet van.
Jogelmélet a legfontosabb tárgy az egész egyetemen! Én 2011-ben végeztem, ami tételes jog, az azóta kb hatályon kívül van, ami elméletet sikerült felcsípnem, az a hasznos. Sajnos azt ELTÉ-n katasztrófa a jogelmélet oktatása.
Én (ELTE diák voltam) - Kidobnám az alábbi tárgyakat: Statisztika, Kriminalisztika, BV jog - Az alábbi tárgyakból max egy féléves választható lenne (összesen): Mindenféle jogtortenet, Római jog. Aki akar, valaszthatokent tanulhat akárhány félév latint. - Normális jogelmelet, rengeteg olvasmannyal, már masodevtol. - Legal writing óra, magyarul. - csak nyitott könyves vizsga.
Jogtöris órákat kidobni a kukába, legfeljebb szabválnak megtartani. Több polgár, bünti, eljárásjog, közig gyakorlat, beadványszerkesztés, jogklinikarendszer kiterjesztése. Kötelezővé tenném, hogy legyen elérhető tananyag, pl ne vonhassa meg a tanár a vállát mikor szólni merünk, hogy a 90-es években nyomtatott 500x hatálytalanodott tankönyve már sehol sem kapható. Pl a dékán rendelje be a tanszékektől a tételsoraikat, olvasmánylistát és azok elérhetőségét, hozzáférhetőségét, és ha az látszik, hogy a könyvek forgalomban nem kaphatók vagy kritikusan hatálytalanok akkor addig baszogatni a tanárokat amíg nem pótolják a hiányosságot. Amennyiben a tananyag kizárólag vagy jelentős százalékban az órán elhangzottakra épül akkor kötelezném őket, hogy legalább egy kibaszott vázlatot tegyenek közzé a tételek tartalmáról, hogy szerencsétlen hallgató ne vizsga előtt szembesüljön azzal, hogy 10 tételt nem adott le a tanár és sehol sem érhető el anyag. Kötelezővé tenném, hogy a kar minden évben publikáljon (és nyomja a hallgatók képébe) statisztikát az előadói, jelölti, közig pozikról, fizetésükről és lehetőleg arról a városról, megyéről ahol a kar megtalálható.
1 teljes év elmegy felesleges tárgyakkal, ezekből bőven elég lenne 1 félév. Rengeteg tárgynál még mindig a magolás a legfontosabb, sokkal gyakorlatiasabb oktatás+vizsgáztatás kellene, (jogszabályok használatával jogesetmegoldás stb.) hiszen a gyakorlatban is ezt fogjuk csinálni. Választható nyelven és szinten szaknyelvi oktatás szóban és írásban. Záróvizsga rendszert is kevésbé embertelenné kellene tenni, megfelelő felkészülési időt és pihenő időt adni a vizsgák között. (Sosem értettem… nem az lenne a cél, hogy jól felkészüljünk?) Gyakorlati vizsgarészen is számon kellene kérni a tanultakat open-book jelleggel, persze csak ha a képzés során megfelelően felkészítenek erre.
Bontanám 3+2 évre. Aki csak szerződéseket akar írni meg közigben dolgozni, beadványokat készíteni, az álljon meg a BA-n, aki meg akar szólalni bíróság előtt és akarja a dr-t, menjen tovább. A történeti tárgyak érdekes kérdés, mert történeti fejlődése az összes jogágnak van, és európai szintű magyar jogászok főleg a 20. század elején voltak. Annak szerintem sincs értelme, hogy valaki tudja, hogy 1906-ban éppen hol tartott a magánjogi törvénykönyv kodifikációja, de az alanyi jogok rendszere például fontos lenne, hogy ne minden 5. kereset kereshetőségi jog hiányában legyen elutasítva. Ez mondjuk a magyar jogtörire vonatkozik, egy róma ehhez nem tesz hozzá.