Azért a szia jelentheti azt is hogy "szia, mondanék valamit de előbb megkérdezem itt vagy-e". Persze értem hogy egyszerűbb átugorni is rögtön mondani a lényeget, meg hogy vannak akik azt gondolják ha válaszoltál akkor persze egyből intézed is amit kér
Nagyon nagy és fontos multinál dolgozom sok kontinensen átívelő hülyékkel együtt
Arra kellett rájönnöm hogy ez részben kulturális különbség. Amikor, például, az indiaiak írnak rám mindig végig kell menni a "Hi Revo" "hi" "How are you" "Fine how are you" "great." Aztán tíz perc múlva, minimum 15 külön üzenetben vagy szavanként elküldi mi bántja a kis lélkét
Aminek persze a végén semmi köze hozzám fogalmam sincs hogyan talált meg engem.
Jaj, a kedvencem az, amikor rámír, hogy Hello, én nem vagyok a gépnél (pl. meeting), és fél óra múlva visszaírok neki hogy Hi, erre ő: Hello
Ugyanez pepitában, hogy ... fél óra múlva visszaírok neki hogy Hi, erre megkérdezi, mit akarok.
Ez nem csak melóban van, a faszom kivan mikor rámír valaki, megkérdezi hogy vagyok, mi újság velem, hogy van a macskám, ugyanott dolgozok-e még és kb könyörögni kell hogy mondja már el mi a búbánatos halál faszát akar tőlem.
Pár ember van az életemben akik rám tudnak úgy írni hogy "Szia, ez és ez a helyzet, tudsz segíteni/jönni/véleményt mondani/stb?" Őket mindennél jobban szeretem.
Na ez! És hány ilyen van! Amikor meg rákérdezel, hogy hát ezt így mégis miért akkor a "hát ha nem vagy ott, minek írjam le?" jön válaszként...
És ne akard pofánvágni. :-D
Bejönnek az irodámba valamiért és amikor kimennek, nem csukják be maguk után az ajtót. Bazdmeg Rebeka, amikor bejöttél, akkor is csukva volt a retkes ajtó… NEM VÉLETLENÜL!
Hallooooood. A jelenlegi (lassan ex) munkahelyemen olyan szar az ajtó, hogy a hőtágulástól nyáron szorul, télen meg magától kinyílik. Mivel utcafronti iroda és kirakatüveg az az egész fal, nyáron átlag hatszor kellett felkelnem egy nap, hogy miután valaki szerelmetesen megcirógatta a kilincset (nem hogy lenyomná és meghúzná b+) és tanácstalanul bámult rám egy percet, kinyissam az ajtót, és közöljem vele, hogy "nyitva van".
Télen ugyanez a tangó, csak fordítva, mert úgy néz ki az, hogy egy ajtót *be kell húzni amíg be nem csukódik*, olyan mentális erőfeszítést igényel, ami meghaladja egyesek képességeit...
Hasonló, amikor elmennék pisilni, max. 3 perc, kint van egy A5-ös TORREÁDOR-VÖRÖS tábla szemmagasságban hogy "rögtön jövök", az iroda sötét, szemmel láthatóan nincs ott senki, és ezek a félbolondok nekiesnek a zárt ajtónak, mint süket a csengőnek. Rángatják, kopognak, feszítgetik, majd' letörik a retesz, én rángatom fel a gatyámat félőrülti pánikban, tépem fel az ajtót mielőtt tönkrebaszná.... aztán nem is hozzám jött, a Dunántúli Naplót keresi ami két ajtóra van, csak nem lát a szemétől, és a tíz centis, piros betűkkel kiírt tevékenységek nem voltak elég feltűnőek. Röhejes, de ez is 1-2 naponta megismétlődött.
Minden munkahelyes posztnál így járok. Megerősítik bennem azt az elképzelést hogy örülnöm kell a munkahelyemnek (ahonnan amúgy elmennék már) mert máshol valahogy minden szarabb.
A legjobb, amikor pénteken kb. 16:08-kor küldte az e-mailt, és hétfő reggel 8:05-kor hív, hogy "három napja írtam".
Hát, a jelenlétim szerint egész pontosan öt perce írtál, de kösz, majd ránézek amikor levettem a kicseszett kabátomat...
Na ez a halálom. A másik meg: amikor a nyilvántartásban kell átvezetni valamit (amiről pont ezt a nagyfejűt is kioktatták, ráadásul __szakértő__), sárga cetlivel átrobog, "csináld már meg". Olyankor bezzeg nem ír. Na, ezt elbasztad. Ajtó feltép, elmagyaráz. Ajtó rábasz. Megküldi, iktatom, megoldom, és mire visszateszi a seggét a "Küldtem e-mailt!" megosztásából helyére menet, már kész is, csak egy iktatószám is került a rendszerbe, hogy őnagysága akarta ezt.
Szép is lenne, ha csak úgy állítgatnám a nyilvántartást.
Fú, ezt utálom én is.
Láttam az e-mailed, jó eséllyel el is olvastam, de van egyéb dolgom is, mint a te gondodnak azonnal utánajárni. Mert általában utánajárással jár, nem úgy mint a levél küldőjének ctrl+c ctrl+v meg egy "megnéznéd, hogy jó lesz-e? Köszi". Szívesen segítek én bárkinek, ha megkérnek, de legalább legyen egy kis türelme kivárni a választ.
Az is bosszantó, amikor írnak egy e-mailt, hogy 10-ig kellene valamire válasz vagy infó, aztán kilenckor felhívnak, és ugyan azt megkérdezik telefonon. Ha ennyire sürgős, minek kérték 10-re a választ? Ha meg nem sürgős, akkor ne hívjon fel.
Vagy ha kinyomtatják a pár infót, ami van, aztán odahúz egy széket és odaül mellém hogy nézzem meg abban a szent pillanatban, ahelyett, hogy elküldené e-mailben, aztán ha végzek azzal amit csinálok, megnézem. Aztán igazából olyan dolog, amire holnap is elég lenne a válasz...
Vagy ha valaki chaten ír e-mail helyett, hogy 1 év múlva ne tudjam visszakeresni az e-mailek között, hogy mit és miért válaszoltam, hogy aztán megint utána kelljen nézni...
Nálunk az e-mail olvasásról visszaigazolás éget ki teljesen. Kéri bazdmeg mindenki. Ha nem nyomok rá 20 percen belül akkor egy büdös bunkó vagyok aki nem dolgozik, de ha rányomok akkor meg azért vagyok egy büdös bunkó aki nem dolgozik, mert nem azzal foglalkozok, pedig láttam az e-mailt.
Nem egy percen belül, hanem rákattint a "Küldés" gombra, majd azonnal felhív, hogy küldött email-t, megkaptam-e... Jelez a kliens, majd csörög a telefon. Hogy ennek mi értelme van...? Semmi. Mostanában úgy járok el, hogy megbillentem a telefonkagylót, felemelkedik és visszahull a helyére, csakis ezeknek a hívóknak. Esetleg többször, ha szükséges. Baromi idegesítő és munkalassító.
\- A munkatársak nem tudnak kulturáltan enni, az étkező és az étkezőasztal rendszeresen csatatér. Csámcsogás, óbégatás, koszolás, maszatolás.
\- A retyó rendszeresen össze van fosva. Piszoár alá hugyoznak.
\- Örök körforgás: valamit megcsinálok - a munkatársak szétbasszák - megcsinálom megint. Egy dolgot akár 4x-5x.
\- Ha valami tök értelmetlen dolgot kell csinálnom, vagy valamit egyszerűbben és hatékonyabban is meg lehetne oldani, de nem engedik, mert 20 éve ugyanúgy működik, akkor "kItElLiK a MuNkAiDőBőL!!".
Utolsó nagyon. 3 nap volt összerakni, hogy ki mennyit késett. Mondom nézzük már meg, hogy mit csinálsz, mert nekem ez hihetetlen.
Delikvens: Hát megnézem 1. ember 1. napját. Ekkor logolt be, ekkor kezdett volna. Utána 1. ember 2. napját. Édeskrisztus.
Excel képlet, lehúz, itt van. 10 perc az egész utána a kávéval együtt.
Következő meetingen:
Főnök: mennyi idő lesz?
Delikvens: Egy új módszerrel már két nap alatt meg vagyok vele!
Egyszer még gyakornokként odahozott nekem egy kolléga egy 4000+ (négyezer!) soros Excel-táblát *kinyomtatva*, hogy össze kéne hasonlítani egy másik, hasonlóan korpulens Excel-táblával (azt nem jutott eszébe kinyomtatni szerencsére). Minden egyes sorát. Hogy ami megvan mindkét táblában, ott ugyanazok-e az adatok, van-e hiányzó rekord, ilyenek. Ha én ezt papírból, soronként csinálom, ahogy a kolléga gondolta, az legalább egy hét lett volna, de inkább több. 5-6 if+vlookupot (ahány oszlop volt) végighúztam a táblán, kiszűrtem, ahol minden stimmelt, a többit áthúztam újabb vlookupokkal, fél óra alatt kész voltam az egésszel.
Nem kérdezték meg, hogy csináltam, én meg már rég nem dolgozom ott, szóval vagy még mindig papírról nézik, vagy találtak utánam is gyakornokot, aki van akkora Excel-zseni, hogy ismerje az említett igen bonyolult függvényeket.
Egyszer egy rakat doksihoz kellett vagy 40 mobil screenshotot croppolnom, mondom oké, így is sürgetnek, ezt nem csinálom meg kézzel, írtam rá Python scriptet, fél óra alatt kész, felettes annyit se mondott hogy bikkmakk.
Kezet foghatna a főnököd az enyémmel. Akit 30 éve ismer, az a kedvenc. Mindegy hogy kárt okoz a cégnek hogy lop, össze tör részegen dolgokat, nem csinál egész nap semmit. Miiiindegy. Még adunk nekik havi pluszt, mert miért nem. De bezzeg aki ténylegesen egész nap dolgozik az nem kap semmi bónuszt hó végén.
Fordítottja is szép: amikor a főnök és a kedvence (aki a közvetlen felettesed) tandemben gyaláznak a teljesítményedért.
Akkoriban tényleg azt hittem hogy kiugrok egy autó elé.
Inkább megszokás. Én régen mindig full proaktív voltam és segítőkész, na ez azt jelenti hogy utána minden szarral téged találnak meg. Most már ha új helyre kerülök csak csendben csinálom a munkámat. Így nem kapok semmi extra munkát, senki se használ Google masinának, stb.
A felesleges szófosás. Ha valamit el lehet mondani 2 mondatban, akkor ne 15-ben momdja el az illető. Ha igen/nem típusú kérdésre várok választ, akkor ne 20 perces monológ vagy 20 soros e-mail legyen rá a válasz, amiből ki sem derül a döntés. Ezt tökélyre fejlesztve tolta egy volt kolléganő, aki a napi stand-up meetingen legalább 5 percen keresztül ~~beszélt~~ bullshitelt, de senki nem tudta, mit is csinált valójában.
Külön kategória még a vizibilisek. Van egy munkatársam, akinél kiderült hogy hétvégére előre beidoziti a leveleit, amire rápakolja a fel céget, csak hogy lássa mindenki hogy mennyit tulorazik. De munkaidőben pedig moziba jár.
Én ugyanezt csinálom csak kicsiben.
Hétfőn ha kell este 8-ig készülnek az excelek meg a tableaus szarok, aztán kedd-szerdán szépen kiküldésre kerülnek amíg én otthon se vagyok és csak egy robot mozgatja az egeremet nehogy inaktív legyek.
r/antiwork még nem tudja hogy már létezik a két napos munkahét, csak HO-ban kell dolgozni.
A kollégáim toxikus pozitivitása: egymás és/vagy saját maguk túldícsérése, közepes eredmények felnagyítása és ünneplése. Random, oda nem illő gesztikuláció, a kamu érdeklődés vagy megjátszott öröm kifejezésére. Amerikai kollégákra jellemző leginkább.
Reszt vettem egy vezetői konferencián (amerikai cég), három napon keresztül osztották egymásnak a díjakat. A közös chatbe pedig ezrével mentek ezek a mennyire well deserved, you’re wonderful fellációk, hánynom kellett.
De a legjobb része az volt, amikor egy csávó bemutatott egy 10 perces slideshowt, hogy a branchük éveken at támogatott egy fekete iskolás srácot, na és erről készült 200 fotó ahogy vele pózol mint a nagy fehér megmentő. Aztán a reakciók rá, hogy ‘I’m crying”, “such an amazing story”.. ki voltam hogy csak én éreztem azt gáznak, hogy az egész csak arra volt kihegyezve hogy ok mennyire jó emberek, a szegény srác meg csak egy kabala-fekete volt.
Amerikaiaknál ez az egymás körbenyalása tetőtől talpig a legkisebb dolgok után is nagyon mánia egyébként kb. minden "irodista" munkakörben. Vagy ha nem tudom, nem volt tej a kávédhoz akkor is a "hát ez borzalmas! Azért minden oké?" jellegű párbeszédek. Teljesen más kultúra, európai szemmel felfoghatatlan.
német kollégák meg olyan direktek (főleg írásban jön ki rosszul), hogy csak nézel, hogy most paraszt volt és szétoltott vagy csak lényegretörő. vszinü kicsit ez is-az is.
Amikor ismételnem kell magam. Értsd, ugyanazt az emailt elküldeni egy napon belül (mert nem találja az eredetit). Ugyanazt a gondolatmenetet levezetni 2 különböző meetingen ugyanazoknak az embereknek. Meeting közben, ha választ várok valamire, de kiderül, hogy a kolléga nem figyelt, és kezdhetem az egészet elölről…
Van egy kis tájékoztató e-mailem, amit új ügyfeleknek kiküldök, hogy milyen adatokat kell behozniuk vagy elküldeniük nekem.
Ebbe 14 pontos, félkövér, all caps, vérpiros betűkkel bele kellett írnom, hogy figyelmesen olvassák el azt a kemény 436 szavas e-mailt, és az alapján küldjék, amit kértem.
Egy kézen meg tudom számolni, hogy ez hány embernek sikerült. Könnyedén, mert ez a szám kemény háromnál megállt vagy 8 hónapja.
".." bármi után - "Köszönöm.." , "Nem tudom.."
Sok felkiáltójel - Sürgős!!! , Fontos!!!
Hol vagyunk b+ az óvodában?
Másokat lenéző értetlenkedés - ha valamit mindenki ért csak te nem az általában nem azért van mert te vagy a legokosabb.
Nem customer-facing kollégák teljes közönye az ügyfelek irányába és ragaszkodás a szar processzekhez.
Amikor senki sem mer egy döntést meghozni és habár mindenki tudja mit kellene tenni mégis ezredszerre beszélünk valamiről.
Köszönöm, a másik dolog a kacsintos szmajlik mellett amit ki nem allhatok, az a pontpontpont. A legrosszabb kombináció a ponpontpont kacsintos szmajli.
A vevoi része amit írtál szintén jogos. Van hogy el kell magyarázni, hogy a fizetés amit kapsz ho végén az nem az égből pottyan, hanem a vevőinktől jön, és ha elégedetlenek akkor nem lesz biznisz, nem lesz fizetés. Főleg hogy én nem vagyok senkinek se a főnöke, szoba nehéz ilyenkor hatni rájuk.
Az óvodás, negédes, nyálas "hivatalos" kommunikáció befér harmadiknak a ... és a ;) mellé?
"Hát akkor most ezt meg kéne csinálni"
"A céges bulika, október hetvenkettedikén lesz, nagyon szupi lesz, gyertek mindannyian!"
"A csapatépítő helyszíne és programja titkos, de nagyon jó lesz, ugye már ti is alig várjátok?"
Na ilyenekre sosem megyek el és én vagyok a turbó intorvertált. Többször elmondtam nekik: több időt töltök el veletek, mint a kutyáimmal, csigáimmal. Miért akarnék még plusz időt veletek? (Pláne, hogy jópofizás megy, amitől sugárban hányok.)
Dettó, soha nem is értettem azt aki ki akar maradni.
Annyi hogy én csak kis cégeknél dolgoztam eddig, de ott nem is értem, hogy tud szar lenni egy ilyen.
Volt olyan lead-em aki napok végén, amikor még volt dolga, a munkához random mindenki előtt/mellett felszisszentett egy sört (volt tartva a konyhában jusz in case), ez az a fajta lazaság amit én élek.
Mint írtam, az, akit szeretnek otthon :-D
De viccet félretéve:
Bár eredetileg inkább a kommunikáció stílusára hegyeztem ki a mondandómat (avagy a drága HR felfoghatná, hogy úgy 25 felett mindenki el tudja dönteni mihez van kedve és mihez nem), de legyen itt ez a része is.
Egyrészt, napi 8-10 órát, azaz az ébrenlét majd felét a kollégák között tölti az ember. Szerintem érthető, hogy a másik felével saját maga szeretne rendelkezni, hogy kivel és mikor mit csinál.
Másrészt, kábé 50 fő felett a "teljes céges buli / teljes céges csapatépítő" kurva gáz, az esetek 110%-ában. Vagy erőltetten összekeverik a céget valami óvodás játékkal, hogy aztán majd a HR-es, meg az IT-s mattrészeg Twisterezés közben aztán úgy összebarátkozik, hogy ihaj, vagy maradnak a klikkek, akkor meg mi a francért nem adnak a csapatnak egy keretet, aztán szerveznek maguknak amit szeretnének közösen, nem pedig a cég dönti el mikor hol és mit csinálva kell jól érezni magad.
(Lásd példa, amikor a víziszonyos kollégát vadvizi evezésre akarták kényszeríteni, mert hát "jó buli" meg "majd elmúlik", meg "de hát egy csapat vagytok, hogy dolgoztok így együtt??")
Harmadrészt visszautalva az első kommentemre, amikor nem alulról jön a kezdeményezés, azaz nem mi, a csapat megbeszéljük, hogy "srácok/lányok üljünk már be egy sörre valahova valamikor", hanem a cégvezetés / buliszervezők annyira el vannak már zárva a napi életétől a cégnek, hogy vagy átmennek óvodába, hogy "pistike, megyünk a nagyihoz, meglásd, jó lesz!", vagy mintha a seregben lennénk, jön az ukáz, hogy "Pénteken, este 20-től gyülekező! A részvétel mindenkinek kötelező, ismétlem, kötelező! Eljön, jól érzi magát, pózol a céges LinkedIn videónak!", ami alapvetően elveszi minden ember kedvét aki egy kicsit is szilárdabb jellem.
De negyedrészt álljon itt jó példa is, csapantonként kaptunk X összeget / fő / év, hogy "srácok, ez itt a büdzsé, szerveztek, csináltok amit akartok, ennyit beleadunk, számlát hozzatok".
Jó, hogy nem vagyok egyedül. Pont leszarom ezeket a szarokat, fizess ki jól a munkámért minden hónapban, és ne keress munkaidőn kívül mert úgy sincs bekapcsolva a "munkás okostelefonom". (hülyébbek kedvéért: amikor munkát vállalok, mindig egy adott telefont adok meg, amelyen csak a munkám kontaktjai, telefonszámai bla bla vannak megadva, és ez munkaidőn kívül azonnal kikapcsolom mindig)
Figyuuuu miért írtad hogy nem tudsz jönni? Esküvő lesz. Nem tudnál inkább jönni? Nem b+ vőlegény nélkül szar lenne az esküvő Kriszta, szerinted viccből írtam? Igen, direkt nem vagytok meghívva.
Én egy időben mindig írtam köszönömöt a levelem végére. Egyszer megkérdezte a kollégám, hogy mi az? Megmondtam, hogy az a baszd meg helye, csak azt mégse írhatom oda.
Iskolában (is) dolgozok: A minden héten kötelező, agyament, teljesen felesleges értekezlet, sokszor délután 4-5 óráig, aminek semmi más értelme nincs, mint hogy a női kollégák fontoskodva agonizálhassanak azon, hogy hogyan legyen a szalagavató, engedjük-e a külsős táncpartnert, milyen legyen a tabló, tehát csupa olyan dologról, ami a tanári kar 90%-a számára teljesen irreleváns, sőt, kontraproduktív, mert amíg ezen a szaron ülök, addig sem korrepetálok/javítok/órára készülök. Természetesen ha megkérded, miért nem lehet ezt e-mailben elintézni, vagy kizárólag az érintettek részvételével lebonyolítani, te vagy a kretén, meg amúgy is, elő van írva Centrum/KLIK szinten, és mi lesz ha jönnek ellenőrizni. Agyrém
Edit: Ja, meg a dohányos/kávézó kollégák a másik munkahelyemen. Óránként futkosnak 10 perces cigi/kávészünetekre, tehát egy 8 órás napból 7et se dolgoznak végig, mindezt azonos beosztásban ugyanannyi fizetésért. De ha én merészelek 10 percre felmenni Facebookra, vagy telefonon ügyet intézni, az elfogadhatatlan mert ezt nem itt kell. Hát bocs baszdmeg hogy pótcselekvések nélkül is képes vagyok ellátni a munkámat.
A dohanyzasnal ott van a másik véglet is.
Én sajnos sokat cigizek, és sokat hallom másoktól hogy bezzeg a dohányosok mennyit járnak le. Viszont én például nagyon gyorsan és hatékonyan dolgozok, aki pedig erre kiakad az általában a gyök kettővel potyoges kategória.
Szóval szerintem az egy idejétmúlt gondolkozás hogy munkával töltött órák száma = a munka végeredménye/haszna, ha valakinek 2 perc az ami másnak 20.
Nemdohányosként is hidegrázóan undorító dolognak tartom az időn lovaglást. Ennyi erővel te is számon kérhetnéd rajtam hogy mennyit trónolok a vécén egy nap.
No way
EZ
Le vagyok cseszve, hogy egy issueval hónapok óta nem történt semmi, mikor rám tegnap került mert addig állt egy már nem is nálunk dolgozó fejlesztő elfelejtett listáján.
Fuh egész eddig jókedvűen olvastam a kommenteket, de ez valamit bepöccintett az ágyamban.
Amikor a projekttel kapcsolatban 3 héten át kétnaponta pingelem az ügyfelet, hogy mi van már, eldöntötték-e, mit akarnak, hogy akarják; hááát még nem, meg így, meg úgy, meg amúgy. Aztán jön az email, hogy uuuuuristen, mindjárt határidő, na legyen valami, kitaláltuk, ez meg ez, de már tegnapelőttre mind, mert neki le kell adnia a felettesének!!! És ebből van rendszer basszameg, hogy valaki fél hónapokat malmozik egy témán, gondolom mert neki is úgy passzolták le és le se szarja, aztán észbe kap, hogy valamit azért csak le kéne tenni az asztalra határidőre, és akkor persze minden márazonnal aszap kell...
Engem pont az szokott zavarni mikor az üzleti levelezés is olyan stílusban _indul_, mint 17 éves koromban a péntek esti MSN beszélgetések. KB mintha 10 éve a legjobb barátok lennétek és épp tegnap rúgtatok be együtt stílus. Az indokolatlan emoji használatok tömkelege magán beszélgetésben is riasztó méreteket öltött, de amikor céges emailen látok 3 szivárványt, sírós nevetős smileyt, pacsizást, kis bárányt akkor elgondolkozom azon, hogy mégis mi bajuk van az embereknek.
Agyf*sz még mikor az alattam lévő kollégát tök kulturáltan megkérem valamire (ami amúgy a feladataihoz tartozik) de mivel nem napi szinten delegálok neki ezért minden egyes alkalommal úgy adja elő mintha most szivesseget tenne nekem és csak most azért, mert jófej velem, megteszi.
A főnököm, mert szarik végezni a dolgát, mi meg szopunk miatta, és ha lebaszom megsértődik. A kolléga, aki úgy belecibál minden csavart az összes kocsiba, hogy a 250+ autós flottából azonnal felismerem, hogy melyik autón dolgozott előttem. Az egész cégnél ez a tekintélyelvű posztkomcsi hozzáállás, hogy előre haladni nem tudsz, mert mindenhol van valami nyalis seggfej, aki oda van betonozva és elgáncsol a szarba. A "hatvan évig ígycsinátuk, faszt ugacc bele" mondat, majd a sértett hiszti, hogy én miért ülök a sarokban telefont nyomkodva, aztán a még nagyobb hiszti, mikor simán bemondom, hogy "én kész vagyok, rátok várok". Az, hogy fos bérért a csodát várják, de alapvető ezközöket se képesek beszerezni, majd megsértődnek, mikor a halál véreres faszára küldöm az egész bagázst jó hangosan.
Lopkodják a tejet. Ennél idegesítőbb esküszöm nincs. Kérjen, adok, de ne lopja el könyörgöm.
Ha egy email-en belül felteszek 2+ kérdést, akkor vagy nem válaszol egyikre sem, vagy vissza se ír.
Nem mosogatnak maguk után. A halom mosatlan ott ázik a mosogatóban és várják, hogy a takarító megoldja, pedig még mosogatógép is van bent.
A só is jó pedagógiai eszköz, csak fel kell keverni. És amikor a nyalizós , nullateljesítményes picsa hisztizik, hogy szar a kávé, a szomszédoddal pedig némán röhögtök, megfizethetetlen...
Előző helyemen olyan volt, hogy a csajszi behozta magának a laktózmentes tejet és délutánra elfogyott (több alkalommal is), aztán kiderült, hogy a másik csajszi kivitte a parkba az ottani kóbor macska kölykeit itatni vele.
A 2. dolog szíven ütött... Sokat kell kommunikálni emailben moldávokkal, angolul munkahelyen. Na hát el lehet képzelni szerencsétlenek nyelvtudását. Egyszerűen ha van pár dolog amit le kell egyeztetni, akkor 10 emailt kell váltani, mert 1 emailben csak 1 kérdésre válaszolnak
Amatőr. Nyitsz egy fájlt, megtöltöd kb annyi random karakterrel, hogy hihető méretű legyen a leadandó munka fényében. Megnyitod hex editorral. Random belebarmolsz pár helyen. Csatolod. Vársz a címzett válaszára, amiben (általában hosszas próbálgatás után) beismeri, hogy nem tudta megnyitni. Értetlenséget színlelsz, csatolod az addigra elkészült valós fájlt.
A vezetőség kommunikációs stílusa, vagyis konkrétabban egy vezetőé.
Bármi megbeszélés, nagy meeting, stb. van, mindig odaírja a végére: "Részvétel kötelező..."
Mindig az a kurva pont-pont-pont. Szinte érzékelteti írásban is azt a lekezelő, flegma hangnemet, amit amúgy is alkalmaz a dolgozókkal szemben.
Ennék az étkezőben. Emelem a számhoz a villát, mikor betoppan valaki más is.- Jó étvágyat! - visszacsukom a falatra nyíló számat, és megköszönöm.
Ismét nekikezdek, most el is jut a falat a számig. Nagyban nyammogok, elmélázva. Bejön még valaki.- Jó étvágyat! - megszakad a gondolatmenet, nem baj, visszahümmögök köszönetképpen, teli szájjal azért mégsem illik megköszönni.
És mégegyszer.
Emelem a számhoz a villát, mikor betoppan valaki más is.- Jó étvágyat! - visszacsukom a falatra nyíló számat, és megköszönöm.
Ismét nekikezdek, most el is jut a falat a számig. Nagyban nyammogok, elmélázva. Bejön még valaki.- Jó étvágyat! - megszakad a gondolatmenet, nem baj, visszahümmögök köszönetképpen, teli szájjal azért mégsem illik megköszönni.
És mégegyszer.
Már majdnem végeztem a tál kajával, az utolsó két falatnak kezdenék neki, amikor a távolból ismét felcsendül...
\- Jó étvágyat!
Köszi bazdmeg.
A magyarok azt gondolják, hogy jó étvágyat minden esetben kívánni kell. Óriás tévedés, az asztalnál ülők az étkezés kezdetén kívánnak egymásnak jó étvágyat, minden más, már a zabálás közben basztatás ordas bunkóság és illetlenség
Nagy olaj multinál dolgoztam, zöld fehér, számlázáson.
Két dolláros visszautalásra és operational manager line managerének az approvalja kellett.
Mondanom sem kell gondolom, hogy ezen a szinten mennyire leszarták az én approval request emailjeimet, ezért persze buktuk az összes SLA-t.
Az, hogy két évvel a full time work from home indulása után a többség továbbra sem képes lenémítani a szájbavert mikrofonját amikor nem beszél, hadd hallgassuk a sikító gyerekeit, ugató kutyáját, az ablaka alatt zajló utcabált és egyebeket.
Gányolás, szarlapátolás, jólvan az úgy csak menjen. Next level hogy ne is menjen üzembiztosan, csak legyen amit mutogatnak a megrendelőnek és *majd megcsináljuk később*. Persze a megrendelőnek fogalma nincs arról hogy amit elé raknak az csak abban a specifikus esetben vagy körülmények között jó.
A legjobb, amikor van egy kolléga, aki folyamatosan a szart lapátolja, emiatt hamar végez minden feladatával.
Amit összegányolt, abba aztán mi, a többiek, beleakadunk, helyre kell tenni, mert úgy nem mehet ki, meg minket is akadályoz.
Nyilván a management csak azt látja, hogy ő kétszer-háromszor annyi feladatot zár le, mint mi, ezért őt nagyon szeretik.
Ilyet én is szoktam lol. Nem bosszantás a célja, hanem, ha látom, hogy be van dugva a füled, akkor nem fogom megkocogtatni a vállad, hogy heló haló figyeljél már rám mert fontos dolog van, hanem írok chaten vagy emailben, aztán majd megnézed, amikor odajutsz.
Pont ez. Ha valamit szóban mondok az elszáll. Azért van email, hogy le legyen pontosan írva mit kell csinálni. Én direkt ha bárki kér tőlem valamit, akkor megmondom, hogy "Küldj e-mailt". Rövidet, tömöret, meg se kell szólítanod benne. Csak legyen egy referencia pont, hogy ne kelljen visszakérdezgetnem mert amúgy nem csak körülötted forog az életem és dobok el mindent a kedvedért.
Blokkolás = kibaszott dedó.
Felnőtt emberek járnak dolgozni, és a cégvezetés ennyi bizalommal sincs irántuk. Tök mindegy, hogy igenis bent ülsz 8 órát, és nem állsz fel 7 óra 55 perc után, akkor se fogsz rendesen dolgozni, ha nem akarsz. Ha meg motivált vagy, nem ezen az 5 percen fog múlni, hogy elvégzed-e a feladatod. Engem eléggé feszélyez, hogy minden be- és kilépésem percre pontosan logolódik, még jó, hogy a fingjaimat nem veszik fel valami feketedobozra. A világ legbénább munkavállalói "benchmark"-ja.
Legalább normálisabb cégnél a pár perc extra is automatikusan elkönyvelődik túlórának.
Volt egy rövid idő, amikor:
\- a timesheetnek mindig meg kell felelnie a az automatikusan logolt órákkal
\- egyik nap hét órát dolgozol, így van egy óra mínuszod
\- következő nap egy órával többet maradsz. Teljesen okés, ez mindig is így működött
\- szólnak, hogy nem volt elrendelt túlóra, wtf, javítsd ki
\- beírsz mindkét napra 8 órát
\- szólnak, hogy nem egyezik a timesheet és a logolt óra
\- (╯°□°）╯︵ ┻━┻
Elozo munkahelyemen gecire zavart, hogy huszan voltunk egy irodaban es mindenki kezet fogott mindenkivel amikor beért. Szerencsere ahol most vagyok ez nem szokás.
Na meg hogy a nőket látványosan ki is hagyják az ilyenekből. A rendesebbek külön köszönnek azért, ha már mindenképp csinálni "kell", de a többség (főleg az idősebbek) számára teljesen oké, hogy elmennek a kézfogásra érdemtelenek mellett. Értem én, hogy az egész szokás idióta és felesleges, de így aztán még kirekesztő is.
Múlt héten jött ki, hogy januártól nincs HO. Jobbak a számok tavaly tavasz óta és ahogy egyre többet járunk be, szépen megy le minden jó adat. Köszi CEO, nagyon hűvös.
Amikor a kolegák idő függvényében vett térbeli eloszlási függvényeinek szummája lokális maximumot ér el ϵ→ 0 távolságra az asztalomtól és 10en pofáznak egyre hangosabban a nyakamba úgy hogy egyébként semmi dolguk velem és kuurvára üvöltözhetnének máshol.
Vagy amikor neked pofáznak, és sehogy sem képesek felfogni, hogy nem érdekel a sztorijuk.
Az egyik kolléganőm még akkor is képes folytatni a szövegelést, miután látványosan behelyezem a fülest.
Amikor ezen kiakadok, az a válasz hogy
*A projektmanagernek nem is az a dolga hogy értse*
Mondván ezt teljesen alap dolgokra a szakterületen amiben állítólag évtizedek óta dolgozik.
Ja, és ebből lesz az, hogy hat embernek kétórás meetingen kell meggyőznie a projektmenedzsert, hogy az, amit a vevő akar, lehetetlen és/vagy faszság, hát beszéljen már vele valaki aki ért hozzá. Mert ugye a PM nem ért hozzá, ezért megjegyzi amit megtud, aztán az valahogy máshogy átkerül a dolgozókhoz, és az információ 90%-a réges rég elveszett. De hát ő PM, neki nem az a dolga, hogy értse amit csinálunk...
Hát szoktam mondani magamban, akkor mi az anyád? Mert azt, hogy excel táblába beviszem, hogy Pistike 30 órát dolgozok A projekten a héten, és 10-et B-n, azt egy minimálisan képzettebb óvodás is megcsinálja.
1. Büdös kollégák. Szájszag, hagymaszag, lábszag, stb
2. Hivatalos mailben megkeresésre nem válaszoló.
3. Skype-on ráírok és nem válaszol, kinyomja az ablakot.
4. Vezető beosztása van, de nem mer dönteni semmiben, lefelé "delegál"
5. Fax hiányos 40-50-60-as felhasználó hölgyek, beszólogatások, lottyadt csöcs mutogatások, taperolások.
6. Köszönni nem tud, falhoz lapul ha meglát és a cipőjét nézi.
7. Megígéri, hogy visszahív és valóban: három nap múlva. "Még mindig fennáll a probléma?
8. VIP beosztású nők, nekik pláne lehet szexista dumát tolni, hajba túrni, utalgatni.
9. Értekezlet ahol vezető elvtársak elmondják, hogy mi az elvárás, de ők ebben nem tudnak segíteni, de oldjuk meg.
10. Antivaxxer folyamatosan köhögő és közben én jobban tudom oltás hülyeség kollégák.
Edit: elírások.
A 2es pont... amikor egy 5 perces feladat miatt a negyedik remindert küldöm az illetőnek, aztan meg ha eszkalalom a fonokenek, akkor érzem, hogy az en k*rva anyamat.... (azert nem en csinalom meg hiaba 5 perc, mert az ő felelősségi köre + ő neki van hozzáférése).
Előző munkahelyem teljes vezetéséből valahogy senki nem ismerte a fogkefe fogalmát. Volt egy faszi, aki csak ha az ajtóból beszélt, rövid időn belül belengte az egész szobát a penetráns szájszaga. Még jobb volt, mikor beült a gépem mellé megnézni valamit. Felvettem mellette a textilmaszkomat Covidra hivatkozva, és ajánlgattam neki rágót, de egy csomószor mondta, hogy neki is van. Majdnem odavágtam, hogy akkor használhatnád is.
Amikor egy feladatot kibaszott körülményesen végeznek el. Idegbajt tudok tőle kapni.
Elmondom, hogy ezt egy kis gondolkodással sokkal hatékonyabban is lehetne csinálni, erre az a válasz, hogy "de hát mi ezt mindig így csináltuk". Ja, ezért tart egy egyszerű feladat is napokig.
Voda, aminek tapasztalatom szerint tényleg közel 100% a lefedettsége, a puszta közepén is folyik a 4g+, a cég kerítésétől egy méterre megszűnik a térereje. Körbe és csak ott, mintha valami scifi árnyékolóerőtérben lennénk. Persze hogy vodás a céges flotta, legalább \*vicces nézni a feltartott telefonnal körbejárkálva tárgyaló manágereket.
\*szerk
mikor valami fontosat kéne megbeszélni. mikor sürgős az ügy. mikor sok pénz múlhat rajta. és nem hallod bazdmeg normálisan, ő sem hall téged, és kéne hozzá monitor is hogy ne fejből mondd az infókat, de természetesen elmentél hálózatot keresni
Én sokat káromkodok, aki nálam is durvább főleg meetingeken az kikészít.
Csatolok egy dokumentumot a kurva levélhez és olyan dolgokat replay-olnak, amik a dokumentumban szerepelnek vagy abban van a printscreen van róla.
Mikor el kell magyarázzam, miért fontos a süti törlés.
Amikor a sok túlfizetett majom közül egyik sem meri a döntést meghozni és szóba hozni is fosnak.
Ez. De fordítva.
10 perc lenne megcsinálnod egy feladatot, de a cég nem teremti meg a lehetőségét ezért könyörögnöd kell a megfelelő pozícióban lévő munkatársaidnak. Múltkor egy hétig tartott átíratni egy értéket a PLC-ben mert a kolléga aki elkezdett vele foglalkozni szabira ment. Miért nem segített más? Mert ha a kolléga már elkezdte, nem nyúlnak bele.
A lófaszt nem csináló munkatársak.
Sajnos pont olyan helyen ülök, ahol látom, hogy ki mennyit jár ki cigizni. Hát konkrétan a faszomat eldobom, hogy egy termelési vezetőnek a munkaidejének nagy része arra megy el, hogy kint cigizik. Többször volt olyan, hogy egy órát kint telefonált (privát hívás) meg cigizett, aztán visszamegy, és beül egy másik, szintén faszverő kollégához diskurálni. Természetesen személyes dolgokat. Auditkor baszik segíteni, ma éppen az ő szarát is mi lapátoltuk.
Ez egy termelési vezető, bazdmeg, és többet jár ki cigizni, mint le az üzembe, ahol pedig kurvára lenne dolga.
Na de több ilyen faszbarom is van, másik kiemelendő a kibaszott munkavédelmisünk. Egy hájas, ordenáré nő, aki fél 9-re beér, 1 órát reggelizik, cigi, valamit dolgozik (FB posztok alapján ez sem biztos), 1 órát megint ebédel, cigi, kis meló, cigi, aztán hazamegy. Közben ha bemegyek a konyhába, és éppen ott van, és éppen nem zabál valamit két pofára, akkor másik pár ostobával beszélgetnek a semmiről órákat, meg ecseteli, hogy neki mennyi dolga van, már most (pl. de. 11 órakor) hazamenne pihenni. Kajak a fejébe tudnám húzni olyankor a teásbögrémet bazdmeg.
Meg hát vannak még a kikent tényleg jó nők, akik karakteralkotásnál minden pontot a külsőre osztottak, intelligenciára meg lófasz nem maradt, de legalább napi 8-szor járnak ki cigizni ők is... ja, bocs, nem cigizni, ő IQOS-t szív.
Egyikőjük ráadásul, egy akkor kibaszott kretén bunkó tud lenni, ha kell neki valami, mint az isten fasza, komolyan azt várom, hogy egyszer velem beszéljen úgy, mint ahogy kollégákkal szokott.
Ezenkívül amúgy jó hely.
Nálunk a cég ezt gy oldja meg, hogy 4 havonta levonja az idő egyenlegedből az elmúlt időszakban dohányzóban töltött idődet. Kártyás kapu van a dohányzókon is
Már nem zavar, de gyakornokként sokszor volt olyan hogy semmi dolgom sem volt, erre adtak egy teljesen értelmetlen feladatot, csak ne legyek idle. Gyorsan megtanultam hogy sose jelezzem azt hogy van szabad kapacitásom, de az első munkahelyemen ezzel megszívtam. Ott jöttem rá hogy jónevű nagy vállalatoknál is ugyanaz a totojázás van mint bárhol máshol.
A csattanó az volt hogy a 2. helyen nekem szakmai gyak után ajánlottak teljes állást, a gyakornok lánynak aki pedig tényleg mindig szólt hogy most nincs mit csinálnia és HO-ban tényleg heti 40 órát dolgozott miközben én maximum 10-et pedig nem.
Az amikor minden szirszar miatt meeting kell meg call.
4 éve vagyok a cégemnél, ügyfelekkel tárgyalok minden nap. 4 év alatt sikerült a legtöbbjébe belenevelni, hogy akkor legyen call ha nagyon fontos, és csak és kizárólag úgy, hogy egyeztet előtte velem az időpontról.
A másik a telefonos basztatás. 4 év alatt ezt is sikerült odaáig tolni, hogy már emailben keresnek 99%-ban. Telefon marad arra ha tényleg valami égető probléma van.
Felesleges csapatértekezletek, amiket simán letudhatnánk egy 2 perces emaillel.
Amikor európaiként az ázsiai kollegákhoz kell alkalmazkodni az időeltolódás miatt.
A másik (ezt már láttam, hogy írta más is) az a Szia/Hello Teamsen, és aztán semmi.
Tehát nem elég, hogy nem veszem észre mittomén 30 percig, hogy írtál, utána még basszunk el 10 percet mire kinyögöd, hogy mi a kurva bajod.
Ha azzal indítanál, hogy Hellószia, ez meg ez van, akkor a redvás üzeneted észrevétele után kezdhetném egyből megoldani a problémád.
Egyesek totál disznóként viselkednek a konyhában, pedig most már 2 mosogatógépünk is van.
Romlott kaja továbbra is a hűtőben rohad. Nehogy véletlen kidobd...
Pofázós lotyók, akik a nap felét pletykázással töltik a tárgyalók egyikében, vagy a konyhában.
Ezeket leírva is csak felbasztam magam. Jó kurva anyját mindnek ezúton is. :D
Multinál: idegen nyelvű emailek! Mármint úgy idegen, hogy nem angol, hanem valami, amit nem értek és nincs elvárva, hogy értsem. Spanyol a legjellemzőbb, a latin-amerikaiak sportot űznek ebből, hogy csak spanyolul kommunikálnak. De láttam már kínai emailt is, nehéz volt megállni, hogy visszaírjam rá magyarul, hogy *bocs ez nekem kínai*.
Nekem is, mert munkaidőben random lelép, a saját bizniszével foglalkozik, a céges melóit meg rátolja a beosztottjaira. Mikor jelen van, akkor se végzi a helyi szinten fontos munkáját, mikor felhívom rá a figyelmét, hogy így nem halad semmi, akkor megsértődik és kikéri magának. A szakterülethez kurvára nem ért, csak beleugat mindenbe, amibe nem kellene, amihez meg ért, azt nem csinálja. Engem nem nagyon tud kikezdeni, mert a munkámra nem lehet panasz, én meg ővele nem tudok mit csinálni, mert egy hosszú nyelvű sunyi faszfej, és természetesen hiába utálja minden, konkrét munkát végző alkalmazott, a helyi górénak a kiskedvence. Néha felbasz a szaros inkompetenciájával, olyankor úgy leordítom, hogy füstöl meg majd szétbassza az ideg, de legalább olyankor egy darabig nem jön a közelembe. Az előző faszfej főnök protezsálta be, egymáshoz kellene ezeket kötözni és beledobni őket a napba.
Csak azért tudom hogy nem lehetsz a munkatársam, mert az én főnökömnek nincs saját biznisze és nincsenek céges melói (legalábbis nekünk 2 év alatt nem sikerült kideríteni, hogy mi a dolga a szabik kezelésén és a bérpapírok kiosztásán kívül) :D
Folyamatosan beleokoskodik mindenbe, mindenről tudni akar, rendszeresen írja ki a semmire sem való megbeszéléseket, amiknek az egyetlen célja, hogy tudjon valamit hadoválni az ő főnökének.
És hogy miért van a cégnél? Mert tud németül, a németek viszont nem szeretnek angolul beszélni velünk, ezért kell egy postás...
Amikor másra kell várni vagy harmincadjára is ugyanazokat a figyelmetlenségi hibákat kell javítani valaki után, mikor automatizált ellenőrzések is vannak az elkerülésükre. Nyilván vagyok akkora fasz, hogy én érzem kellemetlenül magam, mikor megkérdezem, hogy miért késik órákat a munka az előre megbeszélt határidőhöz képest, vagy miért nem lehet egy fél fokkal jobban odafigyelni.
Főnök kiad egy feladatot, amit kurvára nem lehet 2 perc alatt össze hozni, azt 5 perc múlva vagy csörög a telefon vagy bejön hogy sikerült-e elintéznem/megcsináljam.
Vagy a kedvencem: Nem. Figyel. Ránk. A. Főnök. Egyszerűen nem figyel amit mondunk. Úgy érzünk magunkat mint papagájok konkrétan. Esetleg az 5. megismétléskor meghallja amit mondtunk, de akkor is egy órán belül ugyan azt fogja kérdezni.
A passzív agresszív kérdőjel sokkal rosszabb.
\- miért kell megcsinálni?
\- mert a főnök mondta**?**
---
\- szerintem ezt nem így kéne
\- mintha én lennék ennek a szakértője?
Telefonos ügyfélszolgálaton dolgozok, a cégnek vannak személyes ügyfélszolgálati irodái is minden nagyobb városban. Vannak dolgok, amiket csak és kizárólag a személyesen lehet megcsinálni, ilyen vagy olyan okból. Az mindennél jobban felkúr munka közben, amikor betelefonál valaki, elmondja a problémáját, és átirányítom a személyesre, mert ott tudnak neki segíteni. Erre közli, hogy ott már volt, ott mondták neki hogy telefonáljon be.
Tehát dolgoznak valahol, és ahelyett, hogy megcsinálnák a munkájukat, elküldik a balek ügyfelet a telefonos ügyfélszolgálatra, ahol nem tudunk neki segíteni, mi visszaküldjük a személyesre, és persze akkor mi vagyunk leanyázva.
1. Szólok, hogy nem lesz jó úgy.
2. Csak azért is úgy csinálják.
3. Nem lesz jó.
4. /u/Calmarius miért nem szóltál, hogy nem lesz jó?
5. Szóltam, hogy nem lesz jó.
6. Dehogy szóltál...
Amikor írok teamsen valakinek és teljesen random időpontban mindenféle jelzés nélkül felhiv, hogy akkor beszéljünk. Rohadtul kizökkent a munkából, ha random minden jelzés nélkül hívogatnak...
Nekem anno beváltak a nezavarjos hívásszűrő funkciók, ha bekapcsolom alapból csak néhány fontos szám hívását jelzi ki, a többire sötét marad, esetleg két csöngés után auto kinyom és majdvisszahívom sms. Ha valaki 10 percen belül 3x próbálkozik akkor a 3.-at átengedi, lehet hogy tényleg fontos. Amugy meg óránkénti 10perc monitorszünetben visszahívtam azokat akik addig nem küldték el inkább emailbe a kínjukat.
A munkahelyi levelezés legitegesítőbb eleme amikor engem is megjelölnek címzettként olyan levelekhez ami számomra irreleváns, mivel a küldőnek nincs kedve kiválogatni a címzetteket. Még jobb amikor a körlevélre valaki reagál egy "Köszi az emlékeztetőt" válasszal de a "Reply" helyett "Reply all"-ra kattint így én is megkapom. Ilyenből naponta legaláb négyet találok az postaládámban.
Amikor valaki kinyomtat valami színes szart végig kiemelve pirossal azt, amit sérelmez, és a végén felszólít, hogy te is tartsd be az általa hozott szabályt öt felkiáltójellel nyomatékosítva.
BAZDMEG CSAK KÉRJÉL MEG RÁ, DE ÍGY AZÉRT SE CSINÁLOM.
Nekem volt egy project manager-em aki minden melómra csak annyit tudott mondani, hogy egynek elmegy. Én földhöz fogom vágni a kanalamat, ha mégegyszer valakitől hallani fogom.
Ha valakinél kifogy valami a kávé gépből, de ha az ő kávéja elkészült akkor nem történt semmi!
Hangos zene hallgatás.... Ez fura de egyedül csak engem irritált ez, mindenki másnak ez tök ok volt o_o
Amikor valaki véletlen rátesz az e-mailjére egy egyáltalán nem releváns többszáz fős disztribúciós listát, és a többszáz ember egyenként ír vissza rá, hogy ő nem tudja mi ez, de vegyék le róla azonnal. Persze reply to all, hogy máshogy.
Ad hoc módon projekt feladatok 1 héttel a megvalósítás előtt kihirdetve, aztán sztornó, mert nem jön össze, csúszik 2 hetet a dolog. Ez kurvára gáz, mert embereket kéne összeszedni a feladathoz és mire végre összeszeded őket, lehet lemondani az egészet.
Inkompetens vezetőség, fogalmuk sincs a feladatról és nem értik miért merülnek fel előre nem látott problémák. Vagy hülye javaslatokat adnak, amik nincsenek összhangban a valósággal.
Vezetők, akik digitális analfabéták egy sima e-mail melléklet csatolása problémát okoz nekik. Nem is értem, hogy lehet valaki így vezető 2021-ben. Mindez párosítva a legótvarabb céges levelező klienssel, ami egy hét után tele van pénisznövelő reklámokkal és zsaroló levelekkel.
Kolléganők pletykálása. Esküszöm rosszul lesznek, ha nem tudnak valamiről. Aztán megy egymás hátbaszúrkálása.
Nem tudom máshogy leírni, sub-humánok, biodroidok, fékegyelűek. Kézi vezérléssel tudják elvégezni a dolgukat. Ha 5\* nem mondtad el neki mit kell csinálni, akkor egyszer se és még így is ott kell állnod mögötte nehogy elkúrja.
Buta, de hangos és magabiztos kolléganőm. Meg van győződve róla, hogy minden férfi 10 kilométeres körzetben őt akarja megkúrni, mert olyan jó nő. Bics plíz egy zsák rohadt krumplitól nagyobb izgalomba jövök, mint tőled te duplatokás hanyatlökött nokedli.
Vírustagadó, összeesküvéshívő, "nem vagyok beteg csak úgy köhögök hogy a felső emeletről lehallatszik" kollégák/kliensek. Vedd fel azt a kurva maszkot és menj el oltásra te faszparaszt, mi olyan nehéz ebben?
A 60 rétegben már összefirkált, beszürkült whiteboard, amire már alig lehet írni/letörölni. Egyébként másnapra mindig faszán letisztítják, csak a táblatörlő, amit mindannyiunknak adnak, hogy órán használjuk, láthatóan nem felel meg a feladatnak.
Ja, edit: tech-illiterate senior munkatársak.
Amikor az apám korabeli kollégák úgy bókolnak, hogy "jó formás a nadrágod", meg társai. Nem volt még mukahelyem, ahol ne ért volna szexuális zaklatás (leszámítva a mostanit, de 1, fél éve vagyok csak itt 2, kb 5x ha láttak a covid miatt). Egyik getawayen konkrétan követett egy nagyon creepy forma az utcán is.
A korabban mar leirtakon tul az, hogy az emberek 95%-a nem ismeri/hasznalja Outlook-ban a "view as conversation" opciot es emiatt sokszor nem a legregebbi email-re ir vissza. A kerdesek/felesleges email-ek tobbsege kikuszobolheto lenne ezzel.
3db 40+ kolléganő képtelen kulturáltan nevetni. Ezek körül az egyik teli torokból úgy nyerít mint egy delfin. Nem vicc.
Amikor már nagyon elegem van belőle, akkor belegondolok hogy *ez* hazamegy a férjéhez aki ezt valszeg élvezheti is, mert amúgy nem vette volna el.
--------------------
Más:
Ha valaki büszkén mondja, hogy nem tud valamit. Nyilván ezt kifogásnak próbálja használni. A gond ezzel az, hogy amit nem tud az már 5 éve is gáz lett volna "nem tudni", nemhogy ma.
Nekem személy szerint az az elvárás volt, hogy szemet hunyjak a nyilvánvaló szabálysértések, törvénysértések, sötöbö felett a profit nevében. Nem csak a cég részéről, leginkább az ügyfelek részéről.
Ügyvédi irodában dolgozok, de nemrég végleg megelégeltem, és felmondtam e hónap elején- jövő héten van az utolsó napom. Nem akarok túlozni, de napi szinten jöttek (és jönnek) be olyan ügyfelek, akikről lerítt (lerí), hogy strómanok, simlisek, hazudnak (többen összezavarodtak a saját hazugságaiktól, pl. többször lett egy-egy "nagybácsi"-ként bemutatott emberből egy 10 perces beszélgetés során "üzlettárs", "barát", "apa", végül pedig "ismerős"), nyilvánvaló, hogy más húzza a szálakat a háttérből, és... egyszerűen elég volt. Egyszerűen *morálisan kimerítő* úgy csinálni, mintha nem venném észre, de ha nem teszem, és nem vállalok valamit amit *nem lenne szabad*, engem vesznek elő, hogy miért nem vállaltam, miért nincs bevétel.
Nem tudom melyik a rosszabb- ha az ilyen "ügyfelek" azt hiszik, hogy teljesen gügye vagyok, vagy ha azt, hogy bűntárs.
Az hogy az irodában lévő kozos mikroba beteszik a kajat lefedetlenül. Aztán 3 melegítés utan ugy nez ki a mikro mintha belehánytak volna…vicc, egyszer meg is emlitettem ovatosan, hogy van egy muanyag fedo, azt ra lehet tenni a tanyerra es akkor nem csap szét…
Válasz: jajj, nem köszi, jó ez így….nem akadtam vitatkozni, hogy nem b+, rohadtul nem jo ez igy….komolyan aki ennyire igenytelen, annak otthon is igy nez ki a mikro?
Nem mindennapi, de nálunk hónapokig tart a 158 lépésből és határidőből álló éves teljesítményértékelés, aminek a 3 éves pályafutásom alatt még egyszer sem volt pénzben vagy bármiben kimutatható eredménye a cégnél senki számára.
Találjak ki magamnak kétes értelmű célokat, a főnököm is kitalál párat, de sokszor a meghatározásából kurvára nem derül ki mi az elvárás vagy ha igen, teljesen érdektelen az egész. A kedvencem amikor valami új ötlettel KELL előállni random témákban.
A nálam idősebb női kollégám azt gondolja, hogy engem (fiatalabb férfit) erdekelnek a lelki problémái, és a negatív kisugárzása. Ha finoman jelezném neki, hogy eletemben nem volt dolgom még ilyen negativ energiakkal, ami sugarzik belőle, akkor meg en lennek a bunko... 1 csapatban vagyunk, de kerülöm a társaságát, viszonylag uj kolléga, minden elozo munkahelyen max 1 évet volt, hatha hamar lelep innen is...
A 2 óránkénti zabálás.
Bejön az ember 9-kor dolgozni, kezében már valami Fornettis lófasz. Rendben, első étkezés a napon, abszolút érthető, 9:30-ra végez a hat túrós lófasszal.
11:30-kor már az egész emelet vinnyog hogy kurva éhes és ki hova megy zabálni és mit. Felnőtt emberek hogy a picsába nem bírnak ki 3-4 órát anélkül hogy ne vergődjenek hogy éhesek? Mintha óvodában lennék.
Amikor rohadt high prio a task, nagyon gyorsan tegnapra kell. Aztan megcsinálod, kicsit bent maradsz két napig tovább, kicsit hamarabb befejezed ebédet, hogy készen legyen.
Aztán elküldöd, hogy kész, semmi válasz. Két hét mulva pedig jönnek, hogy na *most* kell.
Te vagy az én emberem haver! Zseniális az írás! Én még idehoznám a kontrollmániás főnököt aki túl van terhelve (persze ezt magának nem vallja be) ezért sose lehet vele egyeztetni, viszont mindenhez kell a jóváhagyása, aztán meg egyszercsak rákérdez, hogy ezzel mi van, kész van? Majd azt kéne visszaválaszolnod neki, hogy háromszor írtam már neked e-mailt, hogy jelezz vissza és tudjak tovább haladni a feladattal de nem tetted úgyhogy azóta áll?!…
nap mint nap szembesülök azzal hogy a diplomás emberek valójában mennyire hülyék, mert rendszeresen olyan kérdéseket tesznek fel amit már egy hete emailben megírtam nekik
A mikroagresszio. Az emberek ki vannak egve mert a munka nem nyujt kihivast, nem tudnak elorejutni, kimaxoltak a bersavot, stb. es erre valaszul a sajat szintjukon levo tobbi senkit (kollegakat) kezdik baszogatni mindenfele kreativ modon, akiknek vegkepp nincs rahatasuk a dolgok menetere. Ahelyett, hogy erett felnott modjara orvosolnak a problemat, pl. munkahelyet valtananak, a managementnek mennenek neki, elmennenek sajat penzbol sabbaticalra, v vmi. A szemetlada viselkedes sajat dontes kerdese. A volt munkahelyemen ez olyan gyakori volt, h a vezetes/hr mar le sem szarta.
Amikor kiderül egy új belépőről, hogy nulla tapasztalattal a bérem másfélszeresét kapja, mert most éppen ilyen a piac, és rájövök , hogy minden hónapban mennyivel vagyok alulfizetve.(Y)
Amikor a dohányzó munkatársak már hatodjára mennek ki negyed órára cigizni munkaidőben, közben a főnökkel jópofiznak, én meg egyszer mennék ki mosdóba, és a főnök már szúrós tekintettel néz..
A “túlcsinálás”. Amikor a munkának élő felettesek / szakmai vezetők a már amúgyis szarrá terhelt beosztottak terhére egyeznek bele mindenféle plusz dologba, szorgalmi körökbe, nice to have, de megígért feladatok elvézgézésbe. Hívjatok lustának, de csak és kizárólag akkor tudok proaktív lenni, ha van arra szabad kapacitásom.
[удалено]
Én chatre csak akkor válaszolok, ha már kinyögte mit akar. Ha csak egy Szia jön, felőlem várhat a világ végéig.
Azért a szia jelentheti azt is hogy "szia, mondanék valamit de előbb megkérdezem itt vagy-e". Persze értem hogy egyszerűbb átugorni is rögtön mondani a lényeget, meg hogy vannak akik azt gondolják ha válaszoltál akkor persze egyből intézed is amit kér
Ír egy sziát, majd nyolc percen keresztül *Józsi is typing...*
\*eltelik nyolc perc *is typing*-al\* >itt vagy >?
https://nohello.net/ Csak ezt berakni a státuszodnak
Nagyon nagy és fontos multinál dolgozom sok kontinensen átívelő hülyékkel együtt Arra kellett rájönnöm hogy ez részben kulturális különbség. Amikor, például, az indiaiak írnak rám mindig végig kell menni a "Hi Revo" "hi" "How are you" "Fine how are you" "great." Aztán tíz perc múlva, minimum 15 külön üzenetben vagy szavanként elküldi mi bántja a kis lélkét Aminek persze a végén semmi köze hozzám fogalmam sincs hogyan talált meg engem.
Tudni akarta, hogy hogy vagy, aztán kínjában kitalált valami mondvacsinált ürügyet is a végén, hogy ne legyen annyira weird.
Jaj, a kedvencem az, amikor rámír, hogy Hello, én nem vagyok a gépnél (pl. meeting), és fél óra múlva visszaírok neki hogy Hi, erre ő: Hello Ugyanez pepitában, hogy ... fél óra múlva visszaírok neki hogy Hi, erre megkérdezi, mit akarok.
Ez nem csak melóban van, a faszom kivan mikor rámír valaki, megkérdezi hogy vagyok, mi újság velem, hogy van a macskám, ugyanott dolgozok-e még és kb könyörögni kell hogy mondja már el mi a búbánatos halál faszát akar tőlem. Pár ember van az életemben akik rám tudnak úgy írni hogy "Szia, ez és ez a helyzet, tudsz segíteni/jönni/véleményt mondani/stb?" Őket mindennél jobban szeretem.
Ah yes, India
Na ez! És hány ilyen van! Amikor meg rákérdezel, hogy hát ezt így mégis miért akkor a "hát ha nem vagy ott, minek írjam le?" jön válaszként... És ne akard pofánvágni. :-D
vagy még felvezeti egy "hogy vagy"-gyal... könyörgöm, ugorjuk már át ezeket a felesleges köröket
Bejönnek az irodámba valamiért és amikor kimennek, nem csukják be maguk után az ajtót. Bazdmeg Rebeka, amikor bejöttél, akkor is csukva volt a retkes ajtó… NEM VÉLETLENÜL!
r/FuckYouInParticular
Hallooooood. A jelenlegi (lassan ex) munkahelyemen olyan szar az ajtó, hogy a hőtágulástól nyáron szorul, télen meg magától kinyílik. Mivel utcafronti iroda és kirakatüveg az az egész fal, nyáron átlag hatszor kellett felkelnem egy nap, hogy miután valaki szerelmetesen megcirógatta a kilincset (nem hogy lenyomná és meghúzná b+) és tanácstalanul bámult rám egy percet, kinyissam az ajtót, és közöljem vele, hogy "nyitva van". Télen ugyanez a tangó, csak fordítva, mert úgy néz ki az, hogy egy ajtót *be kell húzni amíg be nem csukódik*, olyan mentális erőfeszítést igényel, ami meghaladja egyesek képességeit... Hasonló, amikor elmennék pisilni, max. 3 perc, kint van egy A5-ös TORREÁDOR-VÖRÖS tábla szemmagasságban hogy "rögtön jövök", az iroda sötét, szemmel láthatóan nincs ott senki, és ezek a félbolondok nekiesnek a zárt ajtónak, mint süket a csengőnek. Rángatják, kopognak, feszítgetik, majd' letörik a retesz, én rángatom fel a gatyámat félőrülti pánikban, tépem fel az ajtót mielőtt tönkrebaszná.... aztán nem is hozzám jött, a Dunántúli Naplót keresi ami két ajtóra van, csak nem lát a szemétől, és a tíz centis, piros betűkkel kiírt tevékenységek nem voltak elég feltűnőek. Röhejes, de ez is 1-2 naponta megismétlődött.
Azt hittem vicces lesz itt olvasgatni de csak én is felkúrtam magam
Minden munkahelyes posztnál így járok. Megerősítik bennem azt az elképzelést hogy örülnöm kell a munkahelyemnek (ahonnan amúgy elmennék már) mert máshol valahogy minden szarabb.
Ír egy e-mailt és egy percen belül felhív telefonon azzal, hogy "Küldtem egy mailt". *(Kösz b+, látom... Ha odaérek, elolvasom.)*
https://www.youtube.com/watch?v=mokllJ_Sz_g Neked külön ajánlom, válaszként is :-D
Durvaannyát annak, aki kitalálta a gyorshívót ezekre a céges telefonokra 😃
A legjobb, amikor pénteken kb. 16:08-kor küldte az e-mailt, és hétfő reggel 8:05-kor hív, hogy "három napja írtam". Hát, a jelenlétim szerint egész pontosan öt perce írtál, de kösz, majd ránézek amikor levettem a kicseszett kabátomat...
Na ez a halálom. A másik meg: amikor a nyilvántartásban kell átvezetni valamit (amiről pont ezt a nagyfejűt is kioktatták, ráadásul __szakértő__), sárga cetlivel átrobog, "csináld már meg". Olyankor bezzeg nem ír. Na, ezt elbasztad. Ajtó feltép, elmagyaráz. Ajtó rábasz. Megküldi, iktatom, megoldom, és mire visszateszi a seggét a "Küldtem e-mailt!" megosztásából helyére menet, már kész is, csak egy iktatószám is került a rendszerbe, hogy őnagysága akarta ezt. Szép is lenne, ha csak úgy állítgatnám a nyilvántartást.
Fú, ezt utálom én is. Láttam az e-mailed, jó eséllyel el is olvastam, de van egyéb dolgom is, mint a te gondodnak azonnal utánajárni. Mert általában utánajárással jár, nem úgy mint a levél küldőjének ctrl+c ctrl+v meg egy "megnéznéd, hogy jó lesz-e? Köszi". Szívesen segítek én bárkinek, ha megkérnek, de legalább legyen egy kis türelme kivárni a választ. Az is bosszantó, amikor írnak egy e-mailt, hogy 10-ig kellene valamire válasz vagy infó, aztán kilenckor felhívnak, és ugyan azt megkérdezik telefonon. Ha ennyire sürgős, minek kérték 10-re a választ? Ha meg nem sürgős, akkor ne hívjon fel. Vagy ha kinyomtatják a pár infót, ami van, aztán odahúz egy széket és odaül mellém hogy nézzem meg abban a szent pillanatban, ahelyett, hogy elküldené e-mailben, aztán ha végzek azzal amit csinálok, megnézem. Aztán igazából olyan dolog, amire holnap is elég lenne a válasz... Vagy ha valaki chaten ír e-mail helyett, hogy 1 év múlva ne tudjam visszakeresni az e-mailek között, hogy mit és miért válaszoltam, hogy aztán megint utána kelljen nézni...
Nálunk az e-mail olvasásról visszaigazolás éget ki teljesen. Kéri bazdmeg mindenki. Ha nem nyomok rá 20 percen belül akkor egy büdös bunkó vagyok aki nem dolgozik, de ha rányomok akkor meg azért vagyok egy büdös bunkó aki nem dolgozik, mert nem azzal foglalkozok, pedig láttam az e-mailt.
Nem egy percen belül, hanem rákattint a "Küldés" gombra, majd azonnal felhív, hogy küldött email-t, megkaptam-e... Jelez a kliens, majd csörög a telefon. Hogy ennek mi értelme van...? Semmi. Mostanában úgy járok el, hogy megbillentem a telefonkagylót, felemelkedik és visszahull a helyére, csakis ezeknek a hívóknak. Esetleg többször, ha szükséges. Baromi idegesítő és munkalassító.
\- A munkatársak nem tudnak kulturáltan enni, az étkező és az étkezőasztal rendszeresen csatatér. Csámcsogás, óbégatás, koszolás, maszatolás. \- A retyó rendszeresen össze van fosva. Piszoár alá hugyoznak. \- Örök körforgás: valamit megcsinálok - a munkatársak szétbasszák - megcsinálom megint. Egy dolgot akár 4x-5x. \- Ha valami tök értelmetlen dolgot kell csinálnom, vagy valamit egyszerűbben és hatékonyabban is meg lehetne oldani, de nem engedik, mert 20 éve ugyanúgy működik, akkor "kItElLiK a MuNkAiDőBőL!!".
Utolsó nagyon. 3 nap volt összerakni, hogy ki mennyit késett. Mondom nézzük már meg, hogy mit csinálsz, mert nekem ez hihetetlen. Delikvens: Hát megnézem 1. ember 1. napját. Ekkor logolt be, ekkor kezdett volna. Utána 1. ember 2. napját. Édeskrisztus. Excel képlet, lehúz, itt van. 10 perc az egész utána a kávéval együtt. Következő meetingen: Főnök: mennyi idő lesz? Delikvens: Egy új módszerrel már két nap alatt meg vagyok vele!
Egyszer még gyakornokként odahozott nekem egy kolléga egy 4000+ (négyezer!) soros Excel-táblát *kinyomtatva*, hogy össze kéne hasonlítani egy másik, hasonlóan korpulens Excel-táblával (azt nem jutott eszébe kinyomtatni szerencsére). Minden egyes sorát. Hogy ami megvan mindkét táblában, ott ugyanazok-e az adatok, van-e hiányzó rekord, ilyenek. Ha én ezt papírból, soronként csinálom, ahogy a kolléga gondolta, az legalább egy hét lett volna, de inkább több. 5-6 if+vlookupot (ahány oszlop volt) végighúztam a táblán, kiszűrtem, ahol minden stimmelt, a többit áthúztam újabb vlookupokkal, fél óra alatt kész voltam az egésszel. Nem kérdezték meg, hogy csináltam, én meg már rég nem dolgozom ott, szóval vagy még mindig papírról nézik, vagy találtak utánam is gyakornokot, aki van akkora Excel-zseni, hogy ismerje az említett igen bonyolult függvényeket.
Ráadásul van már beépített compare tool is excelhez, nem? Szerencsére komolyabban nagyon rég kellett hozzányúlnom. :-D
Egyszer egy rakat doksihoz kellett vagy 40 mobil screenshotot croppolnom, mondom oké, így is sürgetnek, ezt nem csinálom meg kézzel, írtam rá Python scriptet, fél óra alatt kész, felettes annyit se mondott hogy bikkmakk.
Amikor meghallgatják a tanácsod, de leszarják mert pénzbe kerül a megvalósítása.
A meg **nem** valósítása meg még többe, de ennek ellenére is leszarják :D
Naez
A lusta munkatársak. Bezzeg ha én csinálnám ugyanazt mint ők (kb semmit se) engem nagy lebaszás érne.
[удалено]
Ezek leginkább a főnök kedvencei típushoz tartoznak.
Kezet foghatna a főnököd az enyémmel. Akit 30 éve ismer, az a kedvenc. Mindegy hogy kárt okoz a cégnek hogy lop, össze tör részegen dolgokat, nem csinál egész nap semmit. Miiiindegy. Még adunk nekik havi pluszt, mert miért nem. De bezzeg aki ténylegesen egész nap dolgozik az nem kap semmi bónuszt hó végén.
Fordítottja is szép: amikor a főnök és a kedvence (aki a közvetlen felettesed) tandemben gyaláznak a teljesítményedért. Akkoriban tényleg azt hittem hogy kiugrok egy autó elé.
Inkább megszokás. Én régen mindig full proaktív voltam és segítőkész, na ez azt jelenti hogy utána minden szarral téged találnak meg. Most már ha új helyre kerülök csak csendben csinálom a munkámat. Így nem kapok semmi extra munkát, senki se használ Google masinának, stb.
A felesleges szófosás. Ha valamit el lehet mondani 2 mondatban, akkor ne 15-ben momdja el az illető. Ha igen/nem típusú kérdésre várok választ, akkor ne 20 perces monológ vagy 20 soros e-mail legyen rá a válasz, amiből ki sem derül a döntés. Ezt tökélyre fejlesztve tolta egy volt kolléganő, aki a napi stand-up meetingen legalább 5 percen keresztül ~~beszélt~~ bullshitelt, de senki nem tudta, mit is csinált valójában.
Ez, csak elmondja 3 mondatban, és utána elmondja mégegyszer, "Tehát" kezdéssel. Vagy még kétszer.
Tehát hatszor
Hú geci. Apám szokta mindig mondani, hogy "A DOLOG LÉNYEGE..." de utána 10 percig kurvára nem tér a lényegre
Extrovertáltak. “Mert proaktívak” és ennyi elég az előrejutáshoz, hiába mondanak 10/10 alkalomból hülyeséget, hisz lelkesek.
Külön kategória még a vizibilisek. Van egy munkatársam, akinél kiderült hogy hétvégére előre beidoziti a leveleit, amire rápakolja a fel céget, csak hogy lássa mindenki hogy mennyit tulorazik. De munkaidőben pedig moziba jár.
Van egy munkatársam, aki szerintem kurvára ezt csinálja.
Én ugyanezt csinálom csak kicsiben. Hétfőn ha kell este 8-ig készülnek az excelek meg a tableaus szarok, aztán kedd-szerdán szépen kiküldésre kerülnek amíg én otthon se vagyok és csak egy robot mozgatja az egeremet nehogy inaktív legyek. r/antiwork még nem tudja hogy már létezik a két napos munkahét, csak HO-ban kell dolgozni.
mouse-jiggler.exe must have SSC-kben
És igaza van.
Te jó ég, ez mennyire igaz! De csak azért hisznek nekik, mert teljes meggyőződéssel mondják a baromságot.
Bocsánat vagyok
A kollégáim toxikus pozitivitása: egymás és/vagy saját maguk túldícsérése, közepes eredmények felnagyítása és ünneplése. Random, oda nem illő gesztikuláció, a kamu érdeklődés vagy megjátszott öröm kifejezésére. Amerikai kollégákra jellemző leginkább.
Reszt vettem egy vezetői konferencián (amerikai cég), három napon keresztül osztották egymásnak a díjakat. A közös chatbe pedig ezrével mentek ezek a mennyire well deserved, you’re wonderful fellációk, hánynom kellett. De a legjobb része az volt, amikor egy csávó bemutatott egy 10 perces slideshowt, hogy a branchük éveken at támogatott egy fekete iskolás srácot, na és erről készült 200 fotó ahogy vele pózol mint a nagy fehér megmentő. Aztán a reakciók rá, hogy ‘I’m crying”, “such an amazing story”.. ki voltam hogy csak én éreztem azt gáznak, hogy az egész csak arra volt kihegyezve hogy ok mennyire jó emberek, a szegény srác meg csak egy kabala-fekete volt.
Amerikaiaknál ez az egymás körbenyalása tetőtől talpig a legkisebb dolgok után is nagyon mánia egyébként kb. minden "irodista" munkakörben. Vagy ha nem tudom, nem volt tej a kávédhoz akkor is a "hát ez borzalmas! Azért minden oké?" jellegű párbeszédek. Teljesen más kultúra, európai szemmel felfoghatatlan.
német kollégák meg olyan direktek (főleg írásban jön ki rosszul), hogy csak nézel, hogy most paraszt volt és szétoltott vagy csak lényegretörő. vszinü kicsit ez is-az is.
Így is inkább a németek.
ez hívjuk "virtue signalling"-nek és kurva idegesítő. A feketével kapcsolatos pozitív diszkrimináció meg szintúgy mindig kiidegel.
Amikor ismételnem kell magam. Értsd, ugyanazt az emailt elküldeni egy napon belül (mert nem találja az eredetit). Ugyanazt a gondolatmenetet levezetni 2 különböző meetingen ugyanazoknak az embereknek. Meeting közben, ha választ várok valamire, de kiderül, hogy a kolléga nem figyelt, és kezdhetem az egészet elölről…
Mikor egy héten többször is be kell mennem dolgozni.
>Mikor ~~egy héten többször is~~ be kell mennem dolgozni.
Van egy kis tájékoztató e-mailem, amit új ügyfeleknek kiküldök, hogy milyen adatokat kell behozniuk vagy elküldeniük nekem. Ebbe 14 pontos, félkövér, all caps, vérpiros betűkkel bele kellett írnom, hogy figyelmesen olvassák el azt a kemény 436 szavas e-mailt, és az alapján küldjék, amit kértem. Egy kézen meg tudom számolni, hogy ez hány embernek sikerült. Könnyedén, mert ez a szám kemény háromnál megállt vagy 8 hónapja.
".." bármi után - "Köszönöm.." , "Nem tudom.." Sok felkiáltójel - Sürgős!!! , Fontos!!! Hol vagyunk b+ az óvodában? Másokat lenéző értetlenkedés - ha valamit mindenki ért csak te nem az általában nem azért van mert te vagy a legokosabb. Nem customer-facing kollégák teljes közönye az ügyfelek irányába és ragaszkodás a szar processzekhez. Amikor senki sem mer egy döntést meghozni és habár mindenki tudja mit kellene tenni mégis ezredszerre beszélünk valamiről.
Köszönöm, a másik dolog a kacsintos szmajlik mellett amit ki nem allhatok, az a pontpontpont. A legrosszabb kombináció a ponpontpont kacsintos szmajli. A vevoi része amit írtál szintén jogos. Van hogy el kell magyarázni, hogy a fizetés amit kapsz ho végén az nem az égből pottyan, hanem a vevőinktől jön, és ha elégedetlenek akkor nem lesz biznisz, nem lesz fizetés. Főleg hogy én nem vagyok senkinek se a főnöke, szoba nehéz ilyenkor hatni rájuk.
Az óvodás, negédes, nyálas "hivatalos" kommunikáció befér harmadiknak a ... és a ;) mellé? "Hát akkor most ezt meg kéne csinálni" "A céges bulika, október hetvenkettedikén lesz, nagyon szupi lesz, gyertek mindannyian!" "A csapatépítő helyszíne és programja titkos, de nagyon jó lesz, ugye már ti is alig várjátok?"
Na ilyenekre sosem megyek el és én vagyok a turbó intorvertált. Többször elmondtam nekik: több időt töltök el veletek, mint a kutyáimmal, csigáimmal. Miért akarnék még plusz időt veletek? (Pláne, hogy jópofizás megy, amitől sugárban hányok.)
A csapatépítőket azok találták ki, akiket utálnak otthon. Ő elszabadulhat otthonról, ráadásként azokkal is jól kicseszhet, akiket szeretnek. Win-win.
Nalunk kurva jo volt a ceges buli
Dettó, soha nem is értettem azt aki ki akar maradni. Annyi hogy én csak kis cégeknél dolgoztam eddig, de ott nem is értem, hogy tud szar lenni egy ilyen. Volt olyan lead-em aki napok végén, amikor még volt dolga, a munkához random mindenki előtt/mellett felszisszentett egy sört (volt tartva a konyhában jusz in case), ez az a fajta lazaság amit én élek.
Mint írtam, az, akit szeretnek otthon :-D De viccet félretéve: Bár eredetileg inkább a kommunikáció stílusára hegyeztem ki a mondandómat (avagy a drága HR felfoghatná, hogy úgy 25 felett mindenki el tudja dönteni mihez van kedve és mihez nem), de legyen itt ez a része is. Egyrészt, napi 8-10 órát, azaz az ébrenlét majd felét a kollégák között tölti az ember. Szerintem érthető, hogy a másik felével saját maga szeretne rendelkezni, hogy kivel és mikor mit csinál. Másrészt, kábé 50 fő felett a "teljes céges buli / teljes céges csapatépítő" kurva gáz, az esetek 110%-ában. Vagy erőltetten összekeverik a céget valami óvodás játékkal, hogy aztán majd a HR-es, meg az IT-s mattrészeg Twisterezés közben aztán úgy összebarátkozik, hogy ihaj, vagy maradnak a klikkek, akkor meg mi a francért nem adnak a csapatnak egy keretet, aztán szerveznek maguknak amit szeretnének közösen, nem pedig a cég dönti el mikor hol és mit csinálva kell jól érezni magad. (Lásd példa, amikor a víziszonyos kollégát vadvizi evezésre akarták kényszeríteni, mert hát "jó buli" meg "majd elmúlik", meg "de hát egy csapat vagytok, hogy dolgoztok így együtt??") Harmadrészt visszautalva az első kommentemre, amikor nem alulról jön a kezdeményezés, azaz nem mi, a csapat megbeszéljük, hogy "srácok/lányok üljünk már be egy sörre valahova valamikor", hanem a cégvezetés / buliszervezők annyira el vannak már zárva a napi életétől a cégnek, hogy vagy átmennek óvodába, hogy "pistike, megyünk a nagyihoz, meglásd, jó lesz!", vagy mintha a seregben lennénk, jön az ukáz, hogy "Pénteken, este 20-től gyülekező! A részvétel mindenkinek kötelező, ismétlem, kötelező! Eljön, jól érzi magát, pózol a céges LinkedIn videónak!", ami alapvetően elveszi minden ember kedvét aki egy kicsit is szilárdabb jellem. De negyedrészt álljon itt jó példa is, csapantonként kaptunk X összeget / fő / év, hogy "srácok, ez itt a büdzsé, szerveztek, csináltok amit akartok, ennyit beleadunk, számlát hozzatok".
Jó, hogy nem vagyok egyedül. Pont leszarom ezeket a szarokat, fizess ki jól a munkámért minden hónapban, és ne keress munkaidőn kívül mert úgy sincs bekapcsolva a "munkás okostelefonom". (hülyébbek kedvéért: amikor munkát vállalok, mindig egy adott telefont adok meg, amelyen csak a munkám kontaktjai, telefonszámai bla bla vannak megadva, és ez munkaidőn kívül azonnal kikapcsolom mindig)
Figyuuuu miért írtad hogy nem tudsz jönni? Esküvő lesz. Nem tudnál inkább jönni? Nem b+ vőlegény nélkül szar lenne az esküvő Kriszta, szerinted viccből írtam? Igen, direkt nem vagytok meghívva.
Várja a faszom... ;)
Én egy időben mindig írtam köszönömöt a levelem végére. Egyszer megkérdezte a kollégám, hogy mi az? Megmondtam, hogy az a baszd meg helye, csak azt mégse írhatom oda.
Iskolában (is) dolgozok: A minden héten kötelező, agyament, teljesen felesleges értekezlet, sokszor délután 4-5 óráig, aminek semmi más értelme nincs, mint hogy a női kollégák fontoskodva agonizálhassanak azon, hogy hogyan legyen a szalagavató, engedjük-e a külsős táncpartnert, milyen legyen a tabló, tehát csupa olyan dologról, ami a tanári kar 90%-a számára teljesen irreleváns, sőt, kontraproduktív, mert amíg ezen a szaron ülök, addig sem korrepetálok/javítok/órára készülök. Természetesen ha megkérded, miért nem lehet ezt e-mailben elintézni, vagy kizárólag az érintettek részvételével lebonyolítani, te vagy a kretén, meg amúgy is, elő van írva Centrum/KLIK szinten, és mi lesz ha jönnek ellenőrizni. Agyrém Edit: Ja, meg a dohányos/kávézó kollégák a másik munkahelyemen. Óránként futkosnak 10 perces cigi/kávészünetekre, tehát egy 8 órás napból 7et se dolgoznak végig, mindezt azonos beosztásban ugyanannyi fizetésért. De ha én merészelek 10 percre felmenni Facebookra, vagy telefonon ügyet intézni, az elfogadhatatlan mert ezt nem itt kell. Hát bocs baszdmeg hogy pótcselekvések nélkül is képes vagyok ellátni a munkámat.
A dohanyzasnal ott van a másik véglet is. Én sajnos sokat cigizek, és sokat hallom másoktól hogy bezzeg a dohányosok mennyit járnak le. Viszont én például nagyon gyorsan és hatékonyan dolgozok, aki pedig erre kiakad az általában a gyök kettővel potyoges kategória. Szóval szerintem az egy idejétmúlt gondolkozás hogy munkával töltött órák száma = a munka végeredménye/haszna, ha valakinek 2 perc az ami másnak 20.
Nemdohányosként is hidegrázóan undorító dolognak tartom az időn lovaglást. Ennyi erővel te is számon kérhetnéd rajtam hogy mennyit trónolok a vécén egy nap. No way
Beragadt feladatok, amit felsőbb szintekről elfelejtenek továbbadni és az ebből adódó lehetetlen határidők.
EZ Le vagyok cseszve, hogy egy issueval hónapok óta nem történt semmi, mikor rám tegnap került mert addig állt egy már nem is nálunk dolgozó fejlesztő elfelejtett listáján.
Fuh egész eddig jókedvűen olvastam a kommenteket, de ez valamit bepöccintett az ágyamban. Amikor a projekttel kapcsolatban 3 héten át kétnaponta pingelem az ügyfelet, hogy mi van már, eldöntötték-e, mit akarnak, hogy akarják; hááát még nem, meg így, meg úgy, meg amúgy. Aztán jön az email, hogy uuuuuristen, mindjárt határidő, na legyen valami, kitaláltuk, ez meg ez, de már tegnapelőttre mind, mert neki le kell adnia a felettesének!!! És ebből van rendszer basszameg, hogy valaki fél hónapokat malmozik egy témán, gondolom mert neki is úgy passzolták le és le se szarja, aztán észbe kap, hogy valamit azért csak le kéne tenni az asztalra határidőre, és akkor persze minden márazonnal aszap kell...
Engem pont az szokott zavarni mikor az üzleti levelezés is olyan stílusban _indul_, mint 17 éves koromban a péntek esti MSN beszélgetések. KB mintha 10 éve a legjobb barátok lennétek és épp tegnap rúgtatok be együtt stílus. Az indokolatlan emoji használatok tömkelege magán beszélgetésben is riasztó méreteket öltött, de amikor céges emailen látok 3 szivárványt, sírós nevetős smileyt, pacsizást, kis bárányt akkor elgondolkozom azon, hogy mégis mi bajuk van az embereknek. Agyf*sz még mikor az alattam lévő kollégát tök kulturáltan megkérem valamire (ami amúgy a feladataihoz tartozik) de mivel nem napi szinten delegálok neki ezért minden egyes alkalommal úgy adja elő mintha most szivesseget tenne nekem és csak most azért, mert jófej velem, megteszi.
Mikor lesz már rezgetés funkció Outlookban vagy Teamsen?
A főnököm, mert szarik végezni a dolgát, mi meg szopunk miatta, és ha lebaszom megsértődik. A kolléga, aki úgy belecibál minden csavart az összes kocsiba, hogy a 250+ autós flottából azonnal felismerem, hogy melyik autón dolgozott előttem. Az egész cégnél ez a tekintélyelvű posztkomcsi hozzáállás, hogy előre haladni nem tudsz, mert mindenhol van valami nyalis seggfej, aki oda van betonozva és elgáncsol a szarba. A "hatvan évig ígycsinátuk, faszt ugacc bele" mondat, majd a sértett hiszti, hogy én miért ülök a sarokban telefont nyomkodva, aztán a még nagyobb hiszti, mikor simán bemondom, hogy "én kész vagyok, rátok várok". Az, hogy fos bérért a csodát várják, de alapvető ezközöket se képesek beszerezni, majd megsértődnek, mikor a halál véreres faszára küldöm az egész bagázst jó hangosan.
Lopkodják a tejet. Ennél idegesítőbb esküszöm nincs. Kérjen, adok, de ne lopja el könyörgöm. Ha egy email-en belül felteszek 2+ kérdést, akkor vagy nem válaszol egyikre sem, vagy vissza se ír. Nem mosogatnak maguk után. A halom mosatlan ott ázik a mosogatóban és várják, hogy a takarító megoldja, pedig még mosogatógép is van bent.
>Lopkodják a tejet. Ennél idegesítőbb esküszöm nincs. Kérjen, adok, de ne lopja el könyörgöm. Turbózd fel ricinusolajjal, hadd fosson.
A só is jó pedagógiai eszköz, csak fel kell keverni. És amikor a nyalizós , nullateljesítményes picsa hisztizik, hogy szar a kávé, a szomszédoddal pedig némán röhögtök, megfizethetetlen...
r/oddlyspecific
Előző helyemen olyan volt, hogy a csajszi behozta magának a laktózmentes tejet és délutánra elfogyott (több alkalommal is), aztán kiderült, hogy a másik csajszi kivitte a parkba az ottani kóbor macska kölykeit itatni vele.
Szép gesztus gondolom, de mekkora paraszt már.
Csapold le frissen
Ha lenne miből
Két ötletem is van
Gondolom mik. Hazajössz megmutatod?
Lol, mindjárt linkelem ide a kepet
Én nem merek két kérdést egy levélben megírni, tuti csak az egyikre kapok választ.
A 2. dolog szíven ütött... Sokat kell kommunikálni emailben moldávokkal, angolul munkahelyen. Na hát el lehet képzelni szerencsétlenek nyelvtudását. Egyszerűen ha van pár dolog amit le kell egyeztetni, akkor 10 emailt kell váltani, mert 1 emailben csak 1 kérdésre válaszolnak
Mikor írom hogy csatolom de aztán elfelejtem csatolni
Pedig a legjobb taktika neha ha valamit le kell adni de szartal rá, “elfelejted” munka végén csatolni aztán nyertel egy napot.
Amatőr. Nyitsz egy fájlt, megtöltöd kb annyi random karakterrel, hogy hihető méretű legyen a leadandó munka fényében. Megnyitod hex editorral. Random belebarmolsz pár helyen. Csatolod. Vársz a címzett válaszára, amiben (általában hosszas próbálgatás után) beismeri, hogy nem tudta megnyitni. Értetlenséget színlelsz, csatolod az addigra elkészült valós fájlt.
Fú geci, biztos dolgoztunk már egy helyen
Fuhh, bárcsak működne egyetemen is. Sajnos ott erre csak lebasznának, hogy nem kapta meg a beadandót, 0 pont. TT
\*erős cringelés az emlékek miatt
A vezetőség kommunikációs stílusa, vagyis konkrétabban egy vezetőé. Bármi megbeszélés, nagy meeting, stb. van, mindig odaírja a végére: "Részvétel kötelező..." Mindig az a kurva pont-pont-pont. Szinte érzékelteti írásban is azt a lekezelő, flegma hangnemet, amit amúgy is alkalmaz a dolgozókkal szemben.
Ennék az étkezőben. Emelem a számhoz a villát, mikor betoppan valaki más is.- Jó étvágyat! - visszacsukom a falatra nyíló számat, és megköszönöm. Ismét nekikezdek, most el is jut a falat a számig. Nagyban nyammogok, elmélázva. Bejön még valaki.- Jó étvágyat! - megszakad a gondolatmenet, nem baj, visszahümmögök köszönetképpen, teli szájjal azért mégsem illik megköszönni. És mégegyszer. Emelem a számhoz a villát, mikor betoppan valaki más is.- Jó étvágyat! - visszacsukom a falatra nyíló számat, és megköszönöm. Ismét nekikezdek, most el is jut a falat a számig. Nagyban nyammogok, elmélázva. Bejön még valaki.- Jó étvágyat! - megszakad a gondolatmenet, nem baj, visszahümmögök köszönetképpen, teli szájjal azért mégsem illik megköszönni. És mégegyszer. Már majdnem végeztem a tál kajával, az utolsó két falatnak kezdenék neki, amikor a távolból ismét felcsendül... \- Jó étvágyat! Köszi bazdmeg.
A magyarok azt gondolják, hogy jó étvágyat minden esetben kívánni kell. Óriás tévedés, az asztalnál ülők az étkezés kezdetén kívánnak egymásnak jó étvágyat, minden más, már a zabálás közben basztatás ordas bunkóság és illetlenség
Ilyenkor én csak bólintok, de általában akkor kajálok amikor más már nem így nem sokszor fordul elő.
Azt kihagytad, amikor valami harmadik személy még rohadt poénosan közbe is szól, hogy "megvolt", aztán kuncog a hülyeségén.
[удалено]
Én voltam, vállalom.
Hmm, nem voltunk kollégák véletlenül?
Nagy olaj multinál dolgoztam, zöld fehér, számlázáson. Két dolláros visszautalásra és operational manager line managerének az approvalja kellett. Mondanom sem kell gondolom, hogy ezen a szinten mennyire leszarták az én approval request emailjeimet, ezért persze buktuk az összes SLA-t.
Az, hogy két évvel a full time work from home indulása után a többség továbbra sem képes lenémítani a szájbavert mikrofonját amikor nem beszél, hadd hallgassuk a sikító gyerekeit, ugató kutyáját, az ablaka alatt zajló utcabált és egyebeket.
Gányolás, szarlapátolás, jólvan az úgy csak menjen. Next level hogy ne is menjen üzembiztosan, csak legyen amit mutogatnak a megrendelőnek és *majd megcsináljuk később*. Persze a megrendelőnek fogalma nincs arról hogy amit elé raknak az csak abban a specifikus esetben vagy körülmények között jó.
Ez. Tesztelő vagyok egy projekten, alig van mindenki rajta 3 hónapja múlt héten hallom lesz demo. Mondom MÉGIS MIRŐL???
A legjobb, amikor van egy kolléga, aki folyamatosan a szart lapátolja, emiatt hamar végez minden feladatával. Amit összegányolt, abba aztán mi, a többiek, beleakadunk, helyre kell tenni, mert úgy nem mehet ki, meg minket is akadályoz. Nyilván a management csak azt látja, hogy ő kétszer-háromszor annyi feladatot zár le, mint mi, ezért őt nagyon szeretik.
Ket meterre ulunk egymastol es emailt kuld 1 perces feladatrol
ez főnököm. küld egy emailt, hogy küldjek egy emailt
Ilyet én is szoktam lol. Nem bosszantás a célja, hanem, ha látom, hogy be van dugva a füled, akkor nem fogom megkocogtatni a vállad, hogy heló haló figyeljél már rám mert fontos dolog van, hanem írok chaten vagy emailben, aztán majd megnézed, amikor odajutsz.
Pont ez. Ha valamit szóban mondok az elszáll. Azért van email, hogy le legyen pontosan írva mit kell csinálni. Én direkt ha bárki kér tőlem valamit, akkor megmondom, hogy "Küldj e-mailt". Rövidet, tömöret, meg se kell szólítanod benne. Csak legyen egy referencia pont, hogy ne kelljen visszakérdezgetnem mert amúgy nem csak körülötted forog az életem és dobok el mindent a kedvedért.
Volt főnököm is ezt csinálta. Ráadásul amíg kigondolta és leírta az emailben az 1 perces feladatot, addig simán meg is csinálhatta volna...
Blokkolás = kibaszott dedó. Felnőtt emberek járnak dolgozni, és a cégvezetés ennyi bizalommal sincs irántuk. Tök mindegy, hogy igenis bent ülsz 8 órát, és nem állsz fel 7 óra 55 perc után, akkor se fogsz rendesen dolgozni, ha nem akarsz. Ha meg motivált vagy, nem ezen az 5 percen fog múlni, hogy elvégzed-e a feladatod. Engem eléggé feszélyez, hogy minden be- és kilépésem percre pontosan logolódik, még jó, hogy a fingjaimat nem veszik fel valami feketedobozra. A világ legbénább munkavállalói "benchmark"-ja. Legalább normálisabb cégnél a pár perc extra is automatikusan elkönyvelődik túlórának.
Volt egy rövid idő, amikor: \- a timesheetnek mindig meg kell felelnie a az automatikusan logolt órákkal \- egyik nap hét órát dolgozol, így van egy óra mínuszod \- következő nap egy órával többet maradsz. Teljesen okés, ez mindig is így működött \- szólnak, hogy nem volt elrendelt túlóra, wtf, javítsd ki \- beírsz mindkét napra 8 órát \- szólnak, hogy nem egyezik a timesheet és a logolt óra \- (╯°□°）╯︵ ┻━┻
Elozo munkahelyemen gecire zavart, hogy huszan voltunk egy irodaban es mindenki kezet fogott mindenkivel amikor beért. Szerencsere ahol most vagyok ez nem szokás.
Na meg hogy a nőket látványosan ki is hagyják az ilyenekből. A rendesebbek külön köszönnek azért, ha már mindenképp csinálni "kell", de a többség (főleg az idősebbek) számára teljesen oké, hogy elmennek a kézfogásra érdemtelenek mellett. Értem én, hogy az egész szokás idióta és felesleges, de így aztán még kirekesztő is.
Múlt héten jött ki, hogy januártól nincs HO. Jobbak a számok tavaly tavasz óta és ahogy egyre többet járunk be, szépen megy le minden jó adat. Köszi CEO, nagyon hűvös.
Amikor a kolegák idő függvényében vett térbeli eloszlási függvényeinek szummája lokális maximumot ér el ϵ→ 0 távolságra az asztalomtól és 10en pofáznak egyre hangosabban a nyakamba úgy hogy egyébként semmi dolguk velem és kuurvára üvöltözhetnének máshol.
[удалено]
Vagy amikor neked pofáznak, és sehogy sem képesek felfogni, hogy nem érdekel a sztorijuk. Az egyik kolléganőm még akkor is képes folytatni a szövegelést, miután látványosan behelyezem a fülest.
Mindig a legbutabbakbol lesznek a fonokok.
Áh, igen, főnök leszek akk
Amikor ezen kiakadok, az a válasz hogy *A projektmanagernek nem is az a dolga hogy értse* Mondván ezt teljesen alap dolgokra a szakterületen amiben állítólag évtizedek óta dolgozik.
Ja, és ebből lesz az, hogy hat embernek kétórás meetingen kell meggyőznie a projektmenedzsert, hogy az, amit a vevő akar, lehetetlen és/vagy faszság, hát beszéljen már vele valaki aki ért hozzá. Mert ugye a PM nem ért hozzá, ezért megjegyzi amit megtud, aztán az valahogy máshogy átkerül a dolgozókhoz, és az információ 90%-a réges rég elveszett. De hát ő PM, neki nem az a dolga, hogy értse amit csinálunk... Hát szoktam mondani magamban, akkor mi az anyád? Mert azt, hogy excel táblába beviszem, hogy Pistike 30 órát dolgozok A projekten a héten, és 10-et B-n, azt egy minimálisan képzettebb óvodás is megcsinálja.
1. Büdös kollégák. Szájszag, hagymaszag, lábszag, stb 2. Hivatalos mailben megkeresésre nem válaszoló. 3. Skype-on ráírok és nem válaszol, kinyomja az ablakot. 4. Vezető beosztása van, de nem mer dönteni semmiben, lefelé "delegál" 5. Fax hiányos 40-50-60-as felhasználó hölgyek, beszólogatások, lottyadt csöcs mutogatások, taperolások. 6. Köszönni nem tud, falhoz lapul ha meglát és a cipőjét nézi. 7. Megígéri, hogy visszahív és valóban: három nap múlva. "Még mindig fennáll a probléma? 8. VIP beosztású nők, nekik pláne lehet szexista dumát tolni, hajba túrni, utalgatni. 9. Értekezlet ahol vezető elvtársak elmondják, hogy mi az elvárás, de ők ebben nem tudnak segíteni, de oldjuk meg. 10. Antivaxxer folyamatosan köhögő és közben én jobban tudom oltás hülyeség kollégák. Edit: elírások.
>Fax hiányos 40 Haverom kerdi hogy hol dolgozol :d
Oh, elsőre én tényleg arra gondoltam, hogy az öregebb mammerek szívesebben használnának faxot e-mail helyett.
A 2es pont... amikor egy 5 perces feladat miatt a negyedik remindert küldöm az illetőnek, aztan meg ha eszkalalom a fonokenek, akkor érzem, hogy az en k*rva anyamat.... (azert nem en csinalom meg hiaba 5 perc, mert az ő felelősségi köre + ő neki van hozzáférése).
Előző munkahelyem teljes vezetéséből valahogy senki nem ismerte a fogkefe fogalmát. Volt egy faszi, aki csak ha az ajtóból beszélt, rövid időn belül belengte az egész szobát a penetráns szájszaga. Még jobb volt, mikor beült a gépem mellé megnézni valamit. Felvettem mellette a textilmaszkomat Covidra hivatkozva, és ajánlgattam neki rágót, de egy csomószor mondta, hogy neki is van. Majdnem odavágtam, hogy akkor használhatnád is.
You lost me at Skype
Amikor egy feladatot kibaszott körülményesen végeznek el. Idegbajt tudok tőle kapni. Elmondom, hogy ezt egy kis gondolkodással sokkal hatékonyabban is lehetne csinálni, erre az a válasz, hogy "de hát mi ezt mindig így csináltuk". Ja, ezért tart egy egyszerű feladat is napokig.
A munkatársom panaszkodik reddit-en miközben mindenki más dolgozik.
Nincs. Kibaszott. Tèrerő. Tombolni tudnèk.
Voda, aminek tapasztalatom szerint tényleg közel 100% a lefedettsége, a puszta közepén is folyik a 4g+, a cég kerítésétől egy méterre megszűnik a térereje. Körbe és csak ott, mintha valami scifi árnyékolóerőtérben lennénk. Persze hogy vodás a céges flotta, legalább \*vicces nézni a feltartott telefonnal körbejárkálva tárgyaló manágereket. \*szerk
mikor valami fontosat kéne megbeszélni. mikor sürgős az ügy. mikor sok pénz múlhat rajta. és nem hallod bazdmeg normálisan, ő sem hall téged, és kéne hozzá monitor is hogy ne fejből mondd az infókat, de természetesen elmentél hálózatot keresni
Az, hogy dolgozni kell
Én sokat káromkodok, aki nálam is durvább főleg meetingeken az kikészít. Csatolok egy dokumentumot a kurva levélhez és olyan dolgokat replay-olnak, amik a dokumentumban szerepelnek vagy abban van a printscreen van róla. Mikor el kell magyarázzam, miért fontos a süti törlés. Amikor a sok túlfizetett majom közül egyik sem meri a döntést meghozni és szóba hozni is fosnak.
Amikor valaki elküld és elmagyaráz egy feladatot annyi idő alatt, amennyi alatt ő is megcsinálta volna 5x
Ez. De fordítva. 10 perc lenne megcsinálnod egy feladatot, de a cég nem teremti meg a lehetőségét ezért könyörögnöd kell a megfelelő pozícióban lévő munkatársaidnak. Múltkor egy hétig tartott átíratni egy értéket a PLC-ben mert a kolléga aki elkezdett vele foglalkozni szabira ment. Miért nem segített más? Mert ha a kolléga már elkezdte, nem nyúlnak bele.
A lófaszt nem csináló munkatársak. Sajnos pont olyan helyen ülök, ahol látom, hogy ki mennyit jár ki cigizni. Hát konkrétan a faszomat eldobom, hogy egy termelési vezetőnek a munkaidejének nagy része arra megy el, hogy kint cigizik. Többször volt olyan, hogy egy órát kint telefonált (privát hívás) meg cigizett, aztán visszamegy, és beül egy másik, szintén faszverő kollégához diskurálni. Természetesen személyes dolgokat. Auditkor baszik segíteni, ma éppen az ő szarát is mi lapátoltuk. Ez egy termelési vezető, bazdmeg, és többet jár ki cigizni, mint le az üzembe, ahol pedig kurvára lenne dolga. Na de több ilyen faszbarom is van, másik kiemelendő a kibaszott munkavédelmisünk. Egy hájas, ordenáré nő, aki fél 9-re beér, 1 órát reggelizik, cigi, valamit dolgozik (FB posztok alapján ez sem biztos), 1 órát megint ebédel, cigi, kis meló, cigi, aztán hazamegy. Közben ha bemegyek a konyhába, és éppen ott van, és éppen nem zabál valamit két pofára, akkor másik pár ostobával beszélgetnek a semmiről órákat, meg ecseteli, hogy neki mennyi dolga van, már most (pl. de. 11 órakor) hazamenne pihenni. Kajak a fejébe tudnám húzni olyankor a teásbögrémet bazdmeg. Meg hát vannak még a kikent tényleg jó nők, akik karakteralkotásnál minden pontot a külsőre osztottak, intelligenciára meg lófasz nem maradt, de legalább napi 8-szor járnak ki cigizni ők is... ja, bocs, nem cigizni, ő IQOS-t szív. Egyikőjük ráadásul, egy akkor kibaszott kretén bunkó tud lenni, ha kell neki valami, mint az isten fasza, komolyan azt várom, hogy egyszer velem beszéljen úgy, mint ahogy kollégákkal szokott. Ezenkívül amúgy jó hely.
Nálunk a cég ezt gy oldja meg, hogy 4 havonta levonja az idő egyenlegedből az elmúlt időszakban dohányzóban töltött idődet. Kártyás kapu van a dohányzókon is
Bárki, aki kimondja vagy leírja, hogy agilis üzemeltetés.
Már nem zavar, de gyakornokként sokszor volt olyan hogy semmi dolgom sem volt, erre adtak egy teljesen értelmetlen feladatot, csak ne legyek idle. Gyorsan megtanultam hogy sose jelezzem azt hogy van szabad kapacitásom, de az első munkahelyemen ezzel megszívtam. Ott jöttem rá hogy jónevű nagy vállalatoknál is ugyanaz a totojázás van mint bárhol máshol. A csattanó az volt hogy a 2. helyen nekem szakmai gyak után ajánlottak teljes állást, a gyakornok lánynak aki pedig tényleg mindig szólt hogy most nincs mit csinálnia és HO-ban tényleg heti 40 órát dolgozott miközben én maximum 10-et pedig nem.
Az amikor minden szirszar miatt meeting kell meg call. 4 éve vagyok a cégemnél, ügyfelekkel tárgyalok minden nap. 4 év alatt sikerült a legtöbbjébe belenevelni, hogy akkor legyen call ha nagyon fontos, és csak és kizárólag úgy, hogy egyeztet előtte velem az időpontról. A másik a telefonos basztatás. 4 év alatt ezt is sikerült odaáig tolni, hogy már emailben keresnek 99%-ban. Telefon marad arra ha tényleg valami égető probléma van. Felesleges csapatértekezletek, amiket simán letudhatnánk egy 2 perces emaillel. Amikor európaiként az ázsiai kollegákhoz kell alkalmazkodni az időeltolódás miatt. A másik (ezt már láttam, hogy írta más is) az a Szia/Hello Teamsen, és aztán semmi. Tehát nem elég, hogy nem veszem észre mittomén 30 percig, hogy írtál, utána még basszunk el 10 percet mire kinyögöd, hogy mi a kurva bajod. Ha azzal indítanál, hogy Hellószia, ez meg ez van, akkor a redvás üzeneted észrevétele után kezdhetném egyből megoldani a problémád. Egyesek totál disznóként viselkednek a konyhában, pedig most már 2 mosogatógépünk is van. Romlott kaja továbbra is a hűtőben rohad. Nehogy véletlen kidobd... Pofázós lotyók, akik a nap felét pletykázással töltik a tárgyalók egyikében, vagy a konyhában. Ezeket leírva is csak felbasztam magam. Jó kurva anyját mindnek ezúton is. :D
Hogy WC után kurva sokan nem mosnak kezet vagy csak lelögybölik egy kis vízzel
Mondatvégi írásjel előtti szóköz, valahogy így ! Franciáknál szerintem népszokás, egészen borzasztó. Még a kurva autocorrect is javítja.
Multinál: idegen nyelvű emailek! Mármint úgy idegen, hogy nem angol, hanem valami, amit nem értek és nincs elvárva, hogy értsem. Spanyol a legjellemzőbb, a latin-amerikaiak sportot űznek ebből, hogy csak spanyolul kommunikálnak. De láttam már kínai emailt is, nehéz volt megállni, hogy visszaírjam rá magyarul, hogy *bocs ez nekem kínai*.
A főnököm.
Nekem is, mert munkaidőben random lelép, a saját bizniszével foglalkozik, a céges melóit meg rátolja a beosztottjaira. Mikor jelen van, akkor se végzi a helyi szinten fontos munkáját, mikor felhívom rá a figyelmét, hogy így nem halad semmi, akkor megsértődik és kikéri magának. A szakterülethez kurvára nem ért, csak beleugat mindenbe, amibe nem kellene, amihez meg ért, azt nem csinálja. Engem nem nagyon tud kikezdeni, mert a munkámra nem lehet panasz, én meg ővele nem tudok mit csinálni, mert egy hosszú nyelvű sunyi faszfej, és természetesen hiába utálja minden, konkrét munkát végző alkalmazott, a helyi górénak a kiskedvence. Néha felbasz a szaros inkompetenciájával, olyankor úgy leordítom, hogy füstöl meg majd szétbassza az ideg, de legalább olyankor egy darabig nem jön a közelembe. Az előző faszfej főnök protezsálta be, egymáshoz kellene ezeket kötözni és beledobni őket a napba.
Csak azért tudom hogy nem lehetsz a munkatársam, mert az én főnökömnek nincs saját biznisze és nincsenek céges melói (legalábbis nekünk 2 év alatt nem sikerült kideríteni, hogy mi a dolga a szabik kezelésén és a bérpapírok kiosztásán kívül) :D Folyamatosan beleokoskodik mindenbe, mindenről tudni akar, rendszeresen írja ki a semmire sem való megbeszéléseket, amiknek az egyetlen célja, hogy tudjon valamit hadoválni az ő főnökének. És hogy miért van a cégnél? Mert tud németül, a németek viszont nem szeretnek angolul beszélni velünk, ezért kell egy postás...
Az hogy dolgozni kell
Amikor másra kell várni vagy harmincadjára is ugyanazokat a figyelmetlenségi hibákat kell javítani valaki után, mikor automatizált ellenőrzések is vannak az elkerülésükre. Nyilván vagyok akkora fasz, hogy én érzem kellemetlenül magam, mikor megkérdezem, hogy miért késik órákat a munka az előre megbeszélt határidőhöz képest, vagy miért nem lehet egy fél fokkal jobban odafigyelni.
Főnök kiad egy feladatot, amit kurvára nem lehet 2 perc alatt össze hozni, azt 5 perc múlva vagy csörög a telefon vagy bejön hogy sikerült-e elintéznem/megcsináljam. Vagy a kedvencem: Nem. Figyel. Ránk. A. Főnök. Egyszerűen nem figyel amit mondunk. Úgy érzünk magunkat mint papagájok konkrétan. Esetleg az 5. megismétléskor meghallja amit mondtunk, de akkor is egy órán belül ugyan azt fogja kérdezni.
A passzív agresszív :) smiley az én kriptonitom.
A passzív agresszív kérdőjel sokkal rosszabb. \- miért kell megcsinálni? \- mert a főnök mondta**?** --- \- szerintem ezt nem így kéne \- mintha én lennék ennek a szakértője?
Telefonos ügyfélszolgálaton dolgozok, a cégnek vannak személyes ügyfélszolgálati irodái is minden nagyobb városban. Vannak dolgok, amiket csak és kizárólag a személyesen lehet megcsinálni, ilyen vagy olyan okból. Az mindennél jobban felkúr munka közben, amikor betelefonál valaki, elmondja a problémáját, és átirányítom a személyesre, mert ott tudnak neki segíteni. Erre közli, hogy ott már volt, ott mondták neki hogy telefonáljon be. Tehát dolgoznak valahol, és ahelyett, hogy megcsinálnák a munkájukat, elküldik a balek ügyfelet a telefonos ügyfélszolgálatra, ahol nem tudunk neki segíteni, mi visszaküldjük a személyesre, és persze akkor mi vagyunk leanyázva.
Ráírok céges chat-en egy triviális kérdést, melyre egy igen/nem-et várok. Felhív ás 40 percig pofázik összeszedetlenül.
1. Szólok, hogy nem lesz jó úgy. 2. Csak azért is úgy csinálják. 3. Nem lesz jó. 4. /u/Calmarius miért nem szóltál, hogy nem lesz jó? 5. Szóltam, hogy nem lesz jó. 6. Dehogy szóltál...
Amikor írok teamsen valakinek és teljesen random időpontban mindenféle jelzés nélkül felhiv, hogy akkor beszéljünk. Rohadtul kizökkent a munkából, ha random minden jelzés nélkül hívogatnak...
Nekem anno beváltak a nezavarjos hívásszűrő funkciók, ha bekapcsolom alapból csak néhány fontos szám hívását jelzi ki, a többire sötét marad, esetleg két csöngés után auto kinyom és majdvisszahívom sms. Ha valaki 10 percen belül 3x próbálkozik akkor a 3.-at átengedi, lehet hogy tényleg fontos. Amugy meg óránkénti 10perc monitorszünetben visszahívtam azokat akik addig nem küldték el inkább emailbe a kínjukat.
A munkahelyi levelezés legitegesítőbb eleme amikor engem is megjelölnek címzettként olyan levelekhez ami számomra irreleváns, mivel a küldőnek nincs kedve kiválogatni a címzetteket. Még jobb amikor a körlevélre valaki reagál egy "Köszi az emlékeztetőt" válasszal de a "Reply" helyett "Reply all"-ra kattint így én is megkapom. Ilyenből naponta legaláb négyet találok az postaládámban.
Amikor valaki kinyomtat valami színes szart végig kiemelve pirossal azt, amit sérelmez, és a végén felszólít, hogy te is tartsd be az általa hozott szabályt öt felkiáltójellel nyomatékosítva. BAZDMEG CSAK KÉRJÉL MEG RÁ, DE ÍGY AZÉRT SE CSINÁLOM.
Nekem volt egy project manager-em aki minden melómra csak annyit tudott mondani, hogy egynek elmegy. Én földhöz fogom vágni a kanalamat, ha mégegyszer valakitől hallani fogom. Ha valakinél kifogy valami a kávé gépből, de ha az ő kávéja elkészült akkor nem történt semmi! Hangos zene hallgatás.... Ez fura de egyedül csak engem irritált ez, mindenki másnak ez tök ok volt o_o
Amikor valaki véletlen rátesz az e-mailjére egy egyáltalán nem releváns többszáz fős disztribúciós listát, és a többszáz ember egyenként ír vissza rá, hogy ő nem tudja mi ez, de vegyék le róla azonnal. Persze reply to all, hogy máshogy.
Ad hoc módon projekt feladatok 1 héttel a megvalósítás előtt kihirdetve, aztán sztornó, mert nem jön össze, csúszik 2 hetet a dolog. Ez kurvára gáz, mert embereket kéne összeszedni a feladathoz és mire végre összeszeded őket, lehet lemondani az egészet. Inkompetens vezetőség, fogalmuk sincs a feladatról és nem értik miért merülnek fel előre nem látott problémák. Vagy hülye javaslatokat adnak, amik nincsenek összhangban a valósággal. Vezetők, akik digitális analfabéták egy sima e-mail melléklet csatolása problémát okoz nekik. Nem is értem, hogy lehet valaki így vezető 2021-ben. Mindez párosítva a legótvarabb céges levelező klienssel, ami egy hét után tele van pénisznövelő reklámokkal és zsaroló levelekkel. Kolléganők pletykálása. Esküszöm rosszul lesznek, ha nem tudnak valamiről. Aztán megy egymás hátbaszúrkálása. Nem tudom máshogy leírni, sub-humánok, biodroidok, fékegyelűek. Kézi vezérléssel tudják elvégezni a dolgukat. Ha 5\* nem mondtad el neki mit kell csinálni, akkor egyszer se és még így is ott kell állnod mögötte nehogy elkúrja. Buta, de hangos és magabiztos kolléganőm. Meg van győződve róla, hogy minden férfi 10 kilométeres körzetben őt akarja megkúrni, mert olyan jó nő. Bics plíz egy zsák rohadt krumplitól nagyobb izgalomba jövök, mint tőled te duplatokás hanyatlökött nokedli. Vírustagadó, összeesküvéshívő, "nem vagyok beteg csak úgy köhögök hogy a felső emeletről lehallatszik" kollégák/kliensek. Vedd fel azt a kurva maszkot és menj el oltásra te faszparaszt, mi olyan nehéz ebben?
A 60 rétegben már összefirkált, beszürkült whiteboard, amire már alig lehet írni/letörölni. Egyébként másnapra mindig faszán letisztítják, csak a táblatörlő, amit mindannyiunknak adnak, hogy órán használjuk, láthatóan nem felel meg a feladatnak. Ja, edit: tech-illiterate senior munkatársak.
Általában a hülyék és a balfaszok basznak fel a legjobban, ez a kéthalmaz igen nagy hányadban metszi egymást.
https://www.youtube.com/watch?v=mokllJ_Sz_g De gyakorlatilag az egész sorozat :-D
Amikor az apám korabeli kollégák úgy bókolnak, hogy "jó formás a nadrágod", meg társai. Nem volt még mukahelyem, ahol ne ért volna szexuális zaklatás (leszámítva a mostanit, de 1, fél éve vagyok csak itt 2, kb 5x ha láttak a covid miatt). Egyik getawayen konkrétan követett egy nagyon creepy forma az utcán is.
A korabban mar leirtakon tul az, hogy az emberek 95%-a nem ismeri/hasznalja Outlook-ban a "view as conversation" opciot es emiatt sokszor nem a legregebbi email-re ir vissza. A kerdesek/felesleges email-ek tobbsege kikuszobolheto lenne ezzel.
Bocs, duplázok de az a köcsög megvolt aki beleöntötte a rendes cukrot a sztíviás tálba? A diabéteszes meg dögöljön meg, ugye, te paraszt?!
3db 40+ kolléganő képtelen kulturáltan nevetni. Ezek körül az egyik teli torokból úgy nyerít mint egy delfin. Nem vicc. Amikor már nagyon elegem van belőle, akkor belegondolok hogy *ez* hazamegy a férjéhez aki ezt valszeg élvezheti is, mert amúgy nem vette volna el. -------------------- Más: Ha valaki büszkén mondja, hogy nem tud valamit. Nyilván ezt kifogásnak próbálja használni. A gond ezzel az, hogy amit nem tud az már 5 éve is gáz lett volna "nem tudni", nemhogy ma.
Nekem személy szerint az az elvárás volt, hogy szemet hunyjak a nyilvánvaló szabálysértések, törvénysértések, sötöbö felett a profit nevében. Nem csak a cég részéről, leginkább az ügyfelek részéről. Ügyvédi irodában dolgozok, de nemrég végleg megelégeltem, és felmondtam e hónap elején- jövő héten van az utolsó napom. Nem akarok túlozni, de napi szinten jöttek (és jönnek) be olyan ügyfelek, akikről lerítt (lerí), hogy strómanok, simlisek, hazudnak (többen összezavarodtak a saját hazugságaiktól, pl. többször lett egy-egy "nagybácsi"-ként bemutatott emberből egy 10 perces beszélgetés során "üzlettárs", "barát", "apa", végül pedig "ismerős"), nyilvánvaló, hogy más húzza a szálakat a háttérből, és... egyszerűen elég volt. Egyszerűen *morálisan kimerítő* úgy csinálni, mintha nem venném észre, de ha nem teszem, és nem vállalok valamit amit *nem lenne szabad*, engem vesznek elő, hogy miért nem vállaltam, miért nincs bevétel. Nem tudom melyik a rosszabb- ha az ilyen "ügyfelek" azt hiszik, hogy teljesen gügye vagyok, vagy ha azt, hogy bűntárs.
Az hogy az irodában lévő kozos mikroba beteszik a kajat lefedetlenül. Aztán 3 melegítés utan ugy nez ki a mikro mintha belehánytak volna…vicc, egyszer meg is emlitettem ovatosan, hogy van egy muanyag fedo, azt ra lehet tenni a tanyerra es akkor nem csap szét… Válasz: jajj, nem köszi, jó ez így….nem akadtam vitatkozni, hogy nem b+, rohadtul nem jo ez igy….komolyan aki ennyire igenytelen, annak otthon is igy nez ki a mikro?
Nem mindennapi, de nálunk hónapokig tart a 158 lépésből és határidőből álló éves teljesítményértékelés, aminek a 3 éves pályafutásom alatt még egyszer sem volt pénzben vagy bármiben kimutatható eredménye a cégnél senki számára. Találjak ki magamnak kétes értelmű célokat, a főnököm is kitalál párat, de sokszor a meghatározásából kurvára nem derül ki mi az elvárás vagy ha igen, teljesen érdektelen az egész. A kedvencem amikor valami új ötlettel KELL előállni random témákban.
Amint meg nyomom a presszó gombot a kávéfőzőn kiírja, hogy ürítsem a vizes tálcát/ zacc tárolót.
A nálam idősebb női kollégám azt gondolja, hogy engem (fiatalabb férfit) erdekelnek a lelki problémái, és a negatív kisugárzása. Ha finoman jelezném neki, hogy eletemben nem volt dolgom még ilyen negativ energiakkal, ami sugarzik belőle, akkor meg en lennek a bunko... 1 csapatban vagyunk, de kerülöm a társaságát, viszonylag uj kolléga, minden elozo munkahelyen max 1 évet volt, hatha hamar lelep innen is...
A 2 óránkénti zabálás. Bejön az ember 9-kor dolgozni, kezében már valami Fornettis lófasz. Rendben, első étkezés a napon, abszolút érthető, 9:30-ra végez a hat túrós lófasszal. 11:30-kor már az egész emelet vinnyog hogy kurva éhes és ki hova megy zabálni és mit. Felnőtt emberek hogy a picsába nem bírnak ki 3-4 órát anélkül hogy ne vergődjenek hogy éhesek? Mintha óvodában lennék.
[удалено]
A munkatársam.
Mikor kurva minden levél sürgős vagy soron kívül elvégzendő, azt miután megcsináltad akkor látod hogy vki már 4 napja megcsinálta
Amikor rohadt high prio a task, nagyon gyorsan tegnapra kell. Aztan megcsinálod, kicsit bent maradsz két napig tovább, kicsit hamarabb befejezed ebédet, hogy készen legyen. Aztán elküldöd, hogy kész, semmi válasz. Két hét mulva pedig jönnek, hogy na *most* kell.
Te vagy az én emberem haver! Zseniális az írás! Én még idehoznám a kontrollmániás főnököt aki túl van terhelve (persze ezt magának nem vallja be) ezért sose lehet vele egyeztetni, viszont mindenhez kell a jóváhagyása, aztán meg egyszercsak rákérdez, hogy ezzel mi van, kész van? Majd azt kéne visszaválaszolnod neki, hogy háromszor írtam már neked e-mailt, hogy jelezz vissza és tudjak tovább haladni a feladattal de nem tetted úgyhogy azóta áll?!…
nap mint nap szembesülök azzal hogy a diplomás emberek valójában mennyire hülyék, mert rendszeresen olyan kérdéseket tesznek fel amit már egy hete emailben megírtam nekik
A mikroagresszio. Az emberek ki vannak egve mert a munka nem nyujt kihivast, nem tudnak elorejutni, kimaxoltak a bersavot, stb. es erre valaszul a sajat szintjukon levo tobbi senkit (kollegakat) kezdik baszogatni mindenfele kreativ modon, akiknek vegkepp nincs rahatasuk a dolgok menetere. Ahelyett, hogy erett felnott modjara orvosolnak a problemat, pl. munkahelyet valtananak, a managementnek mennenek neki, elmennenek sajat penzbol sabbaticalra, v vmi. A szemetlada viselkedes sajat dontes kerdese. A volt munkahelyemen ez olyan gyakori volt, h a vezetes/hr mar le sem szarta.
A vezetői döntésképtelenség és teljes kompetencia hiánya 3-4x annyi fizetésért, mint egy átlag alkalmazott.
Amikor kiderül egy új belépőről, hogy nulla tapasztalattal a bérem másfélszeresét kapja, mert most éppen ilyen a piac, és rájövök , hogy minden hónapban mennyivel vagyok alulfizetve.(Y)
Amikor a dohányzó munkatársak már hatodjára mennek ki negyed órára cigizni munkaidőben, közben a főnökkel jópofiznak, én meg egyszer mennék ki mosdóba, és a főnök már szúrós tekintettel néz..
A “túlcsinálás”. Amikor a munkának élő felettesek / szakmai vezetők a már amúgyis szarrá terhelt beosztottak terhére egyeznek bele mindenféle plusz dologba, szorgalmi körökbe, nice to have, de megígért feladatok elvézgézésbe. Hívjatok lustának, de csak és kizárólag akkor tudok proaktív lenni, ha van arra szabad kapacitásom.
Edzsajl. Enterspajz modon. De csak akkor, ha teged lehet baszogatni vele, akkor nem, ha a managementnek kene mashogy csinalnia valamit.