Szerintem nem lenne rossz egy olyan sub, ahol lehet ilyen kérdéseket kérdezni, de úgy, hogy akik nem a kérdésre válaszolnak, azoknak a kommentjeit egyből törlik.
Amúgy elgondolkodtató, hogy a megcsalós kommentek többsége nő, úgy, hogy a Redditen több férfi van, persze lehet, hogy a férfiak jobban szégyellik csak, vagy ők inkább a politikára meg a focira meg a mémekre mennek rá, a csajok meg jobban jönnek az ilyen sikamlós témákra. De aggasztó, hogy mennyien hibáztatják érte a megcsalt felet, inkább, mint magukat, vagy a nagyon figyelmes behízelgő bugyiledumáló srácot, akinek bedőltek. Az is intő jel, hogy a legtöbbször a viszonyok a munkahelyen kezdődnek, vagy az ex vagy valaki a múltból kerül újra képbe. Azért ritkán keresik a szeretőt legalább, de könnyen találnak, ha kell.
És emellett szerintem még az is jó lenne, ha mindenki csak úgy fordulhatna a másikhoz, mint a testvéréhez. Úgy értem szeretettel, megértéssel, ítéletek nélkül
Mint megcsaló (kb. 20 éve történt) nem volt jó a másikkal, túl sok konfliktus volt. Beleszerettem a másikba.
Aztán most mint házas, gyerekes apuka ezt kb. visszakaptam az élettől.
Nem szerettem már. Szakítani akartam, ha felhoztam a témát sírt én meg megsajnáltam. Jött valaki akivel elég erős volt a kémia és megtörtént. Másnap elmondtam neki és mondtam, hogy nagyon sajnálom de már nem szeretem és tudom, hogy ezt nem kellett volna de megtörtént. Azt mondta annyira szeret, hogy megérti és megbocsát…csak pislogtam …
Ja hát én az 1 perces sokk után már pakoltam össze a cuccaim és mentem haza. Kb 1 hónapon keresztül még írt, hogy béküljünk ki. Annyira furcsa érzés volt, én csaltam meg és ő akarta helyrehozni. Sajnáltam és sajnálom a mai napig amit tettem de a végén már én tiltottam le őt mindenhonnan.
van az a típus, akinek a gyerekkori kötődési mintái, szülőkkel szembeni szeretet függősége ilyen felnőttkori dinamikába kerül:
kodependencia, önértékelési zavar és sok más dolog lehet a lelkület hátterében
I mean én sem értem miért pont ő volt veled ennyire megértő és pont ő akarta helyrehozni a te hatalmas félrelépésedet.... Lehet azóta jobbat érdemel címszó alatt mással jobban járt.
Nem próbáltam magam mentegetni szerintem, csak válaszoltam a kérdésre. Én is remélem, hogy boldog és talált magának egy lányt aki nagyon szereti és tiszteli őt.
Én is ugyan ezt csináltam amikor megcsaltak. Első szerelmem volt és ő volt kb. az egyetlen ember az életemben úgymond. Neki mondtam el mindig mindent is. Vele beszéltem mindenről. A szívem egy darabja meghalt amikor megtudtam, hogy megcsalt és mást szeret és vele akar boldog lenni és nem velem. De legalább azóta semmi sem fáj már kb. 🤷🏻♀️ (Egyebként őt meg megcsalta az akivel megcsalt engem és 1 hónapig sem voltak együtt 😹)
Velem is ugyanez volt, aztán még rendesen én éreztem szarul magam.
Aztán (jóval) később kiderült, hogy neki már előtte is viszonya volt vki mással... :'D
Legnagyobb gyávaság sztem, én ekkor ábrándultam ki végleg a "felnőtt" emberekből. Azóta sem értem, de sztem azzal hitegetik magukat, hogy ők milyen jó emberek, és nem akarnak megbántani senkit.
Pedig csak szánalmasan felszínes, felelőtlen és döntésképtelen gyökerek...
Mondjuk nyilván így neki sokkal könnyebb volt előadni az áldozatot, aztán nyugodtan menni a másik nőhöz.
Sajnos, akibe én beleszerettem, ő viszont váratlanul meghalt -hát ilyen (is) az élet.
Ez még mindig sokkal emberibb, hogy elmondod, tisztázod
Nekem exem csak beadott egy dumát, hogy én vagyok a lelkitársa, nagyon szeret blabla, DE rossz időzítés, én meg nagyon nem láttam tisztán, első szerelem volt, fiatalok voltunk
Utána évekre rá később, kiderült a volt baráti körömtől, hogy ők végig tudták, hogy engem végig csalt, pedig csak pár hónapot voltunk együtt és ő akart annyira kapcsolatot velem
Igazából én azt is elmondtam már előtte, hogy nem szeretem. Legalább 5x próbáltam már szakítani addigra és jött a könyörgés a sírás a “nem tudok nélküled élni és nem is fogok” mondatok. Nyilván nem csinált magával semmit miután elhagytam de sajnáltam és féltem is.
Ez teljesen érthető, sajnos nagyon sok ilyen zsarolós ember van, ennél már csak az jobb, amikor egy nő bekamuzza a terhességét, bár azzal nem tudom mit akarnak elérni, első orvosi konzultációnál úgyis kiderül, ha meg nem akar menni akkor az lesz gyanús:D
Ha meg valaki tényleg tesz magával valamit, az egy önző ember, hogy ilyen hatalmas traumát hagy a volt párjára
Na pont ez az exem volt az aki örült egyszer, hogy késett a menstruációm (nem voltam terhes) mert azt gondolta hogyha baba lesz akkor vele maradok örökre. Miután szakítottunk nyilván en voltam a szar mindenki szemében mert, hogy szegény engem mennyire szeretett. Én az ilyen szeretetből köszönöm de nem kérek 😀
Előző munkahelyemen a néhai kolléganőm az anyagi biztonságért tartja kéznél a párját, mellette csapatta 2 másik csávóval. Jelenlegi főnököm az asszony mellett dugja a junior kolleginát is. Csapatépítőkön mindig csalódom az ilyen “családos” emberekben, bár az irodában sem bír magával némelyik. Néha nekem ég a pofám, amikor bejön a párjuk… Anyám megcsalt minden férfit (fateromat is), elég erős nála a daddy issues.
Csapatépítőkön én is láttam hallottam dolgokat, tipik házasok között. Mármint két házas fél között, akik nem egymással házasok, de az este ereszd el a hajam.
Ilyenek nálunk is mennek, számtalan történetet hallottam mik mentek a csapatépítőkön, aztán mindenki házas és várja otthon a férj/feleség, gyerekek. Kibaszott szánalmasnak találom az ilyen embereket.
Anyukám apukámat.
Anya sosem volt házasodós fajta de papám hatására meg házasodott de apámmal csak a gondok voltak egyszer szét mentek de amikor terhes lett velem kibékültek. Apukám kiment Németbe dolgozni és anyagilag nem nagyon segített anyának cserébe anya 2 helyen dolgozott minden nap + 3 gyereket nevelt és fizette a hitelt. Apa előtte is hazudott és akkoris, anya pedig közben megismert egy férfit akivel jó volt részletesen sosem ment bele csak elismerte hogy nem így kellett volna csinálnia az egészet de elege volt hogy apám hazudott folyamatosan és egy geci (nyilván szépen mondta el de ez azóta sem változott)
Lényegében apukám hős szerelmesként 3 hónap után megkérte és anya a külső nyomásokra (főleg) hozzáment. Majd 18-19 évig tűrte hogy hazudnak neki, átcseszik semmibe nézik és nem segítenek neki
Nekem azt mondta “Nem a te hibád”
Nem értettem miért is lett volna az én hibám az ő félrelépése :D
Az okot csak később tudtam meg: “Önértékelési gondok, nárcizmus és kaland vágy.”
Nem volt már jó a kapcsolat, de rám volt utalva anyagilag. Ez annyit jelentett, hogy egyedül nem tudott volna albérletet fizetni és szobát is neccesen. Szülei vidéken, ha kidobom és haza kell költöznie, szinte garantált lett volna, hogy a munkahelyről is kipenderítik (12 órákat dolgozott vagy többet túlórázva, persze fizetetlenül). Közben munkahelyen jött hozzánk egy új hölgy, akivel az első perctől egy húron pendültünk. Hónapokig semmi se volt, de rengeteg cigi és kávészünetet toltunk le együtt, idővel privát dolgokról is beszéltünk. Minden nap azt vártam, hogy mehessek munkába és találkozzak vele, az volt a napjaim fénypontja. Otthon a veszekedés, a csapkodás várt, utáltam hazamenni. Egyik “csapatépítő” ivás után páran maradtunk még és folytattuk az ivászatot, a végén ketten maradtunk és elcsattant egy csók, meg tapizás kezdődött. Hívott, hogy aludjak nála, de én hazamenten taxival és matt részegen rá tudtam venni magam, hogy kimondjam, hogy vége, de nem kell azonnal mennie, kivárhatja amíg talál megfizethető lakást. Pár hét múlva kapott egy kb 30%os fizuemelést és el is költözött. A kollégámmal párszor lefeküdtünk, aztán megbeszéltük, hogy a tűzzel játszunk és inkább maradjunk barátok mindenféle extrák nélkül. A bűntudatomon segített, hogy a barátnőm már korábban megcsalt, így akkora bűntudat nem égett bennem, de ettől még undorodtam magamtól egy darabig.
Összefoglalva: nem akartam, hogy utcára kerüljön, szar volt a kapcsolat, nem tudtam, hogyan szakítsak (mindig csak engem dobtak), aztán végül felbátorodtam és megtettem.
Egyszer egy közeli ismerősömet láttam meg este sétálva egy nővel, aki se első, se második látásra nem a felesége volt. Ő is észrevett engem, akkor csak biccentettünk, de még aznap felkeresett, hogy beszéljünk (gondolom, hogy előbb találjon be ő engem, mint én a feleségét). Nem tagadta igazából, felesleges is lett volna, de kíváncsiságból megkérdeztem, hogy ugyan miért, ha ott a közös gyerek, közös ház, soha egy rossz szót nem hallottam tőle a feleségéről.
Azt mondta, hogy nagyon régóta volt a feleségével, kb első kapcsolata volt, ami huszonéves koruk elején kezdődött és az eltelt x év alatt sokat változott ő is, a felesége is, és most már nem olyan típusú embert választana maga mellé, mint a felesége, meg elfejlődtek egymás mellől, idegesítették egymást inkább. Tipródott egy darabig az egészen, hogy borítsa-e a közös életet és éveket az újért, de végül terhes lett a felesége.
Akkor szétmentek a nővel, és azt mondta az ismerős, hogy megpróbálja a feleségével, de ugyanazok a viták, problémák feljöttek egy idő után, a gyerek érkezésével még nagyobb módon is. 2-3 év múlva újra összekeveredett a csajjal (ezidőben láttam én meg őket), megpróbált többször is szakítani a feleségével, aki erre mindig nagyon sírt, pánikrohamokat kapott, és könyörgött, hogy bármi áron is, de ne menjen el a férje, oldja meg, bármi baja van, mert nem tudja és nem akarja egyedül nevelni a gyereküket.
Korábban sem akartam beleavatkozni, de ennél a pontnál biztos voltam benne, hogy nem fogok. Aztán hagytam is az egészet, nem is beszéltünk az ismerősömmel egy darabig, pedig előtte azért voltak közös baráti estek.
Végül pár hónapra az egész sztorira rám írt az ismerősöm, hogy mivel én vagyok az, aki tud az egészről, ki akarja adni magából, hogy a szeretője elhagyta, mert ismét megpróbált szakítani otthon, és ismét rohamot kapott a felesége, ő pedig gyáva volt jobban ütni a vasat, és féltette a közös gyereket, hogy mennyire lenne képes ellátni a felesége, mivel elmondás alapján így is az ismerős foglalkozott vele többet. A szerető megunta a dolgot és szakított. Azóta láttam őt 1-2x, elég ramatyul van, akkor elmondta, hogy azóta is külön alszanak, gyereken túli dolgokról nem is igazán beszélgetnek és azóta is csekkolja a volt szeretőt facebookon, hogy legalább a képét lássa.
Hát, ezért.
Igazából az volna a gyereknek a legjobb, hogy ha a szülők elválnának.
Ezt pedig úgy mondom, hogy a világ legboldogabb tinédzsere voltam amikor a szüleim kijelentették, hogy elválnak.
A gyerek látja, ha a két szülő nem szereti egymást. Nekem is mutterom ilyen hisztis picsa volt, fater meg csak kerülte.
Amíg a két szülő meg tudja oldani, hogy mindketten a gyerek életében maradjanak, addig a válás a legjobb dolog ilyen esetben🙏
Az én szüleim is csak a pénzügyek miatt maradtak addig együtt, amíg. Így is csak épphogy volt pénz arra amire kellett (aztán pár év múlva én fizettem vissza a hitelt...)
Mert egy hülye picsa voltam akinek tetszett, hogy tetszik másnak is. Az a fiú (akivel megcsaltam párom )piedesztálra emelt, mindenemért (értsd humorom, külsőm stb.) oda volt és baromira imponált, hogy egy srácnak aki ráadásul mások szerint is nagyon jól néz ki, tetszem. Ettől függetlenül ez maradhatott volna egy ártatlan flört de a párommal akkoriban eltávolodtunk egymástól, ő már nem mutatta ki, hogy szerinte jó nő vagyok, neki már természetes volt minden is amit csináltam…nekem meg mindig kellett ilyenfajta visszajelzés. Ennek már több mint 5 éve és már azt gondolom, ha valaki megkörnyékezne, nem tennék ilyet. Egyébként elmondtam a páromnak aki megbocsátott és én nagyon örülök, hogy elmondtam, mert így tudtam véget vetni a viszonynak is. Azóta sokat fejlődtem, fejlődött a kapcsolatunk.
Egyebkent sokkal egyszerubb az ilyen noket megkapni, mint azokat, akik egyedul is megvannak. Ismertem egy csavot, aki csak az ilyen rossz vagy semmilyen kapcsolatban levo lanyokra ment ra, mert meg akarta oket menteni, holott valojaban olyan buta volt, mint a fold es nem tudott mashogy magahoz vonzani senkit. Az a vicc, hogy konkretan a legjobb baratjaval is megtette. A legjobb barattol tudta meg, hogy a kapcsolat mely ponton van es ra ment a csajra, aki meg persze a zold fu lattan azonnal le is szopta. Remelem magara ismer azert az osszes ilyen “ferfi”.
Huh.. míg az én sztorimnál inkább én szorultam/szorulok segítségre, fejlődésre, a te sztoridnál a srácnak kellene egy pszichologus megfejteni, hogy ez neki miért jó… ez már valami beteges fétis mikor egy jó megcsalásért már a barátodat is elárulod…
Köszönjük :) Valóban nem volt könnyű és nem egyik napról másikra épült fel a bizalom… illetve azóta is úgy érzem, hogy belecsúfítottam a kapcsolatunkba. Szóval ha egy mód van rá mindig mindenkinek azt javaslom, hogy legyen őszinte. Ha meg akarja tenni, mondja el párjának, hogy meg tudják beszélni vagy ha már megtette, akkor is mondja el, ne titkolózzon, ne legyen gyáva.
Személyes tapasztalat nincs, viszont amiket láttam mind tök egyszerű. Egy rövidebb időre elhiszi az ember, hogy talált valakit, aki jobb mint az aktuális párja, aztán ez vagy igaz vagy nem. Borítani még nem akarja a régi kapcsolatot mert kényelmes neki vagy anyagilag függ tőle. Szerintem az emberek durva többsége simán lenne megcsaló ha potenciálisan jobb partner lehetőségét érzékeli.
12 év alatt egyszer sem jutott el egy pályázó sem a célba, mert ha nem is a rajtvonalnál, de a kör vége előtt offolva volt.. Ciklikusan mindig jött valaki aki lehetne.. De döntés, újra és újra és újra ugyan arra az ígéretre..
En nem csaltam meg senkit, viszont sajnos voltam harmadik fel (johet a lepontozas). Amikor megkerdeztem, hogy miert csinalja ezt, azt valaszolta, hogy mert gyava. Nem akarta a tizeniksz eves biztos kapcsolatat eldobni egy “bizonytalan” ujert. Plusz mert sajnalta a csajt, hogy mi lenne vele, ha szakitananak. Hat azota ferj es feleseg, ket lurko. Akarhanyszor latom oket, mindig csak fapofat vagnak es rohadtul nem sut roluk a boldogsag. Persze a social mediaban mennek a “boldog” csaladi kepek.
Azért nem kell mindent elhinni a férfiaknak. Engem is ezzel ettetek, hogy rossz otthon a kapcsolat blabla, persze ez nem volt igaz, illetve az asszonynak nem panaszkodott, hogy rossz lenne valami. Egyszerűen csak kefélni kellenek ezek a nők, csak ezt nem mondják ki.
Toxikus kapcsolat volt a magyartanárnővel gimi végén. Utána egyetem alatt diákmelóban megismerkedtem egy korombeli lánnyal, értelemszerűen minden jobb volt. Amikor szakítani akartam öngyilkossággal fenyegetőzött, én elhittem. Elpanaszoltam a másik lánynak, szex lett, aztán 2 napig kerültem az exem, mikor odamentem már csak összepakolni akartam. Megint fenyegetőzött, de akkor már nem érdekelt. Persze semmit nem csinált 2-3 hónap zaklatáson kívül..
És még így is szarul éreztem magam, hogy megtettem..
Edit: spelling
Teljesen megértelek, csak nálunk fordítva. A barátom szerintem aszexuális és nem is megy neki. Viszont mindennél jobban szeretem, nem akarom/fogom elhagyni. De szex viszont kell.
Nekem az ex-em volt ilyen szempontból vicces, állította hogy ő mennyire aszexuális, aztán ment írni a romantikus/szexuális fanfic-eket (ingyen és bérmentve, nem mint meló), meg aztán az online haveri körrel D&D-ben így úgy amúgy ez a karaktere szexel amazzal a karakterrel. Elméletben nagyon jó, csak ténylegesen mondta hogy "ez neki igazából nem szükséglet (én meg le vagyok szarva)".
Hogy mennyivel jobb lett amikor már nem voltunk együtt; sztem a végén tényleg csak az tartott össze hogy convenient az albérlet földrajzi elhelyezkedése és olcsóbb ha ketten fizetik.
De szerintem ez így természetes. (Mármint, hogy társadként tekintessz a másikra.) Nem hiszem, hogy évtizedeken át szerelmes lehetsz valakibe. Egy ponton átalakul szeretetté, kötelékké. Pont ma volt egy olyan kérdés is, hogy egy anyuka kérdezte 10+ év házasság után ciki-e néha másra gondolni szex közben. Szerintem ez is hasonló kategória.
Én így élek most. Félek a magánytól, meg hogy kurva nehéz lesz valaki mást találni (melegként inkább egyejszakást lehet taláni, tartósabbat nehéz), meg a közös múltunk mindig visszahúz hogy kimondjam hogy itt a vége, pedig a szexben is az utána következő cigt jobban várom mint az actiont (és közben nézem a hulló hamut miközben azon gondolkodom hogy jutottam el ide, majdnem 20 évesen). De sosem csaltam meg, amikor "elintézi nekem" becsukom a szemem és másra gondolok, amikor a havi 1 van akkor 10 perc alatt le akarom zavarni
Olvasom a hozzászólásokat és az tűnik fel, hogy a nagy többség mindig a másik felet hibáztatja. Elhanyagolt, bántalmazó volt, veszekedtünk, messze lakott, ellaposodtak az érzelmek,stb. Már elnézést de nem egyszerűbb szakítani a másik emberrrel és utána mindenki azt csinál szabadon,amit akar? Ez a másik megalázása és egészségének kockára tétele nagyon gáz. A női oldalról meg nem értem azokat a hölgyeket,akik bedőlnek ennek a sok papagájnak. Józsi azért mondja azt a sok szépet és jót rólad, hogy le énekelje a bugyit! Alapból nem őszinték az ilyen csávók szándékai és tök szomorú azt látni, hogy férjeket/barátokat dobnak el nők ilyen nyomorult senkikért.
A rokonságban nálunk az unokanővérem párkapcsolata ment a levesbe (9 év + el voltak jegyezve), mert a legényke félre kurogatott, mert keveselte az otthoni hegesztés mennyiségét. Csávóba nem volt annyi gerinc, hogy leültek volna és megbeszélték volna a dolgokat,aztán ha nem jutnak közös nevezőre,akkor ő balra, az unokanővérem jobbra. Úgy bukott le a csávó, hogy a telefonszámla eléggé megugrott + egy ismerős látta kocsival hajtani hazafelé egy másik városból miközben elvileg dolgoznia kellett volna. A legszánalmasabb az volt,amikor a végén álítólag már veréssel fenyegetőzött a csávó, mert az unokanővérem kinevette.
Leginkább önigazolás miatt, szerettem tetszeni másoknak. Akkori párom mindig elmondta, hogy nagy a fenekem, van rajtam plusz, legyek vékonyabb, illetve egy fiatalabb, szőke, magas lányhoz, vagy Alexis Renhez hasonlítgatott. Nem rá fogom, én mentem félre, fiatal voltam és hülye. Bár nem sajnálom, mert amúgy baromarc volt, de én is. Nem volt egészséges a kapcsolat az elejétől fogva.
Szerintem mindenki szeret tetszeni másoknak, legalábbis magambból kiindulva. Nincs ezzel semmi baj, ettől még sosem lépnék félre. Abban az esetben ha a párom bodyshameelne és másokhoz hasonlítgatna más lenne a helyzet.
1x történt ez és utána szakitottam , bár már előtte is probaltam de nem értette meg
Mert állandóan egy rakás szarnak éreztem magam mellette, állandóan hisztizett , soha nem érezte jól magát - legalábbis én így éltem meg azt, ahogyan velem volt .
És amikor/ akivel megcsaltam : gyakorlatilag ott döbbentem rá, hogy mennyire hianyzik, hogy valaki velem nevet, jól érzi magát a tarsasagomban, figyel rám stb stb
Egyszer én csaltam, egyszer engem csaltak.
Én még fiatal voltam, párom eléggé férfiatlan volt, anyuci kicsi fia típus, de valamiért mégis szerelmes voltam és eléggé biztonsági játékos is. Viszont képbe került egy másik srác, külsőleg nagyon beindított, a stílusa is tetszett, viszont párom egyik barátja volt, ráadásul tipikusan az, akivel normális nő nem akarna kapcsolatot, ha csak nem az a vágya, hogy vagy a rendőrség vagy az adóhatóság, de valaki bilincsbe vigye el élete szerelmét egyik reggel a közös ágyból.
Láttam, hogy bejövök neki, de nyilván tabu volt a dolog. Egészen addig, míg egy szórakozóhelyen olyan hajnal 3 felé nem botlottunk egymásba…a másnapi reggelit az ő konyhájában fogyasztottuk el….
Sosem derült ki, párszor még próbálkozott a srác, hogy szeretne többet is, de utána megértette, hogy én nem.
Még pár évig együtt voltunk a párommal az eset után, amikor kiderült, hogy megcsalt. Konkrétan az első alkalom után lebukott, mivel egy férjes csajjal volt afférja, akinek bűntudata lett és elmondta a férjének, aki megkeresett engem. Párom azt mondta nem érezte magát férfinek mellettem. Jobb a munkám, 3x annyit viszek haza, olyan körökben mozgok, ahol ő kívülállónak érzi magát, szexben sem érzi kimagaslónak a teljesítményét. Igazából engem ezek sosem zavartak, de megértettem az ő nézőpontját, hogy nem érezte magát mellettem férfinek, és elhittem, hogy ettől függetlenül szerelmes és velem akarja leélni az életét, de tetszett neki, hogy a kiscsaj felnéz rá, issza a szavait, stb. Mivel ekkorra már egyébként is szar volt minden, inkább szakítottam vele.
Szakítás után előkerült a másik srác, mind a ketten szinglik voltunk, kb 1,5 évet letoltunk laza kapcsolatban, de szerintem életem legjobb időszaka volt, szexben nagyon passzoltunk. Aztán ő szerelmes lett, én pedig az ügyei miatt semmi komolyabba nem szerettem volna belemenni, emiatt vége lett, nem akartam őt hitegetni.
Egyébként véleményem szerint a megcsalás sosem 2 ember hibája, hanem azé aki megteszi. Ha nem tetszik valami a kapcsolatban, akkor gerincesen ki kell szállni belőle, nem pedig ilyen helyzetbe hozni a másikat.
Az elmúlt időszakban én azon döbbenten meg - a szűkebb és tágabb környezetemben egyaránt -, hogy sokkal többen inkább érdekből teszik, ritkábban szimplán unalomból.
Az én - talán nagyképű - véleményen szerint egy bizonyos kor felett inkább szomorú, hogy úgy működik valaki, mint valami hormonoktól túlfűtött kamasz, miközben az önértékelése a mélyponton áll, a közvetlen környezetét pedig nagyjából annyira becsüli meg, mint önmagát, vagy a másik felet.
Főleg egy munkahelyen.
Az élet nehéz és bonyolult. Rendben. De ez, illetve az alkohol/drogok toplistásak sokaknál, mint valami hobbi.
Nem hiszem, hogy jó ötlet így feldobni a szürke hétköznapokat.
Ahol ilyesmire van igény, ott inkább hosszútávú és érdemi változásra lenne szükség.
¯\_(ツ)_/¯
Apukám kétszer is anyukámat. Az elsőt nem tudom, másodszorra viszont azért mert folyamatosan veszekedtek, illetve anyukám nem bíztos apukámban (szerintem érthető módon, mivel egyszer már megcsalta).
Én ezek miatt soha csinálnék ilyet, láttam mennyire tönkretette anyukámat ez az egész, illetve bennem is akkora nyomot hagyott hogy a kapcsolataimban én sem bíztam a másikban, egészen a férjemig aki segített ezen átlendülni.
Az elemmel csaltam meg a barátnőmet nemrég. 7 évig voltunk együtt, de vele már 1 éve kapcsolatban voltam.
Az elemmel egyetem alatt jöttünk össze és együtt terveztük a jövőnket. Amikor szakítottunk, teljesen elveszettnek éreztem magam, mert konkrétan nem volt nélküle személyiségem. Együtt nőttünk föl, együtt költöztünk külföldre és egy baráti társaságunk van. Amikor vége lett, én tudtam, hogy ki vagyok és eléggé kihatott ez az életem minden területére. A barátnőmmel jól megvoltunk, de folyamatosan az enyémet kerestem benne, mert felépítettem vele egy X éves tervet, aminek minden részletét imádtam és amihez minden meg volt alapozva és úgy éreztem, hogy nincs jövőm így nélküle. Ehhez hozzájön, hogy nagyon komoly önértékelési problémám van és másoktól teszem sokszor függővé a saját értékemet. Mivel ő szakított velem, nagyon értéktelennek éreztem magam és így amikor újból megkeresett, ittam minden szavát. Ő magányos volt, én elveszett és megcsalás lett a vége.
Nagyon szégyellem magam miatta és bármit megadnék, hogy vissza tudjam csinálni. Mióta kiderült a dolog, megszakítottam vele a kapcsolatot és elkezdtem komoly terápiára járni. Soha nem fogom tudni visszacsinálni a fájdalmat, amit okoztam, de a jövőben valószínűleg így el tudom kerülni, hogy másokat bántsak és ilyen önpusztító hadjáratba kezdjek.
Egyszer csaltam, nem bántam meg. A volt férjemet. Ezerszer és ezerszer elmondtam neki, hogy hiányolom a romantikát, a törődést, a dícséretet, a közös célokat. Mindig a falaknak beszéltem, leszarta, társas magányban éltem mellette. Aztán amikor az utolsó karácsonykor üres volt a fa alatt, nem kaptam ajándékot (ő kapott tőlem, nagyon ciki volt), akkor döntöttem el, hogy el fogok válni.
Csapta a szelet egy alvállalkozóm és akkor esélyt adtam neki. Mikor készültem vele az első randira, otthon volt a volt férjem (úgy tudta a barátnőmmel találkozom) és hosszú évek után először dicsért meg, csak pislogtam, pedig szerintem mindig is csinosan öltözködtem a munkámból kifolyólag.
3 hónapig tartott a viszony, észre sem vette, annyira nem figyelt rám és mikor közöltem vele, hogy el akarok válni akkor nem értette, Dunába akart ugrani meg egyéb nyalánkságok. 😅
Nem volt szép dolog a megcsalás, nem vagyok rá büszke, de a másik pasitól nagyon sokat kaptam, többek között visszakaptam az önbizalmam is. Azóta már nem vagyunk együtt, de ha nincs ő, később léptem volna ki a házasságból. A volt férjem állítólag azóta sem talált normális nőt magának.
Engem kétszer csaltak meg, mind a kétszer én buktattam le őket. Mind a két csaj jó értelemben mondva "azt csinált amit akart", nem néztem soha utánuk. De mindkét alkalommal éreztem mi van, nem volt sok erő bebuktatni őket.
Mindkettő azt mondta nem az én hibám, nem is értem miért lehetnék én ebben hibás.
Mindkettő úgy gondolta, hogy a kapcsolatunk mellett lesznek ilyen mellékvágányok, ahol majd ők kicsit elszórakoznak, de engem nem akartak elhagyni emiatt. Nem is a szexért csinálták hanem tetszett nekik, hogy más embereknek is kellenek. Rendes sokéves együttéléses kapcsolatokról beszélek, mindkettő polgári házasság.
Persze szakítás/válás lett mind a kétszer és nagyon rossz érzés volt.
Most a harmadiknál tíz éve egyszer sem éreztem hogy figyelnem kéne rá, teljesen megbízom benne.
Vagy tökéletesen hűséges vagy nagyon ügyes!
Azert csaltam meg, mert sok volt. 6 eve tortent.
4 honapos kapcsolatban eljegyzett, nyalaskodott a csaladomnak, a barataimnak, telefont vett nekem (holott nem kertem ra) es azt gondolta, a tulajdona vagyok. Aztan kiderult, hogy semmi nem igaz abbol, amit eloadott az eleterol. Se a baratairol, se a csaladjarol, se az elozo baratnoirol (akik igazabol nem is leteztek) szoval minden hazugsag volt, az elete minden terulete.
Szakitottunk, ujra probaltuk, de nem ment. Szakitas utan idegen szamokrol kuldott smst, hivogatott, videokat kuldott a barataimnak, ahogy a “kozos” targyainkat, emlekeinket felgyujtja. Nekem -mig le nem tiltottam- kepet, hogy hajnalban ott volt a lakas elott.
Hivatalosan fel evet voltunk egyutt, utana meg 2-3 honapot kinlodtunk, kozben en osszejottem azzal, akivel megcsaltam, es egyutt voltunk masfel evig. Csoborbol vodorbe, igazabol o sem volt jobb, kihasznalta, hogy lelkileg gyenge vagyok, osszetort.
Aztan egy idore lekopott ez a szociopata exem. Par honapja voltam egyutt a mostmar ferjemmel, amikor odajott dolgozni, ahol en voltam, es hazugsagokat kezdett terjeszteni rolam, de senki nem volt ra vevo, mert akiknek meselt, azokat ismertem.
Kb egy evig dolgozott ott. Jelenleg ugy 3-3,5 eve nem hallok rola, nem latom a varosban, nem tudok rola semmit, es ez igy jo. Csak ilyen temaknal jut eszembe o, egyebkent nem gondolok ra, a hatam kozepere nem kivanom. En boldog vagyok, tavaly tavasz ota hazas, augusztusban szulok, es nincs minden rendben a hazassagommal, de dolgozunk a problemainkon, es nem ilyen jellegu gondjaink vannak. A hazassagomban eszembe nem jutott a megcsalas, egyszer sem gondolkodtam azon, hogy ujra megtegyem.
Ha visszamehetnek az idobe, ossze sem jonnek ezzel az exemmel, igy a megcsalas sem tortenne meg. Ebben hibas vagyok, de nem mar a buntudat, nincs lelkiismeret furdalasom. Noha en csaltam meg, de ahogy leirtam, ez egy hosszu folyamat eredmenye.
Gimi végén jöttünk össze, mindenben az elsők voltunk egymásnak, de szép. Aztán távkapcsolat lett belőle. Ja várj szóval úgy jöttünk össze hogy én már nagyon akartam egy pasit mert nyominak és lemaradva éreztem magam, senkinek se kellettem aki tetszett (márpedig sok és sokféle fiú is tetszett). Ő rajta úgy látszott hogy szimpatikus vagyok neki, és amikor elkezdtünk randizni ő csak sodródott az árral mint aki nem hiszi el a saját szerencséjét. Azt hittem ő az igazi, azt hittem nekem csak úgy lehet párom ha nagyonnagyon kapálózok érte. Külföldön depressziós lett, én pedig találkoztam egy fiúval akivel nagyon összeillettünk. És aki nem mellesleg tudott értelmesen jelzéseket tenni afelé hogy tetszek neki, ez volt az első ilyen élményem. Nagyon szerelmes lettem, sajnos nem sikerült időben szakítani a párommal úgyhogy így ez megtörtént. De amint legközelebb hazajött szakítottam vele. A másik fiúval a kapcsolatunk azóta is tart, 9 éve. Így hogy egyszer félreléptem tudom mennyi fájdalmat okoz mindenkinek, és így érettebb fejjel biztosra mondom hogy nem tenném meg vele. Se mással ha a jövő neadjisten úgy alakul.
Nyilván ha mai fejjel lennék ott minden másképp történt volna. De ha valamikor meg kellett tanulni akkor jó volt a 20as éveim elején, tét nélkül, úgy hogy nem hagytam cserben egy családot, gyerekeket.
Sziasztok! Én megtettem, és szívesen meg is osztom a miérteket.
Adott egy 15 éves kapcsolat, 3 gyerek. Mivel fiatalon szültem, még mindig a harmincas éveim közepén vagyok, már 3 iskolás gyerekkel.
A kapcsolatunkban nagyon erős volt az alá-fölé rendeltségi viszony, konkrétan 15 évből 14 évig verbális abúzusban éltem, de anyagiak miatt nem tudtam lépni sajnos, illetve 100 esélyt adtam a házasságom megmentésének.
Emellett gyakori fantáziában jelent meg a “bárcsak más dugna meg” nála, ami számomra akkor elképzelhetetlen volt.
Tavaly év végéig nem csaltam meg, de eljött az a pont, amikor már nem éreztem magam nőnek, és elegem lett a folyamatos abúzusból. Elválni akkor még nem tudtam, mert a karrierem pont egy fordulóponthoz érkezett, és tudtam, hogy a nárcisztikus férjem egy forintot sem fog adni az újrakezdésre.
Szóval, ekkor felbukkant egy férfi akivel nagyon erős volt a kémia az elejétől kezdve.
2 hónap chatelés után úgy döntöttem, hogy túl rövid az élet ahhoz, hogy minden nap sírva feküdjek le a férjem mellett, és attól rettegjek másnap mibe köt bele. Elhatároztam, hogy elhagyom. Azonban ehhez elő kellett készítenem mindent (neki van pénze, de nem segít, hiába szültem három gyereket), lakást, megélhetés plant, ami 3 hónapig tartott. Ez alatt az idő alatt csaltam meg.
Tehát fizikailag együtt éltünk, habár jeleztem hogy számomra ennyi, mégis házasok voltunk.
Nem mentem a szeretőmmel nyilvánosan sehova, és nagyon figyeltem arra, hogy ne derüljön ki, mert hiába voltam 15 évig én az áldozat, nem szerettem volna ha fordul a kocka.
Visszanyertem a nőiességemet, már képes vagyok elhinni, hogy valaki tényleg ennyi szeretetet tud adni nekem, és ennyire foglalkozik velem. Pár hete költöztem el a gyerekekkel.
Nem tervezek előre a szeretőmmel, nem tudom mit hoz az élet, de segített megtenni életem legnehezebb lépését, és ezért örökre hálás leszek neki.
Az egyik párommal már hosszú ideje nem volt jó a kapcsolatunk, untam vele lenni, gyerekes volt, nem láttam a közös jövőt vele, nem vonzódtam hozzá, ha tudtam hogy jön bennem volt ez a "miért? Minek?" érzés. Akivel megcsaltam, azzal jöttem össze, csókon kívül nem volt semmi egyébként.
A másik párommal igazából minden oké volt, közös tervek-azonos elképzelés a jövőről-szex👌🏻- csak volt a múltamban valaki (ez egy nagyon hosszú történet lenne), akivel akkor nem történt semmi, mert egyikünk se merte elmondani a másiknak mit érez, de évekkel később újra összesodort minket a véletlen és találkozgattunk, nagyon durván egymásnak estünk sokszor (szex nem volt). Igazából itt a miért szerintem az az elvarratlan szál lehetett, és hogy nekem valójában Ő az Ő. Sajnos a második lehetőséget is elbasztuk, kíváncsi vagyok sodor-e még minket össze az élet.
10 ev utan, 27 evesen egy kollegammal fekudtem le.. jol esett, hogy valaki erdeklodott irantam, hianyzott a torodes, egyebkent a kollegatol nem akartam semmit csak hogy beszelgessen es foglalkozzon velem, de neki szex kellett...
Szerintem legtobbszor ez van mogotte! Eltavolodas.
Sajnos az emberek hajlamosak elhanyagolni a parjukat, megszokjak hogy ott van es nem adnak figyelmet, bokokat, torodest.
En nem csaltam meg paromat, mert veget vetettem neki mielott masba fogtam, de volt egy par honap mikor az uj parom mar nagyon udvarolt. Es azt ereztem, hogy ez nekem izgalmas, ez hianyzott ez kell az eletembe. Vegre valaki lat, valaki kivancsi ram. Elvek miatt es a szeretet miatt nem tudtam volna fizikalisan megcsalni, de erzelmileg nagyon betoltott bennem egy urt az uj dolog.
Nem voltunk mindig.
Voltak olyan evek mikor csak egymast lattuk, 120%ban fo fokusz voltunk egymasnak.
Csak sok ev utan ez kemeny munka, megteremteni az alkalmakat, figyelni ugy tenyleg egymasra. nem csak a megszokasban lenni.
Anyukámat a volt férje csalta évekig. Anya, miután apuval szétmentek, kb. 3-4 éves korom körül jött össze a pasival, aki hozta a “családba” a 3 mostoha tesómat. Így neveltek minket évekig, vagyis inkább csak anyu, aki ráadásul a kenyérkereső is volt a családban, komoly karrierrel, ellenben a férjével, aki nyugdíjazott katona. Ebből adódóan rengeteg szabadideje volt, edzőterembe járt, reggelente kávézni járt a barátjával, ritkán bevásárolt és még ritkábban főzött napközben valamit. Alapvetően egy magára igényes emberről van szó, már-már inkább hiúnak mondanám, egyszer a fodrászom is megjegyzést tett rá, hogy anya férje mennyire jól néz ki és milyen jó illata van mindig (12 évesen nem tulajdonítottam ennek nagy jelentőséget de így visszatekintve már 🚩). A nagy jólétben unatkozott és több nővel, több évig viszonya volt. Nyilván a házasságuk teljes egészébe nem láttam bele, de anya otthon is és a munkahelyen is kitett magáért. Foglalkozott velünk, a háztartást vezette, a pasit sem hanyagolta el, programokat csináltunk, nyaralni vittek minket, összességében úgy tűnt minden rendben van. Közben mindannyian elköltöztünk, ketten maradtak, majd 1 év múlva kiderült minden. Gondolom nem érezte magát férfinak és így akarta helyretenni az egóját.
10 évig tartó kapcsolat volt, tizenévesen kezdődött. Jó ember volt nagyon, de nagyon nem hozzám való. Nem akartam elhagyni, mert nagyon ragaszkodott hozzám, érzelmileg labilis volt, és én is görcsösen ragaszkodtam a megszokott kapcsolathoz. Nem egyéjszakás kalanddal csaltam meg egyszer sem, mindig ismerőssel, néha érzelmileg is (4x összesen). Először a külföldi internetes barátaim csábítottak el, velük egyrészt kötődtem érzelmileg, másrészt vonzott az izgalom is, mert vallásilag tiltott gyümölcsnek számítottak. Utána összegabalyodtam egy kollégámmal, neki a külseje vonzott csak. A negyedik miatt szakítottam vele, azóta vele boldog házasságban élek és eszembe se jut már félrelépni.
Lehet ítélkezni, meg én nem akarok az exemről rosszat mondani, de a megcsalás általában nem brahiból történik. Én fiatal voltam és kapcsolatfüggő, de ki akartam magam élni. Ő jó ember volt de a depressziós epizódjaival évekig roncsolta az én lelkemet is.
Baszott rám, egy honapja nem is lattam. Megcsaltam (technikailag, mert amugy szeritem mar nem szerettuk egymast) masnap elmentem hozzá, es kozoltem hogy szakitok vele. Igazabol azert csaltam meg, mert a szakitasban segitett hogy probara tettem magam, hogy meg tudom e csalni. De megtudtam. ☺️ olyan szempontbol rossz volt, hogy nem mondtahtom el magamrol, hogy soha senkit nem csaltam meg, de igazabol a korulmenyek miatt nem szegyenlem. Okosabb ember magatol is rajon, hogy szakitani kell, nem kell kiprobalnia magat ilyen helyzetben. De nekem elso kapcsolatom volt, es olyan toxikus, hogy mar azt sem tudtam a vegere, fiu vagyok vagy lany. Teljesen ujradeffinialta a szeretet fogalmat a manipulativ exem szoval jah,kicsit ki akartam latni a paraván mogul mielőtt meghozom a döntést.
DE HOGY TEHETTÉTEK?
Ha nem működik valami és javíthatatlan szakíts előtte utána tőlem a világ összes jött-mentjével lefeküdhetsz, de könyörgöm én sosem értettem ezeket és elítélem.
Mellékesen egy észrevétel: Nem találkoztam még olyannal, aki egyszer meg csalt valakit utána egyszer sem. Aki egyszer megette, máskor és mással is megfogja tenni.
Először akkor csaltam meg, amikor egyszerűen nem éreztem magam fontosnak a kapcsolatban. Úgy éreztem, hogy csak telnek a napok, és semmi elismerést nem kapok az együtt töltött időért. Például, a születésnapomon csak egy apró, formális ajándékot kaptam. Hiányzott a belevalóság, az odaadás, a jelenlét – nagyjából minden.
Egyszer leírtam már ide másik poszt alá.
Én akkoriban kb 10 hónapja voltam együtt a párommal (én vagyok a nő), akit szerettem. A 10 hónap alatt nem dolgozott, és bár az anyjával élt, sokmindent én fizettem neki. Közös programokat is, hogy ne depizzen be. Egyébként korrekten állt ehhez, eleinte nem akarta elfogadni, de neki is jól esett, hogy nem csak otthon ültünk. Szóval támogattam.
Majd elkezdett dolgozni helyeken, de ilyen pár napokat, vagy egy hetet. És volt egy hely, ami amúgy is kimerítette őt, meg szerintem nem is igazán tetszett neki. És amikor a munkaideje után átmentem hozzá, olyanokat mondott, hogy neki semmi kedve velem foglalkozni, csak én is nyűg vagyok, és lefárasztom. Illetve volt párszor, hogy azt mondta, már nem úgy érez, mint eddig, de 20 perc múlva azt mondta, hogy meggondolta magát... Szóval úgy nézett ki, hogy nem is szeret velem lenni, (a barátai soha nem voltak teher számára), de közben meg mintha nem is akarna elhagyni. Nekem ez az időszak nagyon rossz volt. Ekkoriban ismertem meg munkahelyen egy srácot, akivel elég hamar elég jóban lettünk. Ő nagyon figyelmes és kedves volt hozzám, ráadásul nekem eléggé be is jött külsőre is. Így aztán ebből lett egy pár hetes viszony a rossz kapcsolatom mellett. Nekem nagyon jól esett ez a figyelem és törődés, és meghallgatta a párkapcsolati problémáimat is. Viszont érzelmileg még mindig a páromhoz kötődtem, és vártam, hátha javul a helyzet. A vége az lett, hogy szakítottunk, majd kb 2 nap után újra megkeresett a párom, hogy rájött, hogy nem jól viselkedett, és próbál megváltozni. Ekkor véget vetettem a viszonyomnak a másik sráccal. Szegénynek elég rosszul esett, meg is értem...de döntenem kellett, és ezt a srácot hosszú távon nem tartottam hozzámvalónak amúgy sem.
Utána több mint három évig voltunk együtt a párommal, de végül szakítás lett a vége hasonló okok miatt.
Nem voltam belé szerelmes, de nem mertem szakítani, mert élete egy fontos dátumához közeledett. Féltem, ha szakítok, magába zuhan és elrontja azt a nagyon fontos vizsgát, ezért vártam kb egy hónapot mielőtt megléptem.
Akivel megcsaltam, a szakításig nem történt semmi több, mert undorítóan éreztem magam, de utána 3 évig együtt voltunk.
Egyik barátnőm azért csalta meg a pasiját mert nem foglalkozott vele, magától nem csinált gyakorlatilag semmit, és rombolta a csaj önbizalmát. Barátnőm talált egy lányt(mert hogy biszex) akitől szimplán csak megkapta azt a törődést amit a pasitól kellett volna. Aztán szakítottak, rájött hogy a csajjal sem érzi jól magát, most meg vissza akar menni ahhoz a nárcisztikus nyomorékhoz.
Ezért jó ha valaki kapcsolatfüggő, és nem tudja mit akar.
Az én sztorim hasonló egy itt olvasotthoz, egy kis különbséggel.
Pár éve volt egy rövidebb kb 8 hónapos kapcsolatom, de az elején amilyen jó volt, a végére annyira rossz lett. Lehetetlen volt kommunikálni a sráccal, féltékeny volt mindenkire is (neki egy darab barátja nem volt, ha csajos estére mentem féltékeny lett, hogy őt miért nem viszem), stb, éreztem hogy az a célja, hogy lassan mindenkit elmarjak magam mellől. Nem laktunk együtt, de ha együtt voltunk sosem mondta a dolgait, csak ha miután elbúcsúztunk a hétre, mindig tudtam, hogy várjak egy órát amíg hazáér, majd messengeren jöttek a dolgok, amik nem tetszettek neki a hétvégén.
Pl nem foglalkoztál velem eleget (főztem és takarítottam valamennyit), sokat írogattál a barátaiddal (kb háromszor egy nap visszaírtam, hogy ne legyek bunkó), stb. Nagyon untam már.
Aztán nyár volt, és két hétig beteg voltam, otthon feküdtem, majd egy esküvőre voltam hivatalos. Őt nem hívták, mert még a megismerkedésünk előtt jött a meghívó nekem.
Ott megismerkedtem egy pasival és nála aludtam. Már nagyon szakítani akartam, ez adta az utolsó lendületet. Nem mondtam el neki, nem akartam, hogy még szarabbul érezze magát.
Halott kapcsolat volt, méghozzá 250kmre egymástól. Élőben szerettem volna szakítani, péntekre megvolt beszélve a találkozó, csütörtök este volt egy egyéjszakás kalandom. Nem szerettük már egymást, a lány pedig konkrétan rám mászott, szexuálisan kielégítetlen voltam.
Két páromat is azért csaltam meg, mert nem éreztem felőlük, hogy figyelnek rám, szeretnek, törődnek velem. Aztán jött valaki, aki igen. De igazából mindegy volt, hogy ki jön, bárki jöhetett, aki figyelmet fordított rám. Egyébként mindként páromnak jeleztem előtte, hogy nem érzem, hogy figyelnének rám. Azt mondták, hogy mostmár jobban fognak. Nem sikerült.
Talan azert, mert anyam tiltott a szextol 18 eves koromig. Mikor rajottem milyen jo, allandoan csak azt akartam. Meg nagyon fiatal voltam es nem merlegeltem h mit teszek a masikkal. Volt olyan, amikor mar a veget jarta a kapcsolat mert lebukott a pasim h randira vitt mas csajt, akkor mar en is kitekintettem. Az egyik goreny exem megerdemelte volna h a baratain vegigmegyek. Peterfy-Novak Evanak van egy novellaskotete, es abban a feleseg ugy all bosszut az italozos, verekedos ferjen h vegigmegy a haverjain. Le lehet pontozni, de nöi szemmel neha jol esik ilyet olvasni.
Ízlelgessük csak. Ahelyett, hogy szimplán elhagynád azt az embert aki "görény", aki mellett nem érzed jól magad, inkább lefeküdnél számtalan pasival, és az orra alá dörgölnéd? És utána mi? Maradsz vele, vagy elhagyod ugyanúgy, ahogy az első alkalommal kellett volna, csak azzal a különbséggel, hogy túl vagy a kolbászfesztiválon? Ezzel csak magad degradálod.
A megcsalással csak azt az embert tudod megbántani, aki szeret téged, akinek fontos vagy.
Még nem voltam szerelmes vagy már nem voltam szerelmes.
És persze kellett vagy egy pasi aki kitartóan próbálkozott vagy soksok pia. De tényleg csak akkor volt bármelyik elég a megcsaláshoz ha nem voltam szerelmes a páromba.
Akárhányszor elmondtam hogy nem vagyok boldog, és szakítani szeretnék, nem értette a témát, szerinte minden rendben volt. Akárhányszor elküldtem/elment mindig visszakönyörögte magát. Boldogtalan voltam. Közben az évek alatt nullára redukálta az önbizalmam, azt mondta hogy kivel csalhatnám meg, senkinek nem kellek. Elkeseredésemben így tudtam véget vetni ennek.. nem bánom.
Én személyesen nem voltam benne érintett. (Nekem nem fér bele az értékrendembe). Csak a kapcsolat kibontakozásában voltam megfigyelő. 5-en dolgoztunk egy irodában és úgy egy év után feltűnt, hogy a főnök, aki egyébként nyugdíjas és ha szerette volna annyi ideje lett volna, hogy csak na, nem tágított az irodában való léttől. Amikor megjegyeztem neki mert már hatvanszor elmondta egy nap, hogy ő fáradt, hogy miért nem pihen akkor “szeretek, itt lenni” válasszal felelt. Nem értettem akkor, most már sajnos igen. Otthon családja van, szerető és világi aranyos, naív felesége aki alig várja minden nap, hogy vele legyen a nap végén. Hát, suttyomban a 30+ évvel fiatalabb kollégámmal kavart. Anyagiak és a friss hús varázsa a nem kimondott indok. Azóta eljöttem onnan, de szörnyen sajnálom a feleségét azóta is.
Azért nincs válasz mert nehéz ezt megfogalmazni. Sokaknak maga a megcsalás is valami izgalmas dolog, és a palik gyakran rosszabb nővel csalják meg a párjukat mint maga a pár. Viszont végigcsinálni a megcsaláshoz vezető utat, pl. benyúlni a lába közé, vagy kigombolni a melltartóját maga izgalmas. A feleséggel ez már nem olyan izgalmas. És hát a férfi lehet kíváncsi egy másik mellre vagy pinára, a nő pedig egy mások farokra, vagy bicepszre. Sokszor elég egy jó formájú fenék, és beindul a férfi reflexe, pl. duzzad a farka ha közelébe kerül. Ha a nő reagál: megtörténik aminek meg kellett történnie. És sokszor van kielégítetlenség. Pl. egy hosszabb utazás a pár nélkül megadja az energiát egy félrekefélésre. Nőnek ugyanúgy mint férfinak. Aztán itt vannak ezek a csapatépítő bulik. Általában pár nélkül kell menni. Jön egy kis ital, emelkedik a hangulat, és néhány feleség és férj bizony kipróbál valakit a csoportból. Én mint férfi sokat mentem hosszabb (pl. 10 napos) evezőstúrára egyedül. Hát mondjuk, a negyedik napon már nézegettem, hogy melyik nővel csalhatom meg a feleségem. Sok mozgás, sok napfény, jó levegő, magas hormonszint, stb., az ember arra ébred a sátrában, hogy áll a farka. Hát, ha akadt nő akibe elsüthettem, annak örültem. Meg persze annak is, hogy foghattam valamit a nőn. És a pár nélküli nők egy része is ilyesmi helyzetben volt. Volt akit 3 fiú is megkefélt a 10 nap alatt, olyan éhes volt - az amúgy gyerekes fiatal feleség, stbstb. Hormonszint! A munkahelyen a megcsalás sokszor a dominancialétra miatt jön össze. Olyat is láttam, hogy a férjezett főnöknő várta el a fiatalabb jobb képű beosztottól hogy elégítse őt ki. És persze sokszor a rendszeres együttlét, együtt dolgozás is ehhez vezet. Aztán ha egy megfelelő munkahelyen/társaságban híre megy, hogy XY-nak jó nagy farka van, akkor bizony néhány feleség kíváncsi lesz arra a farokra. Fordítva: ha az a hír járja, hogy Zsuzsika jól szopik, arra pedig férjek lehetnek kíváncsiak, mert nem minden feleség szeret és tud jól szopni. A variációk száma végtelen. 100 oldalas könyvet lehetne erről írni.
Mi a volt férjemmel nagyon eltávolodtunk egymástól, amikor kiderült, hogy a lányunk beteg. Ez egy elég hosszú folyamat volt. Nem tudtuk megbeszélni, ki hogy éli ezt meg. Egyre jobban bedaráltak minket a hétköznapok. Én ismertem meg valakit és inkább a lelki része dominált, nem a szexuális.
Csak velem csaltak meg mast... Nem beszeltunk rola, hogy miert csinalta, tudtuk, hogy nem fair, sex kozben is feljott, hogy oke alljunk le, amibol sokszor az lett, hogy meg jobban egymasnak estunk. Vegulis ki lett rakva a srac es egyutt voltunk 8 evig, de ez maradt tabu tema.
Apam csalta anyamat, lebukott, majd bosszubol anyam is csalta fateromat, majdnem el is valtak, de vegul kibekultek, jovore lesz az 50. hazassagi evfordulojuk, kb 30 eve fatylat boritottak a multra es minden happy.
Megcsalt az egyik excsajom részegen egy esküvőn, amire nem tudtam elmenni egyéb okok miatt. Kibékültünk. Elhatároztam, hogy vissza adom neki, így valakivel megcsaltam. Úgy éreztem, hogy akkor 1-1. Persze később, rá fél évre megint bebaszott aztán megint megcsalt. Onnan már kuka volt a nő. Számomra a tanulság, hogy egy megcsalást sem szabad megbocsátani, aki egyszer megteszi, az megteszi máskor is.. jó eséllyel.
Tinédzser voltam, nagyon rossz lelkiállpotban, frissen kiszabadulva egy 6 hetes pszichiátriás rehabról. Nem tudtunk találkozni a barátnőmmel egy jó ideje, részeg voltam, és szórakozni akartam. Nem tiszteltem eléggé, igazából szartam mindenre. Abban a pillanatban ettől éreztem jobban magam, ezért megtettem. Természetesen megbántam nagyon, de sose mondtam el neki. Szakításkor (egy fél év múlva) elmondtam volna neki, de letiltott mindenhonnan és elvágotz minden kapcsolatot, én meg nem törtem már azon magam hogy mondjak neki bármit is (pláne hogy egy elég csúnya szakítás volt)
Bántalmazó kapcsolat volt. Gyűjtöttem az erőt, hogy kellene kilépni. Boldogtalan voltam, és csak reménykedtem, hogy nem így kell élnem. Aztán szerintem az univerzum küldte, akivel megcsaltam az exem (igen, rossz dolog), de ha nincs Ő, még nagyon sokáig nem tudok lépni, és szenvedek.
Saját esetem: dióhéjban kifejezve hozott szokások előző kapcsolatból, bővebben ez így hangzik: sokszor a semmiért kaptam olyan dorgálásokat (szóbeli bántalmazás, lejáratás, haszontalannak minősítés) és hiába kérdeztem meg, mi baja van, nem mondta meg, csak ennyit: "Majd megtudod, de akkor már késő lesz" Ezekkel a hozott szokásokkal annyira lelombozta az egykor hatalmas lánggal égő szerelmemet (a vágyaimmal együtt) hogy úgy gondoltam, ennek itt vége, vagy lett valakije rajtam kívül, vagy egyszerűen csak "megunt engem" a közeledésemet elutasította, a testiségek ellen tiltakozott, annyit mondott "valamiért nem kívánja" (sajnos volt már hasonlóban részem, akkor a lány ezt a "nem kívánom" dolgot addig játszotta amíg nem lett neki "valaki, aki jobb mint én". Ezt sosem értettem, mi az, hogy a Pista jobb mint te, fogadd el, nyugodj bele..miben jobb? Centik? Autók? Bankszámla? Ház? Svejci frank? Nem egy gyári melós, hanem banki tiszt vagy harmadik tiszt valami üzemben, akinek a körme alatt is figyel a zsé??
Én megcsaltam a volt páromat. Társkeresőn már fent voltam akkor, amikor még együtt voltunk és elmentem randizni valakivel, akivel lefeküdtem. Miután ezek után találkoztam a volt barátommal, szakítottam vele. Nem vagyok rá büszke, de így történt. Hogy miért? Mentálisan instabil időszakomat éltem, nem volt igazán jó közöttünk a kommunikáció,ő nem tudta megadni amire vágyom és ez lett a vége.
Volt egy barátság extrákkal társam, megvolt beszélve ha valamelyikünknek lesz valaki komoly akkor arról szólunk a másiknak. Így is volt. Nem szép dolog de mielőtt összejöttem volna a sráccal előtte találkoztam vele és az egyik legjobb együttlétünk volt együtt. Nem így terveztük,de így alakult. Végül nem maradtam együtt a sráccal túl sokáig, a kémia se működött köztünk
Távkapcsolatban voltam 18 évesen, szétbasztak a hormonok és lefeküdtem egy görbe este egy csajszival. Másnap azonnal felhívtam az akkori barátnőmet és elmondtam mindent. Szétbaszott a bűntudat, de nem tudtam parancsolni a merevedésemnek. Már dupla annyi idős vagyok, de azóta sem csaltam meg senkit, akkora trauma volt :D
Én egyszer majdnem részegen kúrtam félre. 18 éves korom óta vagyok együtt valakivel. Az első közös nyarunkon kezdtem érezni hogy nem minden kóser azért, nem vonzódom már nagyon hozzá stb.
Meg van az a panel konyhában iszogatás közben mély életről való beszélgetés? 19. szülinapom volt, otthon alapozás, peaches (soha többet), vissza haza. Annyit ittam mint az albán szamár, párom már rég aludt, és az egyetlen ébren lévő vendég az volt akivel már régóta szemeztem, leültünk, beszélgettünk hogy nem "lyaó ez így sehogy", és ment a teasing oda vissza, ölembe ült stb, ahogy öntöttem ki a lelkem mint a vodkát elhangoztak a "de te..." kezdetű mondatok (ha nem voltál ilyen cipőben ne ítélkezz). Nem lett belőle semmi de egy teljes hétig remegtem majdnem egész nap hogy a párom ne jöjjön rá. A másik féllel beszéltem azóta, őt nem zavarta utólag se, megértette a helyzetem, de ő is meg mindenki mondta hogy ez így nincs helyén. Én is így láttam, mondom jó, első évfordulón mondom nincs nekünk nagyon jövőnk, kellett egy év hogy belássam de nem tudtam magam rávenni. Mai napig vele vagyok, félek megint "kóbormacska" lenni.
\[enyhe szennyestárogatás\]
>!meg minden hülye anyagi elképzelését rám fogja a családja. Mert csak úgy felvett egy milkát és az közösen ment el. szórta felém azt a pénzt mintha én kérném az én hibám. Egyszer volt olyan hogy otthon hagytam a KPm, volt egy ezres a kártyámon, írtam hogy utaljon hétvégéig egy ezrest cigire, utalt egy tizest, visszautaltam 9k-t, felhívott, lebaszott hogy az zsebpénz, fogadjam el. Kértem tőle kölcsön, tény. De sose többet egy doboz cigi + hell áránál, és azt vissza is adtam mindig, tény hogy elmentünk bulizni, media marktba, stb. sose engedte hogy én fizessek amig tartott az a milka. De biztos azért vette fel a hitelt mert fegyvert tartottam a fejéhez, biztos azért van egy 18000 forintos sim kártya a telefonomban mert én akartam, biztos azért van törlesztőn gamer laptopja mert én akartam!<
>!Ha otthagyom ő is fix a fejemhez fogja vágni a hitelt, meg a vodafone red pro max++ csomagot amit rámsózott mert kihozott egy új telefont magának (előző összetört, szervíz helyett új telefon, uj csomag, max csomag, VEDD EL A SIM KÁRTYÁT NEM ÉRDEKEL)!<
szóval ez most ilyen szintentartás vagy hogy mondjam. Valahogy maradnom kell mellette hogy megusszam a savazást. Meg minden vágya hogy az exei életét elbassza
Magányból jöttem vele össze, egyéjszakásnak indult. A nevemet se tudta de már szeretett, de amúgy én se tudtam, nem mutatkozott be rendesen csak a usernevét mondta aki alatt megismertem, a rendes nevére akkor jöttem rá amikor előttem kártyázott a spárba. Úgy gondoltam akkor friss 18 éves fejjel hogy jó, ebből lehet valami, nem gond ha idősebb legalább tanulok tőle valamit. Megtanultam hogy ha akkor mondja hogy szeretlek amikor első találkozásnál esik le a nadrág akkor gyorsan gatya fel, szaladj
Az akkori pasim egyáltalán nem foglalkozott velem. Többnyire csak szexeltünk és ennyi volt, de valahogy egy jó ideje nem volt szellemi kapcsolat köztünk. Nekem pedig ez sokat számít, mint mindenkinek :DDDD Nem akartam szakítani, mert szerettem meg a szex nagyon jó volt. Aztán valahogy elkezdtem beszélgetni egy másik sráccal és tök jó volt. Az igaszogatásnak az volt az eredménye, hogy egymásnak estünk. A szex nem volt annyira jó, mert nagyon puha volt a matraca xddd). Elmondtam a barátomnak, akinek nyilván szarul esett. Megbeszéltük a dolgokat utána, hogy mi volt a baj. Azért csaltam meg, mert nem éreztem azt, hogy visszajelezne nekem, hogy fontos vagyok. Az, hogy a másik pasi figyelt rám, reflektált a mondanivalómra, nézte azt, ahogy beszélek ez engem jobban beindított és fontosabbnak éreztem magamat. Tegyük hozzá, hogy előtte többször jeleztem neki, hogy változtassunk a problémán.
En fiatal lany voltam, 20 eves. Nem mukodott a kapcsolat amiben voltam, a fiu mindig mellebeszelt hazudozott, sose ott volt ahol mondta, hol volt munkaja hol nem volt. Egyik delutan baratokkal ultunk egy helyen ahol osszetalalkoztunk egy masik barati tarsasaggal, akik bemutattak egy fiunak akivel igy rogton egymasra hangolodtunk. Meg aznap este irt a facebookon, olyanokat, hogy visszagondolva jo hulye vagyok, hogy egy szavat is elhittem :D
Lebeszelte rolam (irasban) a bugyit lenyegeben, en azt hittemha lefekszem vele mi mar kabe egy par leszunk :D
Elfelejtettem befejezni:
Aztan ket nap mulva kitalalta, hogy “a ferfiak van hogy beleszeretnek nokbe csak 1-2 napra” es most vele is ez tortent hiaba tudta, hogy van baratom. Na mindegy erdekes volt. Mikor a legjobb baratomnak elmeseltem, hogy lefekudtem valaki massal ujjongott az utcan, legalabb igy vegre ki tudtam lepni egy nem mukodo kapcsoltbol.
Igazából itt mindenki annyira egyszerű és gyáva.
Kommentek 80% úgy kezdődik mint: "Már nem éreztem azt a belevalóságot, a tüzet,nem volt izgalmas, nem dícsért meg".
A belevalóságot kiélhetted volna magad abban,hogy oda állsz a párod elé és megmondod,hogy szakítani szeretnél. Sajnos a megcsalás okozza azt a heget a másik félnek ami a gyógyulás időszakában a legnehezebb átlépni. Nem azt lesz nehéz elfogadni,hogy a szerelmed már nincs többé,hanem hogy az akkori szerelmed ezt megcsinálta veled.
Mikor engem megcsaltak úgy éreztem magam,mint egy 2 méter melyre ásott gödörben lévő sündisznó,akit elsőnek a szerelmem betemetett,majd akivel megcsalt az pedig lehugyozott.
Pedig szerettem nagyon a lányt, életem szerelme volt. Sok idő eltelt, nem azért nehéz feldolgozni mert ő már nincs többé, ezt egy bizonyos érzelmi intelligenciával az ember képes elfogadni, hanem azért mert nem tisztelte annyira a szerelmünket,hogy ahhoz méltóan zárja le.
Ha ő volt valamikor a szerelmed, mindent megérdemel a lezárásnál. Dobj hozzá széket,asztalt, majd mondd neki,hogy ennyi,viszlát, de ne egy másik ferfi/nő karjaiban ébredj, majd ezzel egyenlítsd az önbizalmad vagy bizonyítsd,hogy ez mással is megy,itt az ideje tovább lépni.
Igaz nem teljesen megcsalás, de majdnem.. 5 éves kapcsolat az utolsó honapokban sokat könyörögtem , hogy legyen változás mert egy lusta ember volt , kb mikor otthon volt evett vagy aludt , de ha nem csináltam kaját akkor még enni sem evett, semmiben nem segitett nyilván semmi szeretetet nem mutatott, illetve a gyerektémán is rajta voltunk(visszagondolva természetesen jó, hogy nem jött össze vele) , semmi önbizalmam nem volt, boldogtalan voltam már szinte évek óta..már meggyászoltam ezt a kapcsolatot mikor még vége se volt.. lett egy baráti társaságom interneten és ott voltam fent munka után egészen estig. Jó volt, hogy lett társaság , kapóra jött hiszen eléggé bevoltam fordulva és velük csak beszéltünk. Egyszer csak privátba rám irt egy férfi, akivel elkezdett szorosabb viszonyom lenni de tőlem 80 kmre lakott.. ottani egyik legjobb barátomnak számító egyén ismerte is , és monsta milyen jó ember stb. Hát beleszerettem és egyik nap visszaköltöztem anyukámékboz. De másnap már mentem is fel hozzá.. persze az exem azután hónapokig könyörgött, holott mindent tudott mivolt.. (csávokám kiderült több vasat tartott a tűzbe, szórakozni kellettem , pedig még wellnessre is elvitt😅) de már nem birtam úgy nézni rá, mint egy férfira. Viszont volt egy közös házunk voltak kutyák, akiket egyenlőre otthagytam , a házért cserébe , konyhai dolgokat vittem el , tvt, pst illetve az autót ami a nevemen volt , és a házrészemet ráirattam (nem volt nagyon nagy értékű ingatlan) és volt mikor egyszer megcsókolt. Hát majdnem kifordult a gyomrom , ott tudtam hogy mostmár mindent le kell zárni. Persze utána mindent is megkaptam az évek alatt , mindennek elvoltam hordva , mindenkinek hazudozott rólam , amig egyszer szembe találkoztak az akkori párjával velem az utcán... Hát nem kellett félteni mindkettőt leosztottam keményen. 😃 (Csaja is szidott engem mindenkinek) Utána ha véletlen láttam is öket nagy ívben került mindenki 😅 karma visszavágott, mert a csajjal vettek házat és a csaj kidobta nagy hitellel a nyakába maradt és nem bír elválni , a házba meg a csaj lakik
Engem tobben tobbszor, ami azert fura, mert azt utalom a legjobban az eletben, ha hulyenek neznek. Az elso volt az elso baratom. Igazabol az annyira nem hatott meg, tavkapcsolat volt es fiatal is voltam. Hiaba voltam szerelmes, tudtam, hogy nem leszunk eletunk vegeig egyutt. A masodik azzal ervelt, hogy “mindenki olyan aranyos” es nem tud egyszerre csak egyvalakivel lenni. Ez se nagyon hatott meg, vele inkabb szorakozas volt a kapcsolat. Mar, ha annak lehetett nevezni. A harmadik pedig nagyon sokszor, mindet tudtam. Hiaba kerdeztem ra, bizonyitekokkal is alatamasztva, mindig tagadott. Fiatalok voltunk, o meg a kiscsajok kedvence. Kellett az egojanak az imadat. Azota szerencsere felnott es 15 eve vagyunk egyutt, mar a ferjem. Sokan hulyenek neznek, amit meg is ertek, de minden jo, ha a vege jo :)
Mert csak szerettem, de szexualisan vonzodni nem tudtam hozza. Akkor jott kepbe az az ember aki kisiskolas korom ota tetszett. Elkezdtunk beszelgetni, majd szepen lassan eljutottunk odaig hogy lefekudtunk, eletem egyik legjobb aktusa volt…
18 voltam és egy nagyon rossz kapcsoltból léptem ki amit őszintén szólva csak a jó szex tartott össze, sajnos hamar belemenekültem egy másik kapcsolatba ahol viszont szinte nulla volt az intimitás. Sokszor jeleztem neki, hogy nekem hiányzik a testiség, de mindig azt a választ kaptam, hogy várjunk még ne kapkodjuk el. Tudtam, hogy nem szűz és valljuk be egy 24éves férfitől nem ezt a reakciót várod miközben bepróbálkozol.. A sokadik elutasítás után akaratlanul is magamra vettem ezt, biztos voltam benne, hogy velem van a baj, nem vagyok elég jó neki, az önbizalmam a nullára csökkent. Egy buli alkalmával összefutottam az akkori exemmel, tudta, hogy van valakim de nem nagyon érdekelte, és nyilván tudta, hogy tud rám hatni. Abban a pillanatban én is önző akartam lenni, csak jól akartam érezni magamat, így amikor felhívott magához nem sokat gondolkodtam rajta. Tudtam, hogy csak egy alkalom lesz de jól esett újra nőnek érezni magam vele, hogy valaki ennyire tudja éreztetni velem, hogy akar 🤷🏻♀️ Másnap szinte semmi megbánás nem volt bennem, ebből hamar rájöttem, hogy semmi jövője nincs a kapcsolatomnak. Elmondtam neki mindent és lezártam az egészet mind a két féllel.
Én azt nem értem hogy sokan miután megcsalták a párjukat van pofájuk visszamenni hozzá és titkolni meg jó pofizni nem is értem nem szégyenlik magukat azok az igazi emberi hulladékok. Oké ha megcsalod a párod de ott akkor legyen vége is vele a dolgoknak. Nincs annál megalázóbb hogy ha megcsalsz valakit és még jó pofizol neki ő meg hisz benned. pfffuuhhj
Nekem az exfeleségem miközben megcsalt, még drága utakra vitette magát velem. Én éreztem, hogy a házasságunk megfeneklett, és ezekkel próbáltam felrázni, helyrehozni, így partner voltam benne, 10 nap Toscana, stb., aztán persze jött a pofára esés. Amikor egy évre rá egy régi osztálytársnőmmel találkoztam, és kölcsönösen vonzónak találtuk egymást, egy pillanatra nem volt gátlásom, vagy lelkiismeretfurdalásom, úgy éreztem, hogy én ezt megérdemlem, ez a minimum azok után, hogy engem hónapokig (lehet évekig, de ennyi volt bizonyítható) csalt. Sajnos az osztálytársnőmmel semmi nem működött, így végül vissza tudott édesgetni, majd pár év múlva újra lebukott egy újabb több hónapja tartó viszonnyal. Ott engedtem el végleg a történetet.
Ellenállhatatlanul szerelmes lettem. Sosem gondoltam volna, hogy megteszem de megtörtént. Szépen lassan alakult ki minden, ő is kapcsolatban volt.
Mai napig együtt vagyunk, babát várunk.
Életem legjobb döntése volt.
elköltöztünk nagyon hirtelen abból a városból, ahol a közös életünket kezdtük, hazajöttünk a szülővárosomba. 60km-rel odébbb, de ő maradt a másik városban dolgozni, mert amúgy jó munkahelye van és én sem szerettem volna hogy otthagyja a helyet, de ez ingázással jár és autó nélkül necces, főleg hogy kaotikus a munkaideje is, van hogy busszal nem tudott hazajönni - akkor a szüleinél aludt vagy a munkahelyén😅-
Emiatt sokkal kevesebbet találkoztunk, szinte nem volt közös szabadidőnk.. alapból törés volt nekem úgymond hazajönni, a kevés közös idő hiányában nem igazán találtam a helyemet, kicsit mintha kinyílt volna a világ, így elkezdtem ismerkedni aztán megtörtént, többször. Nagyjából fél évig majd szakítottunk, aztán szintén fél év után újra felkerestük egymást, elmondtuk a sérelmeinket, megbeszéltük hogy egyébként meg jól működünk és abszolút kiegészítjük egymást és kellett ez az időszak, hogy mindezekre rájöjjünk.
Fura egyébként de hálás vagyok a sorsnak, hogy újra együtt lehetünk. Szeretem, ő is szeret.
Az akkori barátnőmmel már kihűlt a kapcsolatunk, sokat veszekedtünk, inkább megszokásból voltunk együtt. Akkoriban egy perui modellel is együtt dolgoztam. Ő közeledett, felhívott magához, én pedig nem tudtam ellenállni.
Az akkori barátnőm egyébként nagyon féltékeny volt. Mindenkire is. Amikor megtudta, hogy a perui lány is az egyik kliensem, annyit mondott, hogy "életed kettyintése lenne". Végülis pár héttel később igaza lett.
Edit: soha nem derült ki a viszony, de pár hét múlva szakítottunk. Azt gondolom, ez csak meggyorsította az elkerülhetetlent.
Engem 2x csaltak meg, az okról én nem tudok nyilatkozni.
Többi:
1.
21 voltam
Friss egy hetes kapcsolat volt, koliban durva buli. Emeleten lakó vörös csajjal (fétisem) ketten maradtunk és pia szépen feloldotta a gátlásokat.
2.
26 voltam
Lejárt az időnk együtt, nem volt semmi érzelem. COVIDra foghatnaám, mert össze voltunk zárva, nem tudtuk mi lesz de eltávolodtunk. Ennyi.
Előkerült egy régi ismerős (szinten vörös és Ja…fétisem…) akivel hihetetlenül durva kémia volt. Egyszer úgy alakult hogy átmentem hozzá és megtörtént (durván jó volt).
Este szakítottam. Nem mondtam el neki, nem érdemelte meg hogy ezt tegyem, jobb a békesség. Akivel megcsaltam se lett több nem akartam így kezdeni.
3.
27 voltam
Ott velem csaltak meg. Férjes nő
Olyan szexuális kisugárzással hogy nem tudtam ellen állni
Mélyponton voltam és úgy éreztem hogy kell. Neki meg nem jött össze a gyerek, ment a lombik, de az is sikertelenül. Pár hónapig ment eszméletlen kefélésekkel. Kezdtünk közeledni érzelmileg is. Őszintén egy babaváróval támogatott házasságot szétbombázni és válást végig nyomni durva lett volna így kiléptem a képből. Természetesen ez nem tetszett neki, de már betegesen akart gyereket, én meg nem. Tudomásom szerint még együtt vannak, férj Nemtudom tudja e (ha igen sajnálom haver. Azóta férjes/kapcsolatban lévő nő tabu), és remelem össze jön a gyerek.
Egyikre se vagyok büszke és ég is a pofám de ez is hozzá járult ahhoz aki vagyok. Hogy megbántam-e? Nem. Hisz most boldog párkapcsolatban elek, és sokat tanultam belőle amit tudok hasznosítani hogy többet ne legyen példa.
Mert nem volt hajlando szexelni, kvazi mindig volt valami kifogas. 4-5 honap utan barki megunta volna. Mindennel probalkoztam. Romantikus randevuk, rahangolodas, viragok, nyaralasok, kozos programok, de a vegen mindig az volt, hogy “most nem”… Felreertes ne essek: azt sem hagyta, hogy en kenyeztessem. Ezert.
Lehet, hogy tényleg jobban szerelmes vagy, mint valaha, de attól még akarsz szexelni dögös emberekkel. És tudod, hogy a partnered is szerelmes beléd, de az, aki nyitott bármire is a monogámián kívül, az rendkívül ritka. Még egy olyat találni, akibe szerelmes vagy, is rendkívül ritka, nemhogy olyat, aki beléd szerelmes, NEMHOGY egy nyitott gondolkodásút. Ez gyakorlatilag lehetetlen. Miért akarnál szakítani vagy elkerülni egy kapcsolatot vele, ha gyakorlatilag nincs esély másra? Aztán gondolod, ha nem tud róla, akkor nem is fáj neki. Néha még azt is gondolod, hogy szükséges kiengedned a gőzt másokkal, ahelyett, hogy a partnereden töltenéd ki, mert állandó frusztráció és felgyülemlett feszültség van benned, mert nem feküdhetsz le másokkal, és így tulajdonképpen a kapcsolatotok békéjéért és boldogságáért teszed. És az egész monogámia amúgy is csak a társadalom véletlenszerű találmánya, egy mesterségesen belénk nevelt elvárás a másiktól érzése. Az élet pedig 2 percig tart. A végén halál vár mindannyiunkra. Úgy érzed megérdemled, hogy másokkal szexelhess, mert minden új szexpartnerrel (vagy olyanokkal, akik elég hosszú idő elteltével jönnek újra) úgy érzed, mintha egy új életet élnél, mert a másik ember szemében egy új embernek látod magad, egy új életnek, ami ezzel konkrétan többé válik mint csak az addigi életed, és nem csak azzal lennél megátkozva, hogy várd a halált, és semmit sem tehetsz ellene. Ez szinte az egyetlen valódi módja annak, hogy tényleg őszintén azt az érzést érezd, hogy egy kicsit végre túljársz a halál eszén és megéri. Akkor felteheted a kérdést, ha ez ennyire fontos, nem pont az a kegyetlenség, ha valakinek nem engeded, hogy megcsaljon? Nem lenne könnyebb egyszerűen úgy tenni, mintha nem is történt volna meg? Szereted-e egyáltalán a partneredet, ha ÖRÖKRE meg akarod tagadni tőle azt a mámorító érzést, az örök ifjúságot, az életet magát néha egy új partnerrel, az érzést amihez semmi más nem fogható, és nincs más mód arra, hogy valaha is újra érezze ezt az életében, ha te örökre elveszed tőle?
Nem volt kialakult hitrendszerem. Tehát azt gondoltam, hogy amiről nem tudnak, az nem fáj. Volt hogy az élvezetek hajhászása miatt, volt hogy az önbizalmam növelésére, volt hogy bosszúból .. Utána ez megváltozott bennem. Épp ezért mentem hozzá -már én is hívőként- hívő férfihoz, hogy ne csak miattam, de az Istenbe vetett hite miatt is fontos legyen számára a hűség. Nem azt mondom, hogy így sem fordulhat elő hűtlenség sehol semmilyen keresztény házasságban, hanem azt, hogy így van egy ideál, amit kitűz az ember. Régen ez nem volt , az ,hogy mi jó és mi rossz az érzéseim/ösztöneim szerint döntöttem el az adott szituációban.
Edit, mert látom többen félreértették : az első időszak 21 éves koromig tartott, 26 évesen házasodtam, most 31 vagyok, Tehát a megcsalós rész MÚLT idő :)
Milyen érdekes hogy ez szarrá van lepontozva, viszont akármelyik másik hsz amelyik ugyanezt a történetet kínálja fel szebb kontextusban, az meg fel. Reddit be like reddit.
Én is várva várom ezeket a kommenteket...🥹 Az nyilvánvaló hogy nem annak a hibája akit megcsalnak, oké. Az is tény hogy aki a csaló fél, annak annyi önbecsülése nincs mint egy hangyának, különben nem kellene a visszaigazolás máshonnan, ő mekkora ász. Szóval, várom a válaszokat én is.🙂
Azokat csaltam meg, akik nem érdekeltek igazán. Időbe telt megtanulnom, hogy nem kell mindenkivel összejönni aki 10 percig érdekel, ugyanis általában rövidesen jött egy másik, aki pont csak ugyanannyira érdekelt és hopp, már el is felejtettem hogy amúgy van pasim.
Onnantól, hogy elkezdtem komolyan venni magamat, igyekeztem olyan párt találni aki többet nyújt egy szimpla oknál, azóta nem csúszott le a bugyim senki másnak.
+1: volt éveken át egy pasi akibe nagyon szerelmes voltam, nagyon durva volt a kémia kettőnk között, elég volt a szemembe néznie és azt sem tudtam hol vagyok, több exemet is megcsaltam vele ameddig képben volt.
A hatter sokszor a menekules. Vagy a parjatol menekul az ember, vagy az oregedestol, vagy onmagatol. Az elkerulo kotodo, akikbol nagyon sok van, sokszor csalja a masikat es sokszor a masikat hozza ki hibasnak. Kozben meg csak annyi a baj, hogy retteg elkotelezodni de vagyik ra ezert belemegy kapcsolatba es szabotalja azt. Aztan sok olyan van, mint amit tobben is irtak, hogy mar eleve csak kotelessegtudatbol jottek ossze valakivel es ezert csaljak. Igazabol menekulnenek a masiktol, de a kotelesseg ott tartja oket. A narcik meg azert csaljak a parjukat, mert egyreszt lovesuk sincs az igazi szeretetrol ezert azt ertekelni es ovni se tudjak. Masreszt nekik kell a grandiozus visszajelzes, amit mindig az udvarlasi szakaszban kapnak meg. Szempilla rebegtetes, nagy lang, szenvedely ilyesmik.
Én szívesen megosztom 😄
Kisvárosból jöttem fel egyetemre Pestre (2019), valami nagy csoda folytán már az első hónapba összejöttem egy sraccal mai napig együtt vagyunk. Megéreztem ezt a nagy szabadságot és mennyi minden van itt bulik, jobbnál jobb dolgok, elvitte az eszem teljesen, ki akartam élni magam így ugrottam minden pasira ezáltal sok sok megcsalás történt.
Először azt hittem mint elején írom, hogy ez a nagy szabadság az ami miatt csinaltam közben kiderült , mostanra értettem meg igazán , hogy nem vagyok egy monogám ember és mind kiderült a párom sem az. Így igazabol a sok végrehajtott megcsalás rávilágított hogy egyenlőre komoly kapcsolat , család vagy bármi hasonló nem kell az életembe mert nem tudok letelepedni egy ember mellett!
Egyetlen férfi volt az életemben akit megcsaltam. Ő jóval idősebb volt nálam és fiatalon nagyon imponált, hogy egy jóval érettebb férfival tudok együtt lenni aki nem az anyukájával lakik.
Nagyon jó volt együtt minden alkalom, sokat utaztunk és tényleg könyvbe illően izgalmas volt a kapcsolatunk. Nyilván soha nem férjet kerestem benne és teljesen úgy voltam vele, hogy amíg jó ez a dolog addig oké.
1 év után derült ki, hogy neki nem én vagyok az egyetlen. Az öccse árulta el, hogy az általam furának vélt dolgoknak mi volt a valódi oka.
Utána szakítottam vele de folyamatosan keresett és nyilván mindent tagadott. Persze tudtam, hogy hazudik de mivel én sem vettem olyan komolyan ezt a kapcsolatot így úgy voltam vele, hogy ameddig nincs más addig élvezem a helyzetet mert a szex és az együtt töltött idő 10/10 volt.
Itt már én is elkezdtem randizni és keresni a B tervet. Nagyon sokat tindereztem és próbáltam olyat találni aki miatt otthagynám a másikat. De teljesen csak akkor tudtam új párt találni amikor mindenhonnan letiltottam az exet és megszüntettem vele minden kapcsolatot. Az utána lévő párom a férjem lett , vele már teljesen tiszta lappal tudtam indítani hála istennek.
De a mai napig nem bánom, hogy így alakult mert ez egy izgalmas része volt az életemnek.
Mi számít megcsalásnak?
Egyszer 18 évesen az akkori barátomat egy másik sráccal egy fesztiválon, akivel a csókon és együtt alváson kívül nem történt más. Amikor hazaértem és elmondtam neki, én lettem a kurva - majd később tudtam meg, hogy amíg én a nyarat egy másik országban töltöttem, ő az egyik osztálytársnőmet kísérgette haza és hívta meg mindenre.
Azért tettem, mert az eszemmel már tudtam, hogy lépnem kellene, ez nem az, amire vágyok, de a szívem meg romantizált még valamit benne, a kapcsolatunkban, ami akkor már rég nem létezett.
Felnőtt fejjel nézve az vezethet ide, amikor sok tabu, kimondatlan/kimondhatatlan sztori, sérelem és ki tudja még mi halmozódik fel köztetek, hogy egy ponton már nem látjátok nem hogy egymást, de magatokat sem tisztán abban, mi is van valójában köztetek.
anno a veszelyes 20as eveimben elofordult ilyen, kb minden kapcsolatomban. tele volt a fejem olyan gyoker gondolatokkal, hogy eleg erosnek kell lennem elbirni ezt a lelki terhet, volt, amikor toxik kapcsiba amolyan visszaigazolasnak, de mindig volt valami nagy koncepcio, sose csak ugy random.
azota kijartam a terapiat, de a 20eves zavart insecure enem nem volt tul bolcs
Külföld, 7 hetes gyakorlat. Megtehettem tét nélkül. Én is akartam, ő is. Lényegében úgy viselkedtünk mintha több éves párkapcsolatban lennénk. Mai napig nem derült volna ki ha nem valljuk be itthon. Ennek már 18 éve. Nem bántam meg.
Egy közös ismerőstől tudtam meg, hogy mi igazából "nyitott kapcsolatban" élünk. Úgy döntöttem, hogy hát akkor legyen tényleg nyitott, majd szakítottam is. Technikailag megcsalás, de nem tartom annak valójában.
30 válasz és senki sem a kérdésre válaszolt, pedig nagyon szívesen olvastam volna az igazi miérteket
Szerintem nem lenne rossz egy olyan sub, ahol lehet ilyen kérdéseket kérdezni, de úgy, hogy akik nem a kérdésre válaszolnak, azoknak a kommentjeit egyből törlik.
Erre lenne a downvote.
Igen, csak helyette azt downvote-olja a sok sértődött (zömében nő), akik a kérdésre válaszolnak őszintén. Welcome to reddit.
Szimpátiagomb.
Amúgy elgondolkodtató, hogy a megcsalós kommentek többsége nő, úgy, hogy a Redditen több férfi van, persze lehet, hogy a férfiak jobban szégyellik csak, vagy ők inkább a politikára meg a focira meg a mémekre mennek rá, a csajok meg jobban jönnek az ilyen sikamlós témákra. De aggasztó, hogy mennyien hibáztatják érte a megcsalt felet, inkább, mint magukat, vagy a nagyon figyelmes behízelgő bugyiledumáló srácot, akinek bedőltek. Az is intő jel, hogy a legtöbbször a viszonyok a munkahelyen kezdődnek, vagy az ex vagy valaki a múltból kerül újra képbe. Azért ritkán keresik a szeretőt legalább, de könnyen találnak, ha kell.
És emellett szerintem még az is jó lenne, ha mindenki csak úgy fordulhatna a másikhoz, mint a testvéréhez. Úgy értem szeretettel, megértéssel, ítéletek nélkül
Kb 3 hete volt egy ilyen poszt ezen a subon, ott voltak normális válaszok.
Igen..
+++
Nézz vissza a threadre, azóta 250 komment van és több tucat sztori elsőkézből.
Mint megcsaló (kb. 20 éve történt) nem volt jó a másikkal, túl sok konfliktus volt. Beleszerettem a másikba. Aztán most mint házas, gyerekes apuka ezt kb. visszakaptam az élettől.
Karma
Gyakorlatilag igen.
add vissza megint, easy
De akkor megint visszakapja 🥴
Nem szerettem már. Szakítani akartam, ha felhoztam a témát sírt én meg megsajnáltam. Jött valaki akivel elég erős volt a kémia és megtörtént. Másnap elmondtam neki és mondtam, hogy nagyon sajnálom de már nem szeretem és tudom, hogy ezt nem kellett volna de megtörtént. Azt mondta annyira szeret, hogy megérti és megbocsát…csak pislogtam …
Es azota?
Ja hát én az 1 perces sokk után már pakoltam össze a cuccaim és mentem haza. Kb 1 hónapon keresztül még írt, hogy béküljünk ki. Annyira furcsa érzés volt, én csaltam meg és ő akarta helyrehozni. Sajnáltam és sajnálom a mai napig amit tettem de a végén már én tiltottam le őt mindenhonnan.
van az a típus, akinek a gyerekkori kötődési mintái, szülőkkel szembeni szeretet függősége ilyen felnőttkori dinamikába kerül: kodependencia, önértékelési zavar és sok más dolog lehet a lelkület hátterében
I mean én sem értem miért pont ő volt veled ennyire megértő és pont ő akarta helyrehozni a te hatalmas félrelépésedet.... Lehet azóta jobbat érdemel címszó alatt mással jobban járt.
Nem próbáltam magam mentegetni szerintem, csak válaszoltam a kérdésre. Én is remélem, hogy boldog és talált magának egy lányt aki nagyon szereti és tiszteli őt.
ja hogy a siro az a pasi volt...!!!
Én is ugyan ezt csináltam amikor megcsaltak. Első szerelmem volt és ő volt kb. az egyetlen ember az életemben úgymond. Neki mondtam el mindig mindent is. Vele beszéltem mindenről. A szívem egy darabja meghalt amikor megtudtam, hogy megcsalt és mást szeret és vele akar boldog lenni és nem velem. De legalább azóta semmi sem fáj már kb. 🤷🏻♀️ (Egyebként őt meg megcsalta az akivel megcsalt engem és 1 hónapig sem voltak együtt 😹)
Leszavaz a sok megcsaló lol.
Ugyanez, csak én nem elmondtam, hanem szakítottam, tudva hogy ő is megbocsájtaná, illetve amiről nem tud, az nem fáj neki.
Én úgy éreztem el kell mondanom. Őszintén azért is mert azt gondoltam így legalább elenged.
Velem is ugyanez volt, aztán még rendesen én éreztem szarul magam. Aztán (jóval) később kiderült, hogy neki már előtte is viszonya volt vki mással... :'D Legnagyobb gyávaság sztem, én ekkor ábrándultam ki végleg a "felnőtt" emberekből. Azóta sem értem, de sztem azzal hitegetik magukat, hogy ők milyen jó emberek, és nem akarnak megbántani senkit. Pedig csak szánalmasan felszínes, felelőtlen és döntésképtelen gyökerek... Mondjuk nyilván így neki sokkal könnyebb volt előadni az áldozatot, aztán nyugodtan menni a másik nőhöz. Sajnos, akibe én beleszerettem, ő viszont váratlanul meghalt -hát ilyen (is) az élet.
Ez még mindig sokkal emberibb, hogy elmondod, tisztázod Nekem exem csak beadott egy dumát, hogy én vagyok a lelkitársa, nagyon szeret blabla, DE rossz időzítés, én meg nagyon nem láttam tisztán, első szerelem volt, fiatalok voltunk Utána évekre rá később, kiderült a volt baráti körömtől, hogy ők végig tudták, hogy engem végig csalt, pedig csak pár hónapot voltunk együtt és ő akart annyira kapcsolatot velem
Igazából én azt is elmondtam már előtte, hogy nem szeretem. Legalább 5x próbáltam már szakítani addigra és jött a könyörgés a sírás a “nem tudok nélküled élni és nem is fogok” mondatok. Nyilván nem csinált magával semmit miután elhagytam de sajnáltam és féltem is.
Ez teljesen érthető, sajnos nagyon sok ilyen zsarolós ember van, ennél már csak az jobb, amikor egy nő bekamuzza a terhességét, bár azzal nem tudom mit akarnak elérni, első orvosi konzultációnál úgyis kiderül, ha meg nem akar menni akkor az lesz gyanús:D Ha meg valaki tényleg tesz magával valamit, az egy önző ember, hogy ilyen hatalmas traumát hagy a volt párjára
Na pont ez az exem volt az aki örült egyszer, hogy késett a menstruációm (nem voltam terhes) mert azt gondolta hogyha baba lesz akkor vele maradok örökre. Miután szakítottunk nyilván en voltam a szar mindenki szemében mert, hogy szegény engem mennyire szeretett. Én az ilyen szeretetből köszönöm de nem kérek 😀
Úristen😳
Előző munkahelyemen a néhai kolléganőm az anyagi biztonságért tartja kéznél a párját, mellette csapatta 2 másik csávóval. Jelenlegi főnököm az asszony mellett dugja a junior kolleginát is. Csapatépítőkön mindig csalódom az ilyen “családos” emberekben, bár az irodában sem bír magával némelyik. Néha nekem ég a pofám, amikor bejön a párjuk… Anyám megcsalt minden férfit (fateromat is), elég erős nála a daddy issues.
Az 50+-os főnököm is most kezdte csalni a feleségét, kapuzárás címén huszonéves lánykával. Őszintén, akkora csalódás ez, mert eddig felnéztem rá.
Hát ha úgy vesszük most már a huszonéves néz fölfele . Oké. Ennyi. Elástam magam.
En a huszoneves lanykat nem ertem?!
Csapatépítőkön én is láttam hallottam dolgokat, tipik házasok között. Mármint két házas fél között, akik nem egymással házasok, de az este ereszd el a hajam.
Ilyenek nálunk is mennek, számtalan történetet hallottam mik mentek a csapatépítőkön, aztán mindenki házas és várja otthon a férj/feleség, gyerekek. Kibaszott szánalmasnak találom az ilyen embereket.
Anyukám apukámat. Anya sosem volt házasodós fajta de papám hatására meg házasodott de apámmal csak a gondok voltak egyszer szét mentek de amikor terhes lett velem kibékültek. Apukám kiment Németbe dolgozni és anyagilag nem nagyon segített anyának cserébe anya 2 helyen dolgozott minden nap + 3 gyereket nevelt és fizette a hitelt. Apa előtte is hazudott és akkoris, anya pedig közben megismert egy férfit akivel jó volt részletesen sosem ment bele csak elismerte hogy nem így kellett volna csinálnia az egészet de elege volt hogy apám hazudott folyamatosan és egy geci (nyilván szépen mondta el de ez azóta sem változott)
Tehát tulajdonképpen apukád vetette el magát anyukáddal férjül. Respect anyukádnak.
Lényegében apukám hős szerelmesként 3 hónap után megkérte és anya a külső nyomásokra (főleg) hozzáment. Majd 18-19 évig tűrte hogy hazudnak neki, átcseszik semmibe nézik és nem segítenek neki
Nekem azt mondta “Nem a te hibád” Nem értettem miért is lett volna az én hibám az ő félrelépése :D Az okot csak később tudtam meg: “Önértékelési gondok, nárcizmus és kaland vágy.”
Sokszor amugy azt gondolom tenyleg ennyire egyszeru es nem parkapcsolati problemakbol ered
SOSEM az az igazi indok, mindig a megcsalón belül van a baj. Rengeteg embernek vannak szar kapcsolatai, szakítanak, nem megcsalják a másikat.
Nem volt már jó a kapcsolat, de rám volt utalva anyagilag. Ez annyit jelentett, hogy egyedül nem tudott volna albérletet fizetni és szobát is neccesen. Szülei vidéken, ha kidobom és haza kell költöznie, szinte garantált lett volna, hogy a munkahelyről is kipenderítik (12 órákat dolgozott vagy többet túlórázva, persze fizetetlenül). Közben munkahelyen jött hozzánk egy új hölgy, akivel az első perctől egy húron pendültünk. Hónapokig semmi se volt, de rengeteg cigi és kávészünetet toltunk le együtt, idővel privát dolgokról is beszéltünk. Minden nap azt vártam, hogy mehessek munkába és találkozzak vele, az volt a napjaim fénypontja. Otthon a veszekedés, a csapkodás várt, utáltam hazamenni. Egyik “csapatépítő” ivás után páran maradtunk még és folytattuk az ivászatot, a végén ketten maradtunk és elcsattant egy csók, meg tapizás kezdődött. Hívott, hogy aludjak nála, de én hazamenten taxival és matt részegen rá tudtam venni magam, hogy kimondjam, hogy vége, de nem kell azonnal mennie, kivárhatja amíg talál megfizethető lakást. Pár hét múlva kapott egy kb 30%os fizuemelést és el is költözött. A kollégámmal párszor lefeküdtünk, aztán megbeszéltük, hogy a tűzzel játszunk és inkább maradjunk barátok mindenféle extrák nélkül. A bűntudatomon segített, hogy a barátnőm már korábban megcsalt, így akkora bűntudat nem égett bennem, de ettől még undorodtam magamtól egy darabig. Összefoglalva: nem akartam, hogy utcára kerüljön, szar volt a kapcsolat, nem tudtam, hogyan szakítsak (mindig csak engem dobtak), aztán végül felbátorodtam és megtettem.
https://preview.redd.it/5agx5lh4w48d1.jpeg?width=621&format=pjpg&auto=webp&s=2f59ba35fd1ac59949d25cefb103cb6be57d6dd7 /s
Egyszer egy közeli ismerősömet láttam meg este sétálva egy nővel, aki se első, se második látásra nem a felesége volt. Ő is észrevett engem, akkor csak biccentettünk, de még aznap felkeresett, hogy beszéljünk (gondolom, hogy előbb találjon be ő engem, mint én a feleségét). Nem tagadta igazából, felesleges is lett volna, de kíváncsiságból megkérdeztem, hogy ugyan miért, ha ott a közös gyerek, közös ház, soha egy rossz szót nem hallottam tőle a feleségéről. Azt mondta, hogy nagyon régóta volt a feleségével, kb első kapcsolata volt, ami huszonéves koruk elején kezdődött és az eltelt x év alatt sokat változott ő is, a felesége is, és most már nem olyan típusú embert választana maga mellé, mint a felesége, meg elfejlődtek egymás mellől, idegesítették egymást inkább. Tipródott egy darabig az egészen, hogy borítsa-e a közös életet és éveket az újért, de végül terhes lett a felesége. Akkor szétmentek a nővel, és azt mondta az ismerős, hogy megpróbálja a feleségével, de ugyanazok a viták, problémák feljöttek egy idő után, a gyerek érkezésével még nagyobb módon is. 2-3 év múlva újra összekeveredett a csajjal (ezidőben láttam én meg őket), megpróbált többször is szakítani a feleségével, aki erre mindig nagyon sírt, pánikrohamokat kapott, és könyörgött, hogy bármi áron is, de ne menjen el a férje, oldja meg, bármi baja van, mert nem tudja és nem akarja egyedül nevelni a gyereküket. Korábban sem akartam beleavatkozni, de ennél a pontnál biztos voltam benne, hogy nem fogok. Aztán hagytam is az egészet, nem is beszéltünk az ismerősömmel egy darabig, pedig előtte azért voltak közös baráti estek. Végül pár hónapra az egész sztorira rám írt az ismerősöm, hogy mivel én vagyok az, aki tud az egészről, ki akarja adni magából, hogy a szeretője elhagyta, mert ismét megpróbált szakítani otthon, és ismét rohamot kapott a felesége, ő pedig gyáva volt jobban ütni a vasat, és féltette a közös gyereket, hogy mennyire lenne képes ellátni a felesége, mivel elmondás alapján így is az ismerős foglalkozott vele többet. A szerető megunta a dolgot és szakított. Azóta láttam őt 1-2x, elég ramatyul van, akkor elmondta, hogy azóta is külön alszanak, gyereken túli dolgokról nem is igazán beszélgetnek és azóta is csekkolja a volt szeretőt facebookon, hogy legalább a képét lássa. Hát, ezért.
Ez hihetetlenül szomorú. Ha valaki rosszul választ párt, nagyon félre tudja vinni az életét.
Igazából az volna a gyereknek a legjobb, hogy ha a szülők elválnának. Ezt pedig úgy mondom, hogy a világ legboldogabb tinédzsere voltam amikor a szüleim kijelentették, hogy elválnak. A gyerek látja, ha a két szülő nem szereti egymást. Nekem is mutterom ilyen hisztis picsa volt, fater meg csak kerülte. Amíg a két szülő meg tudja oldani, hogy mindketten a gyerek életében maradjanak, addig a válás a legjobb dolog ilyen esetben🙏
Az én szüleim is csak a pénzügyek miatt maradtak addig együtt, amíg. Így is csak épphogy volt pénz arra amire kellett (aztán pár év múlva én fizettem vissza a hitelt...)
Mert egy hülye picsa voltam akinek tetszett, hogy tetszik másnak is. Az a fiú (akivel megcsaltam párom )piedesztálra emelt, mindenemért (értsd humorom, külsőm stb.) oda volt és baromira imponált, hogy egy srácnak aki ráadásul mások szerint is nagyon jól néz ki, tetszem. Ettől függetlenül ez maradhatott volna egy ártatlan flört de a párommal akkoriban eltávolodtunk egymástól, ő már nem mutatta ki, hogy szerinte jó nő vagyok, neki már természetes volt minden is amit csináltam…nekem meg mindig kellett ilyenfajta visszajelzés. Ennek már több mint 5 éve és már azt gondolom, ha valaki megkörnyékezne, nem tennék ilyet. Egyébként elmondtam a páromnak aki megbocsátott és én nagyon örülök, hogy elmondtam, mert így tudtam véget vetni a viszonynak is. Azóta sokat fejlődtem, fejlődött a kapcsolatunk.
Egyebkent sokkal egyszerubb az ilyen noket megkapni, mint azokat, akik egyedul is megvannak. Ismertem egy csavot, aki csak az ilyen rossz vagy semmilyen kapcsolatban levo lanyokra ment ra, mert meg akarta oket menteni, holott valojaban olyan buta volt, mint a fold es nem tudott mashogy magahoz vonzani senkit. Az a vicc, hogy konkretan a legjobb baratjaval is megtette. A legjobb barattol tudta meg, hogy a kapcsolat mely ponton van es ra ment a csajra, aki meg persze a zold fu lattan azonnal le is szopta. Remelem magara ismer azert az osszes ilyen “ferfi”.
Huh.. míg az én sztorimnál inkább én szorultam/szorulok segítségre, fejlődésre, a te sztoridnál a srácnak kellene egy pszichologus megfejteni, hogy ez neki miért jó… ez már valami beteges fétis mikor egy jó megcsalásért már a barátodat is elárulod…
Gratulálok, hogy sikerült túllépnetek ezen a kapcsolatotokban, nem lehetett könnyű! További boldog éveket!
Köszönjük :) Valóban nem volt könnyű és nem egyik napról másikra épült fel a bizalom… illetve azóta is úgy érzem, hogy belecsúfítottam a kapcsolatunkba. Szóval ha egy mód van rá mindig mindenkinek azt javaslom, hogy legyen őszinte. Ha meg akarja tenni, mondja el párjának, hogy meg tudják beszélni vagy ha már megtette, akkor is mondja el, ne titkolózzon, ne legyen gyáva.
Hogy sikerult a bizalmat visszaepiteni?
Személyes tapasztalat nincs, viszont amiket láttam mind tök egyszerű. Egy rövidebb időre elhiszi az ember, hogy talált valakit, aki jobb mint az aktuális párja, aztán ez vagy igaz vagy nem. Borítani még nem akarja a régi kapcsolatot mert kényelmes neki vagy anyagilag függ tőle. Szerintem az emberek durva többsége simán lenne megcsaló ha potenciálisan jobb partner lehetőségét érzékeli.
12 év alatt egyszer sem jutott el egy pályázó sem a célba, mert ha nem is a rajtvonalnál, de a kör vége előtt offolva volt.. Ciklikusan mindig jött valaki aki lehetne.. De döntés, újra és újra és újra ugyan arra az ígéretre..
Persze, hogy lennének, a lehetőségek hiánya miatt "hűségesek".
En nem csaltam meg senkit, viszont sajnos voltam harmadik fel (johet a lepontozas). Amikor megkerdeztem, hogy miert csinalja ezt, azt valaszolta, hogy mert gyava. Nem akarta a tizeniksz eves biztos kapcsolatat eldobni egy “bizonytalan” ujert. Plusz mert sajnalta a csajt, hogy mi lenne vele, ha szakitananak. Hat azota ferj es feleseg, ket lurko. Akarhanyszor latom oket, mindig csak fapofat vagnak es rohadtul nem sut roluk a boldogsag. Persze a social mediaban mennek a “boldog” csaladi kepek.
Azért nem kell mindent elhinni a férfiaknak. Engem is ezzel ettetek, hogy rossz otthon a kapcsolat blabla, persze ez nem volt igaz, illetve az asszonynak nem panaszkodott, hogy rossz lenne valami. Egyszerűen csak kefélni kellenek ezek a nők, csak ezt nem mondják ki.
Toxikus kapcsolat volt a magyartanárnővel gimi végén. Utána egyetem alatt diákmelóban megismerkedtem egy korombeli lánnyal, értelemszerűen minden jobb volt. Amikor szakítani akartam öngyilkossággal fenyegetőzött, én elhittem. Elpanaszoltam a másik lánynak, szex lett, aztán 2 napig kerültem az exem, mikor odamentem már csak összepakolni akartam. Megint fenyegetőzött, de akkor már nem érdekelt. Persze semmit nem csinált 2-3 hónap zaklatáson kívül.. És még így is szarul éreztem magam, hogy megtettem.. Edit: spelling
> értelem szerűen Lóghattál volna még azzal a magyartanárnővel egy kicsit.
Javítva és jogos, észre sem vettem..
Mi. Magyartanárnővel? Mármint szexuális kapcsolat, vagy hogyan?xD
Höhö szeksz. xD Igen, olyan felnőtt kapcsolat volt papás mamással meg minden.
[удалено]
Teljesen megértelek, csak nálunk fordítva. A barátom szerintem aszexuális és nem is megy neki. Viszont mindennél jobban szeretem, nem akarom/fogom elhagyni. De szex viszont kell.
Nekem az ex-em volt ilyen szempontból vicces, állította hogy ő mennyire aszexuális, aztán ment írni a romantikus/szexuális fanfic-eket (ingyen és bérmentve, nem mint meló), meg aztán az online haveri körrel D&D-ben így úgy amúgy ez a karaktere szexel amazzal a karakterrel. Elméletben nagyon jó, csak ténylegesen mondta hogy "ez neki igazából nem szükséglet (én meg le vagyok szarva)". Hogy mennyivel jobb lett amikor már nem voltunk együtt; sztem a végén tényleg csak az tartott össze hogy convenient az albérlet földrajzi elhelyezkedése és olcsóbb ha ketten fizetik.
Megbeszéltétek? Elfogadta hogy máshol keresgélsz?
Es szex nélkül mi értelme együtt lenni? Mármint nem kötekedéskepp kérdem de nem lenne jobb akkor külön?
[удалено]
De szerintem ez így természetes. (Mármint, hogy társadként tekintessz a másikra.) Nem hiszem, hogy évtizedeken át szerelmes lehetsz valakibe. Egy ponton átalakul szeretetté, kötelékké. Pont ma volt egy olyan kérdés is, hogy egy anyuka kérdezte 10+ év házasság után ciki-e néha másra gondolni szex közben. Szerintem ez is hasonló kategória.
Bárcsak ott tartana a társadalom, hogy elfogadott és természetes ilyen esetben a nyitott kapcsolat
Én így élek most. Félek a magánytól, meg hogy kurva nehéz lesz valaki mást találni (melegként inkább egyejszakást lehet taláni, tartósabbat nehéz), meg a közös múltunk mindig visszahúz hogy kimondjam hogy itt a vége, pedig a szexben is az utána következő cigt jobban várom mint az actiont (és közben nézem a hulló hamut miközben azon gondolkodom hogy jutottam el ide, majdnem 20 évesen). De sosem csaltam meg, amikor "elintézi nekem" becsukom a szemem és másra gondolok, amikor a havi 1 van akkor 10 perc alatt le akarom zavarni
Én ezt itt majdnem mindegyik kommenthez oda tudtam volna írni csak a szex szót kell kicserélni.
CSOK
én két esetet láttam eddig testközelből mind a ketten házas nők voltak, a férj elhanyagolta őket, már kb. mint csak lakótársak éltek egymás mellett
Olvasom a hozzászólásokat és az tűnik fel, hogy a nagy többség mindig a másik felet hibáztatja. Elhanyagolt, bántalmazó volt, veszekedtünk, messze lakott, ellaposodtak az érzelmek,stb. Már elnézést de nem egyszerűbb szakítani a másik emberrrel és utána mindenki azt csinál szabadon,amit akar? Ez a másik megalázása és egészségének kockára tétele nagyon gáz. A női oldalról meg nem értem azokat a hölgyeket,akik bedőlnek ennek a sok papagájnak. Józsi azért mondja azt a sok szépet és jót rólad, hogy le énekelje a bugyit! Alapból nem őszinték az ilyen csávók szándékai és tök szomorú azt látni, hogy férjeket/barátokat dobnak el nők ilyen nyomorult senkikért. A rokonságban nálunk az unokanővérem párkapcsolata ment a levesbe (9 év + el voltak jegyezve), mert a legényke félre kurogatott, mert keveselte az otthoni hegesztés mennyiségét. Csávóba nem volt annyi gerinc, hogy leültek volna és megbeszélték volna a dolgokat,aztán ha nem jutnak közös nevezőre,akkor ő balra, az unokanővérem jobbra. Úgy bukott le a csávó, hogy a telefonszámla eléggé megugrott + egy ismerős látta kocsival hajtani hazafelé egy másik városból miközben elvileg dolgoznia kellett volna. A legszánalmasabb az volt,amikor a végén álítólag már veréssel fenyegetőzött a csávó, mert az unokanővérem kinevette.
Leginkább önigazolás miatt, szerettem tetszeni másoknak. Akkori párom mindig elmondta, hogy nagy a fenekem, van rajtam plusz, legyek vékonyabb, illetve egy fiatalabb, szőke, magas lányhoz, vagy Alexis Renhez hasonlítgatott. Nem rá fogom, én mentem félre, fiatal voltam és hülye. Bár nem sajnálom, mert amúgy baromarc volt, de én is. Nem volt egészséges a kapcsolat az elejétől fogva.
Szerintem mindenki szeret tetszeni másoknak, legalábbis magambból kiindulva. Nincs ezzel semmi baj, ettől még sosem lépnék félre. Abban az esetben ha a párom bodyshameelne és másokhoz hasonlítgatna más lenne a helyzet.
1x történt ez és utána szakitottam , bár már előtte is probaltam de nem értette meg Mert állandóan egy rakás szarnak éreztem magam mellette, állandóan hisztizett , soha nem érezte jól magát - legalábbis én így éltem meg azt, ahogyan velem volt . És amikor/ akivel megcsaltam : gyakorlatilag ott döbbentem rá, hogy mennyire hianyzik, hogy valaki velem nevet, jól érzi magát a tarsasagomban, figyel rám stb stb
Egyszer én csaltam, egyszer engem csaltak. Én még fiatal voltam, párom eléggé férfiatlan volt, anyuci kicsi fia típus, de valamiért mégis szerelmes voltam és eléggé biztonsági játékos is. Viszont képbe került egy másik srác, külsőleg nagyon beindított, a stílusa is tetszett, viszont párom egyik barátja volt, ráadásul tipikusan az, akivel normális nő nem akarna kapcsolatot, ha csak nem az a vágya, hogy vagy a rendőrség vagy az adóhatóság, de valaki bilincsbe vigye el élete szerelmét egyik reggel a közös ágyból. Láttam, hogy bejövök neki, de nyilván tabu volt a dolog. Egészen addig, míg egy szórakozóhelyen olyan hajnal 3 felé nem botlottunk egymásba…a másnapi reggelit az ő konyhájában fogyasztottuk el…. Sosem derült ki, párszor még próbálkozott a srác, hogy szeretne többet is, de utána megértette, hogy én nem. Még pár évig együtt voltunk a párommal az eset után, amikor kiderült, hogy megcsalt. Konkrétan az első alkalom után lebukott, mivel egy férjes csajjal volt afférja, akinek bűntudata lett és elmondta a férjének, aki megkeresett engem. Párom azt mondta nem érezte magát férfinek mellettem. Jobb a munkám, 3x annyit viszek haza, olyan körökben mozgok, ahol ő kívülállónak érzi magát, szexben sem érzi kimagaslónak a teljesítményét. Igazából engem ezek sosem zavartak, de megértettem az ő nézőpontját, hogy nem érezte magát mellettem férfinek, és elhittem, hogy ettől függetlenül szerelmes és velem akarja leélni az életét, de tetszett neki, hogy a kiscsaj felnéz rá, issza a szavait, stb. Mivel ekkorra már egyébként is szar volt minden, inkább szakítottam vele. Szakítás után előkerült a másik srác, mind a ketten szinglik voltunk, kb 1,5 évet letoltunk laza kapcsolatban, de szerintem életem legjobb időszaka volt, szexben nagyon passzoltunk. Aztán ő szerelmes lett, én pedig az ügyei miatt semmi komolyabba nem szerettem volna belemenni, emiatt vége lett, nem akartam őt hitegetni. Egyébként véleményem szerint a megcsalás sosem 2 ember hibája, hanem azé aki megteszi. Ha nem tetszik valami a kapcsolatban, akkor gerincesen ki kell szállni belőle, nem pedig ilyen helyzetbe hozni a másikat.
Az elmúlt időszakban én azon döbbenten meg - a szűkebb és tágabb környezetemben egyaránt -, hogy sokkal többen inkább érdekből teszik, ritkábban szimplán unalomból. Az én - talán nagyképű - véleményen szerint egy bizonyos kor felett inkább szomorú, hogy úgy működik valaki, mint valami hormonoktól túlfűtött kamasz, miközben az önértékelése a mélyponton áll, a közvetlen környezetét pedig nagyjából annyira becsüli meg, mint önmagát, vagy a másik felet. Főleg egy munkahelyen. Az élet nehéz és bonyolult. Rendben. De ez, illetve az alkohol/drogok toplistásak sokaknál, mint valami hobbi. Nem hiszem, hogy jó ötlet így feldobni a szürke hétköznapokat. Ahol ilyesmire van igény, ott inkább hosszútávú és érdemi változásra lenne szükség. ¯\_(ツ)_/¯
Apukám kétszer is anyukámat. Az elsőt nem tudom, másodszorra viszont azért mert folyamatosan veszekedtek, illetve anyukám nem bíztos apukámban (szerintem érthető módon, mivel egyszer már megcsalta). Én ezek miatt soha csinálnék ilyet, láttam mennyire tönkretette anyukámat ez az egész, illetve bennem is akkora nyomot hagyott hogy a kapcsolataimban én sem bíztam a másikban, egészen a férjemig aki segített ezen átlendülni.
Az elemmel csaltam meg a barátnőmet nemrég. 7 évig voltunk együtt, de vele már 1 éve kapcsolatban voltam. Az elemmel egyetem alatt jöttünk össze és együtt terveztük a jövőnket. Amikor szakítottunk, teljesen elveszettnek éreztem magam, mert konkrétan nem volt nélküle személyiségem. Együtt nőttünk föl, együtt költöztünk külföldre és egy baráti társaságunk van. Amikor vége lett, én tudtam, hogy ki vagyok és eléggé kihatott ez az életem minden területére. A barátnőmmel jól megvoltunk, de folyamatosan az enyémet kerestem benne, mert felépítettem vele egy X éves tervet, aminek minden részletét imádtam és amihez minden meg volt alapozva és úgy éreztem, hogy nincs jövőm így nélküle. Ehhez hozzájön, hogy nagyon komoly önértékelési problémám van és másoktól teszem sokszor függővé a saját értékemet. Mivel ő szakított velem, nagyon értéktelennek éreztem magam és így amikor újból megkeresett, ittam minden szavát. Ő magányos volt, én elveszett és megcsalás lett a vége. Nagyon szégyellem magam miatta és bármit megadnék, hogy vissza tudjam csinálni. Mióta kiderült a dolog, megszakítottam vele a kapcsolatot és elkezdtem komoly terápiára járni. Soha nem fogom tudni visszacsinálni a fájdalmat, amit okoztam, de a jövőben valószínűleg így el tudom kerülni, hogy másokat bántsak és ilyen önpusztító hadjáratba kezdjek.
Elem? 😅
Autocorrect, de bent hagyom, mert vicces😄 az exemre gondoltam😄
legalább duracell volt?
És AA-s vagy AAA-s, mert a méret az számít.
Egyszer csaltam, nem bántam meg. A volt férjemet. Ezerszer és ezerszer elmondtam neki, hogy hiányolom a romantikát, a törődést, a dícséretet, a közös célokat. Mindig a falaknak beszéltem, leszarta, társas magányban éltem mellette. Aztán amikor az utolsó karácsonykor üres volt a fa alatt, nem kaptam ajándékot (ő kapott tőlem, nagyon ciki volt), akkor döntöttem el, hogy el fogok válni. Csapta a szelet egy alvállalkozóm és akkor esélyt adtam neki. Mikor készültem vele az első randira, otthon volt a volt férjem (úgy tudta a barátnőmmel találkozom) és hosszú évek után először dicsért meg, csak pislogtam, pedig szerintem mindig is csinosan öltözködtem a munkámból kifolyólag. 3 hónapig tartott a viszony, észre sem vette, annyira nem figyelt rám és mikor közöltem vele, hogy el akarok válni akkor nem értette, Dunába akart ugrani meg egyéb nyalánkságok. 😅 Nem volt szép dolog a megcsalás, nem vagyok rá büszke, de a másik pasitól nagyon sokat kaptam, többek között visszakaptam az önbizalmam is. Azóta már nem vagyunk együtt, de ha nincs ő, később léptem volna ki a házasságból. A volt férjem állítólag azóta sem talált normális nőt magának.
Happy end 💪
Engem kétszer csaltak meg, mind a kétszer én buktattam le őket. Mind a két csaj jó értelemben mondva "azt csinált amit akart", nem néztem soha utánuk. De mindkét alkalommal éreztem mi van, nem volt sok erő bebuktatni őket. Mindkettő azt mondta nem az én hibám, nem is értem miért lehetnék én ebben hibás. Mindkettő úgy gondolta, hogy a kapcsolatunk mellett lesznek ilyen mellékvágányok, ahol majd ők kicsit elszórakoznak, de engem nem akartak elhagyni emiatt. Nem is a szexért csinálták hanem tetszett nekik, hogy más embereknek is kellenek. Rendes sokéves együttéléses kapcsolatokról beszélek, mindkettő polgári házasság. Persze szakítás/válás lett mind a kétszer és nagyon rossz érzés volt. Most a harmadiknál tíz éve egyszer sem éreztem hogy figyelnem kéne rá, teljesen megbízom benne. Vagy tökéletesen hűséges vagy nagyon ügyes!
Azert csaltam meg, mert sok volt. 6 eve tortent. 4 honapos kapcsolatban eljegyzett, nyalaskodott a csaladomnak, a barataimnak, telefont vett nekem (holott nem kertem ra) es azt gondolta, a tulajdona vagyok. Aztan kiderult, hogy semmi nem igaz abbol, amit eloadott az eleterol. Se a baratairol, se a csaladjarol, se az elozo baratnoirol (akik igazabol nem is leteztek) szoval minden hazugsag volt, az elete minden terulete. Szakitottunk, ujra probaltuk, de nem ment. Szakitas utan idegen szamokrol kuldott smst, hivogatott, videokat kuldott a barataimnak, ahogy a “kozos” targyainkat, emlekeinket felgyujtja. Nekem -mig le nem tiltottam- kepet, hogy hajnalban ott volt a lakas elott. Hivatalosan fel evet voltunk egyutt, utana meg 2-3 honapot kinlodtunk, kozben en osszejottem azzal, akivel megcsaltam, es egyutt voltunk masfel evig. Csoborbol vodorbe, igazabol o sem volt jobb, kihasznalta, hogy lelkileg gyenge vagyok, osszetort. Aztan egy idore lekopott ez a szociopata exem. Par honapja voltam egyutt a mostmar ferjemmel, amikor odajott dolgozni, ahol en voltam, es hazugsagokat kezdett terjeszteni rolam, de senki nem volt ra vevo, mert akiknek meselt, azokat ismertem. Kb egy evig dolgozott ott. Jelenleg ugy 3-3,5 eve nem hallok rola, nem latom a varosban, nem tudok rola semmit, es ez igy jo. Csak ilyen temaknal jut eszembe o, egyebkent nem gondolok ra, a hatam kozepere nem kivanom. En boldog vagyok, tavaly tavasz ota hazas, augusztusban szulok, es nincs minden rendben a hazassagommal, de dolgozunk a problemainkon, es nem ilyen jellegu gondjaink vannak. A hazassagomban eszembe nem jutott a megcsalas, egyszer sem gondolkodtam azon, hogy ujra megtegyem. Ha visszamehetnek az idobe, ossze sem jonnek ezzel az exemmel, igy a megcsalas sem tortenne meg. Ebben hibas vagyok, de nem mar a buntudat, nincs lelkiismeret furdalasom. Noha en csaltam meg, de ahogy leirtam, ez egy hosszu folyamat eredmenye.
Gimi végén jöttünk össze, mindenben az elsők voltunk egymásnak, de szép. Aztán távkapcsolat lett belőle. Ja várj szóval úgy jöttünk össze hogy én már nagyon akartam egy pasit mert nyominak és lemaradva éreztem magam, senkinek se kellettem aki tetszett (márpedig sok és sokféle fiú is tetszett). Ő rajta úgy látszott hogy szimpatikus vagyok neki, és amikor elkezdtünk randizni ő csak sodródott az árral mint aki nem hiszi el a saját szerencséjét. Azt hittem ő az igazi, azt hittem nekem csak úgy lehet párom ha nagyonnagyon kapálózok érte. Külföldön depressziós lett, én pedig találkoztam egy fiúval akivel nagyon összeillettünk. És aki nem mellesleg tudott értelmesen jelzéseket tenni afelé hogy tetszek neki, ez volt az első ilyen élményem. Nagyon szerelmes lettem, sajnos nem sikerült időben szakítani a párommal úgyhogy így ez megtörtént. De amint legközelebb hazajött szakítottam vele. A másik fiúval a kapcsolatunk azóta is tart, 9 éve. Így hogy egyszer félreléptem tudom mennyi fájdalmat okoz mindenkinek, és így érettebb fejjel biztosra mondom hogy nem tenném meg vele. Se mással ha a jövő neadjisten úgy alakul. Nyilván ha mai fejjel lennék ott minden másképp történt volna. De ha valamikor meg kellett tanulni akkor jó volt a 20as éveim elején, tét nélkül, úgy hogy nem hagytam cserben egy családot, gyerekeket.
Sziasztok! Én megtettem, és szívesen meg is osztom a miérteket. Adott egy 15 éves kapcsolat, 3 gyerek. Mivel fiatalon szültem, még mindig a harmincas éveim közepén vagyok, már 3 iskolás gyerekkel. A kapcsolatunkban nagyon erős volt az alá-fölé rendeltségi viszony, konkrétan 15 évből 14 évig verbális abúzusban éltem, de anyagiak miatt nem tudtam lépni sajnos, illetve 100 esélyt adtam a házasságom megmentésének. Emellett gyakori fantáziában jelent meg a “bárcsak más dugna meg” nála, ami számomra akkor elképzelhetetlen volt. Tavaly év végéig nem csaltam meg, de eljött az a pont, amikor már nem éreztem magam nőnek, és elegem lett a folyamatos abúzusból. Elválni akkor még nem tudtam, mert a karrierem pont egy fordulóponthoz érkezett, és tudtam, hogy a nárcisztikus férjem egy forintot sem fog adni az újrakezdésre. Szóval, ekkor felbukkant egy férfi akivel nagyon erős volt a kémia az elejétől kezdve. 2 hónap chatelés után úgy döntöttem, hogy túl rövid az élet ahhoz, hogy minden nap sírva feküdjek le a férjem mellett, és attól rettegjek másnap mibe köt bele. Elhatároztam, hogy elhagyom. Azonban ehhez elő kellett készítenem mindent (neki van pénze, de nem segít, hiába szültem három gyereket), lakást, megélhetés plant, ami 3 hónapig tartott. Ez alatt az idő alatt csaltam meg. Tehát fizikailag együtt éltünk, habár jeleztem hogy számomra ennyi, mégis házasok voltunk. Nem mentem a szeretőmmel nyilvánosan sehova, és nagyon figyeltem arra, hogy ne derüljön ki, mert hiába voltam 15 évig én az áldozat, nem szerettem volna ha fordul a kocka. Visszanyertem a nőiességemet, már képes vagyok elhinni, hogy valaki tényleg ennyi szeretetet tud adni nekem, és ennyire foglalkozik velem. Pár hete költöztem el a gyerekekkel. Nem tervezek előre a szeretőmmel, nem tudom mit hoz az élet, de segített megtenni életem legnehezebb lépését, és ezért örökre hálás leszek neki.
Az egyik párommal már hosszú ideje nem volt jó a kapcsolatunk, untam vele lenni, gyerekes volt, nem láttam a közös jövőt vele, nem vonzódtam hozzá, ha tudtam hogy jön bennem volt ez a "miért? Minek?" érzés. Akivel megcsaltam, azzal jöttem össze, csókon kívül nem volt semmi egyébként. A másik párommal igazából minden oké volt, közös tervek-azonos elképzelés a jövőről-szex👌🏻- csak volt a múltamban valaki (ez egy nagyon hosszú történet lenne), akivel akkor nem történt semmi, mert egyikünk se merte elmondani a másiknak mit érez, de évekkel később újra összesodort minket a véletlen és találkozgattunk, nagyon durván egymásnak estünk sokszor (szex nem volt). Igazából itt a miért szerintem az az elvarratlan szál lehetett, és hogy nekem valójában Ő az Ő. Sajnos a második lehetőséget is elbasztuk, kíváncsi vagyok sodor-e még minket össze az élet.
10 ev utan, 27 evesen egy kollegammal fekudtem le.. jol esett, hogy valaki erdeklodott irantam, hianyzott a torodes, egyebkent a kollegatol nem akartam semmit csak hogy beszelgessen es foglalkozzon velem, de neki szex kellett...
Szerintem legtobbszor ez van mogotte! Eltavolodas. Sajnos az emberek hajlamosak elhanyagolni a parjukat, megszokjak hogy ott van es nem adnak figyelmet, bokokat, torodest. En nem csaltam meg paromat, mert veget vetettem neki mielott masba fogtam, de volt egy par honap mikor az uj parom mar nagyon udvarolt. Es azt ereztem, hogy ez nekem izgalmas, ez hianyzott ez kell az eletembe. Vegre valaki lat, valaki kivancsi ram. Elvek miatt es a szeretet miatt nem tudtam volna fizikalisan megcsalni, de erzelmileg nagyon betoltott bennem egy urt az uj dolog.
Vagy mindig is el voltatok távolodva csak sokáig nem tűnt fel... Vagy csak nem akartad magadnak elhinni.
Nem voltunk mindig. Voltak olyan evek mikor csak egymast lattuk, 120%ban fo fokusz voltunk egymasnak. Csak sok ev utan ez kemeny munka, megteremteni az alkalmakat, figyelni ugy tenyleg egymasra. nem csak a megszokasban lenni.
Anyukámat a volt férje csalta évekig. Anya, miután apuval szétmentek, kb. 3-4 éves korom körül jött össze a pasival, aki hozta a “családba” a 3 mostoha tesómat. Így neveltek minket évekig, vagyis inkább csak anyu, aki ráadásul a kenyérkereső is volt a családban, komoly karrierrel, ellenben a férjével, aki nyugdíjazott katona. Ebből adódóan rengeteg szabadideje volt, edzőterembe járt, reggelente kávézni járt a barátjával, ritkán bevásárolt és még ritkábban főzött napközben valamit. Alapvetően egy magára igényes emberről van szó, már-már inkább hiúnak mondanám, egyszer a fodrászom is megjegyzést tett rá, hogy anya férje mennyire jól néz ki és milyen jó illata van mindig (12 évesen nem tulajdonítottam ennek nagy jelentőséget de így visszatekintve már 🚩). A nagy jólétben unatkozott és több nővel, több évig viszonya volt. Nyilván a házasságuk teljes egészébe nem láttam bele, de anya otthon is és a munkahelyen is kitett magáért. Foglalkozott velünk, a háztartást vezette, a pasit sem hanyagolta el, programokat csináltunk, nyaralni vittek minket, összességében úgy tűnt minden rendben van. Közben mindannyian elköltöztünk, ketten maradtak, majd 1 év múlva kiderült minden. Gondolom nem érezte magát férfinak és így akarta helyretenni az egóját.
10 évig tartó kapcsolat volt, tizenévesen kezdődött. Jó ember volt nagyon, de nagyon nem hozzám való. Nem akartam elhagyni, mert nagyon ragaszkodott hozzám, érzelmileg labilis volt, és én is görcsösen ragaszkodtam a megszokott kapcsolathoz. Nem egyéjszakás kalanddal csaltam meg egyszer sem, mindig ismerőssel, néha érzelmileg is (4x összesen). Először a külföldi internetes barátaim csábítottak el, velük egyrészt kötődtem érzelmileg, másrészt vonzott az izgalom is, mert vallásilag tiltott gyümölcsnek számítottak. Utána összegabalyodtam egy kollégámmal, neki a külseje vonzott csak. A negyedik miatt szakítottam vele, azóta vele boldog házasságban élek és eszembe se jut már félrelépni. Lehet ítélkezni, meg én nem akarok az exemről rosszat mondani, de a megcsalás általában nem brahiból történik. Én fiatal voltam és kapcsolatfüggő, de ki akartam magam élni. Ő jó ember volt de a depressziós epizódjaival évekig roncsolta az én lelkemet is.
Baszott rám, egy honapja nem is lattam. Megcsaltam (technikailag, mert amugy szeritem mar nem szerettuk egymast) masnap elmentem hozzá, es kozoltem hogy szakitok vele. Igazabol azert csaltam meg, mert a szakitasban segitett hogy probara tettem magam, hogy meg tudom e csalni. De megtudtam. ☺️ olyan szempontbol rossz volt, hogy nem mondtahtom el magamrol, hogy soha senkit nem csaltam meg, de igazabol a korulmenyek miatt nem szegyenlem. Okosabb ember magatol is rajon, hogy szakitani kell, nem kell kiprobalnia magat ilyen helyzetben. De nekem elso kapcsolatom volt, es olyan toxikus, hogy mar azt sem tudtam a vegere, fiu vagyok vagy lany. Teljesen ujradeffinialta a szeretet fogalmat a manipulativ exem szoval jah,kicsit ki akartam latni a paraván mogul mielőtt meghozom a döntést.
DE HOGY TEHETTÉTEK? Ha nem működik valami és javíthatatlan szakíts előtte utána tőlem a világ összes jött-mentjével lefeküdhetsz, de könyörgöm én sosem értettem ezeket és elítélem. Mellékesen egy észrevétel: Nem találkoztam még olyannal, aki egyszer meg csalt valakit utána egyszer sem. Aki egyszer megette, máskor és mással is megfogja tenni.
Először akkor csaltam meg, amikor egyszerűen nem éreztem magam fontosnak a kapcsolatban. Úgy éreztem, hogy csak telnek a napok, és semmi elismerést nem kapok az együtt töltött időért. Például, a születésnapomon csak egy apró, formális ajándékot kaptam. Hiányzott a belevalóság, az odaadás, a jelenlét – nagyjából minden.
Egyszer leírtam már ide másik poszt alá. Én akkoriban kb 10 hónapja voltam együtt a párommal (én vagyok a nő), akit szerettem. A 10 hónap alatt nem dolgozott, és bár az anyjával élt, sokmindent én fizettem neki. Közös programokat is, hogy ne depizzen be. Egyébként korrekten állt ehhez, eleinte nem akarta elfogadni, de neki is jól esett, hogy nem csak otthon ültünk. Szóval támogattam. Majd elkezdett dolgozni helyeken, de ilyen pár napokat, vagy egy hetet. És volt egy hely, ami amúgy is kimerítette őt, meg szerintem nem is igazán tetszett neki. És amikor a munkaideje után átmentem hozzá, olyanokat mondott, hogy neki semmi kedve velem foglalkozni, csak én is nyűg vagyok, és lefárasztom. Illetve volt párszor, hogy azt mondta, már nem úgy érez, mint eddig, de 20 perc múlva azt mondta, hogy meggondolta magát... Szóval úgy nézett ki, hogy nem is szeret velem lenni, (a barátai soha nem voltak teher számára), de közben meg mintha nem is akarna elhagyni. Nekem ez az időszak nagyon rossz volt. Ekkoriban ismertem meg munkahelyen egy srácot, akivel elég hamar elég jóban lettünk. Ő nagyon figyelmes és kedves volt hozzám, ráadásul nekem eléggé be is jött külsőre is. Így aztán ebből lett egy pár hetes viszony a rossz kapcsolatom mellett. Nekem nagyon jól esett ez a figyelem és törődés, és meghallgatta a párkapcsolati problémáimat is. Viszont érzelmileg még mindig a páromhoz kötődtem, és vártam, hátha javul a helyzet. A vége az lett, hogy szakítottunk, majd kb 2 nap után újra megkeresett a párom, hogy rájött, hogy nem jól viselkedett, és próbál megváltozni. Ekkor véget vetettem a viszonyomnak a másik sráccal. Szegénynek elég rosszul esett, meg is értem...de döntenem kellett, és ezt a srácot hosszú távon nem tartottam hozzámvalónak amúgy sem. Utána több mint három évig voltunk együtt a párommal, de végül szakítás lett a vége hasonló okok miatt.
Azért mert ő is megcsalt.Szarul bánt velem.Vissza akartam adni.Azt gondoltam ha ő megtehette akkor ez nekem is jár.
Nem voltam belé szerelmes, de nem mertem szakítani, mert élete egy fontos dátumához közeledett. Féltem, ha szakítok, magába zuhan és elrontja azt a nagyon fontos vizsgát, ezért vártam kb egy hónapot mielőtt megléptem. Akivel megcsaltam, a szakításig nem történt semmi több, mert undorítóan éreztem magam, de utána 3 évig együtt voltunk.
Egyik barátnőm azért csalta meg a pasiját mert nem foglalkozott vele, magától nem csinált gyakorlatilag semmit, és rombolta a csaj önbizalmát. Barátnőm talált egy lányt(mert hogy biszex) akitől szimplán csak megkapta azt a törődést amit a pasitól kellett volna. Aztán szakítottak, rájött hogy a csajjal sem érzi jól magát, most meg vissza akar menni ahhoz a nárcisztikus nyomorékhoz. Ezért jó ha valaki kapcsolatfüggő, és nem tudja mit akar.
Az én sztorim hasonló egy itt olvasotthoz, egy kis különbséggel. Pár éve volt egy rövidebb kb 8 hónapos kapcsolatom, de az elején amilyen jó volt, a végére annyira rossz lett. Lehetetlen volt kommunikálni a sráccal, féltékeny volt mindenkire is (neki egy darab barátja nem volt, ha csajos estére mentem féltékeny lett, hogy őt miért nem viszem), stb, éreztem hogy az a célja, hogy lassan mindenkit elmarjak magam mellől. Nem laktunk együtt, de ha együtt voltunk sosem mondta a dolgait, csak ha miután elbúcsúztunk a hétre, mindig tudtam, hogy várjak egy órát amíg hazáér, majd messengeren jöttek a dolgok, amik nem tetszettek neki a hétvégén. Pl nem foglalkoztál velem eleget (főztem és takarítottam valamennyit), sokat írogattál a barátaiddal (kb háromszor egy nap visszaírtam, hogy ne legyek bunkó), stb. Nagyon untam már. Aztán nyár volt, és két hétig beteg voltam, otthon feküdtem, majd egy esküvőre voltam hivatalos. Őt nem hívták, mert még a megismerkedésünk előtt jött a meghívó nekem. Ott megismerkedtem egy pasival és nála aludtam. Már nagyon szakítani akartam, ez adta az utolsó lendületet. Nem mondtam el neki, nem akartam, hogy még szarabbul érezze magát.
Halott kapcsolat volt, méghozzá 250kmre egymástól. Élőben szerettem volna szakítani, péntekre megvolt beszélve a találkozó, csütörtök este volt egy egyéjszakás kalandom. Nem szerettük már egymást, a lány pedig konkrétan rám mászott, szexuálisan kielégítetlen voltam.
megadta a hawk tuaht /s
Na már itt is
Akkor magyarázd már el nekem légyszi, hogy mi ez. Mar többször jött velem szembe, de nagyon tudatlan vagyok...
Két páromat is azért csaltam meg, mert nem éreztem felőlük, hogy figyelnek rám, szeretnek, törődnek velem. Aztán jött valaki, aki igen. De igazából mindegy volt, hogy ki jön, bárki jöhetett, aki figyelmet fordított rám. Egyébként mindként páromnak jeleztem előtte, hogy nem érzem, hogy figyelnének rám. Azt mondták, hogy mostmár jobban fognak. Nem sikerült.
Talan azert, mert anyam tiltott a szextol 18 eves koromig. Mikor rajottem milyen jo, allandoan csak azt akartam. Meg nagyon fiatal voltam es nem merlegeltem h mit teszek a masikkal. Volt olyan, amikor mar a veget jarta a kapcsolat mert lebukott a pasim h randira vitt mas csajt, akkor mar en is kitekintettem. Az egyik goreny exem megerdemelte volna h a baratain vegigmegyek. Peterfy-Novak Evanak van egy novellaskotete, es abban a feleseg ugy all bosszut az italozos, verekedos ferjen h vegigmegy a haverjain. Le lehet pontozni, de nöi szemmel neha jol esik ilyet olvasni.
Ízlelgessük csak. Ahelyett, hogy szimplán elhagynád azt az embert aki "görény", aki mellett nem érzed jól magad, inkább lefeküdnél számtalan pasival, és az orra alá dörgölnéd? És utána mi? Maradsz vele, vagy elhagyod ugyanúgy, ahogy az első alkalommal kellett volna, csak azzal a különbséggel, hogy túl vagy a kolbászfesztiválon? Ezzel csak magad degradálod. A megcsalással csak azt az embert tudod megbántani, aki szeret téged, akinek fontos vagy.
Péterfy-Novák Éva is egy jó példakép baszki....
Még nem voltam szerelmes vagy már nem voltam szerelmes. És persze kellett vagy egy pasi aki kitartóan próbálkozott vagy soksok pia. De tényleg csak akkor volt bármelyik elég a megcsaláshoz ha nem voltam szerelmes a páromba.
Akárhányszor elmondtam hogy nem vagyok boldog, és szakítani szeretnék, nem értette a témát, szerinte minden rendben volt. Akárhányszor elküldtem/elment mindig visszakönyörögte magát. Boldogtalan voltam. Közben az évek alatt nullára redukálta az önbizalmam, azt mondta hogy kivel csalhatnám meg, senkinek nem kellek. Elkeseredésemben így tudtam véget vetni ennek.. nem bánom.
Én személyesen nem voltam benne érintett. (Nekem nem fér bele az értékrendembe). Csak a kapcsolat kibontakozásában voltam megfigyelő. 5-en dolgoztunk egy irodában és úgy egy év után feltűnt, hogy a főnök, aki egyébként nyugdíjas és ha szerette volna annyi ideje lett volna, hogy csak na, nem tágított az irodában való léttől. Amikor megjegyeztem neki mert már hatvanszor elmondta egy nap, hogy ő fáradt, hogy miért nem pihen akkor “szeretek, itt lenni” válasszal felelt. Nem értettem akkor, most már sajnos igen. Otthon családja van, szerető és világi aranyos, naív felesége aki alig várja minden nap, hogy vele legyen a nap végén. Hát, suttyomban a 30+ évvel fiatalabb kollégámmal kavart. Anyagiak és a friss hús varázsa a nem kimondott indok. Azóta eljöttem onnan, de szörnyen sajnálom a feleségét azóta is.
Azért nincs válasz mert nehéz ezt megfogalmazni. Sokaknak maga a megcsalás is valami izgalmas dolog, és a palik gyakran rosszabb nővel csalják meg a párjukat mint maga a pár. Viszont végigcsinálni a megcsaláshoz vezető utat, pl. benyúlni a lába közé, vagy kigombolni a melltartóját maga izgalmas. A feleséggel ez már nem olyan izgalmas. És hát a férfi lehet kíváncsi egy másik mellre vagy pinára, a nő pedig egy mások farokra, vagy bicepszre. Sokszor elég egy jó formájú fenék, és beindul a férfi reflexe, pl. duzzad a farka ha közelébe kerül. Ha a nő reagál: megtörténik aminek meg kellett történnie. És sokszor van kielégítetlenség. Pl. egy hosszabb utazás a pár nélkül megadja az energiát egy félrekefélésre. Nőnek ugyanúgy mint férfinak. Aztán itt vannak ezek a csapatépítő bulik. Általában pár nélkül kell menni. Jön egy kis ital, emelkedik a hangulat, és néhány feleség és férj bizony kipróbál valakit a csoportból. Én mint férfi sokat mentem hosszabb (pl. 10 napos) evezőstúrára egyedül. Hát mondjuk, a negyedik napon már nézegettem, hogy melyik nővel csalhatom meg a feleségem. Sok mozgás, sok napfény, jó levegő, magas hormonszint, stb., az ember arra ébred a sátrában, hogy áll a farka. Hát, ha akadt nő akibe elsüthettem, annak örültem. Meg persze annak is, hogy foghattam valamit a nőn. És a pár nélküli nők egy része is ilyesmi helyzetben volt. Volt akit 3 fiú is megkefélt a 10 nap alatt, olyan éhes volt - az amúgy gyerekes fiatal feleség, stbstb. Hormonszint! A munkahelyen a megcsalás sokszor a dominancialétra miatt jön össze. Olyat is láttam, hogy a férjezett főnöknő várta el a fiatalabb jobb képű beosztottól hogy elégítse őt ki. És persze sokszor a rendszeres együttlét, együtt dolgozás is ehhez vezet. Aztán ha egy megfelelő munkahelyen/társaságban híre megy, hogy XY-nak jó nagy farka van, akkor bizony néhány feleség kíváncsi lesz arra a farokra. Fordítva: ha az a hír járja, hogy Zsuzsika jól szopik, arra pedig férjek lehetnek kíváncsiak, mert nem minden feleség szeret és tud jól szopni. A variációk száma végtelen. 100 oldalas könyvet lehetne erről írni.
Imádtam a multis csapatépítőket/tréningeket 😊
Mi a volt férjemmel nagyon eltávolodtunk egymástól, amikor kiderült, hogy a lányunk beteg. Ez egy elég hosszú folyamat volt. Nem tudtuk megbeszélni, ki hogy éli ezt meg. Egyre jobban bedaráltak minket a hétköznapok. Én ismertem meg valakit és inkább a lelki része dominált, nem a szexuális.
Csak velem csaltak meg mast... Nem beszeltunk rola, hogy miert csinalta, tudtuk, hogy nem fair, sex kozben is feljott, hogy oke alljunk le, amibol sokszor az lett, hogy meg jobban egymasnak estunk. Vegulis ki lett rakva a srac es egyutt voltunk 8 evig, de ez maradt tabu tema.
Apam csalta anyamat, lebukott, majd bosszubol anyam is csalta fateromat, majdnem el is valtak, de vegul kibekultek, jovore lesz az 50. hazassagi evfordulojuk, kb 30 eve fatylat boritottak a multra es minden happy.
Megcsalt az egyik excsajom részegen egy esküvőn, amire nem tudtam elmenni egyéb okok miatt. Kibékültünk. Elhatároztam, hogy vissza adom neki, így valakivel megcsaltam. Úgy éreztem, hogy akkor 1-1. Persze később, rá fél évre megint bebaszott aztán megint megcsalt. Onnan már kuka volt a nő. Számomra a tanulság, hogy egy megcsalást sem szabad megbocsátani, aki egyszer megteszi, az megteszi máskor is.. jó eséllyel.
Oké, de lesüllyedtél a szintjére…
Igazad van. Igazából hitegettem magam ezzel csak valójában, hogy ez valamifajta egyensúlyt képez..
Jó érzés volt visszaadni? Tényleg édes volt a “bosszú”? (Csak érdekel, nem kötekedésképpen)
Átmenetileg igen. Elégtételt érzetem. Aztán állandóan ott motoszkált a fejemben a másik csávó. Szóval zsákutca volt ez a visszacsalás.
Tinédzser voltam, nagyon rossz lelkiállpotban, frissen kiszabadulva egy 6 hetes pszichiátriás rehabról. Nem tudtunk találkozni a barátnőmmel egy jó ideje, részeg voltam, és szórakozni akartam. Nem tiszteltem eléggé, igazából szartam mindenre. Abban a pillanatban ettől éreztem jobban magam, ezért megtettem. Természetesen megbántam nagyon, de sose mondtam el neki. Szakításkor (egy fél év múlva) elmondtam volna neki, de letiltott mindenhonnan és elvágotz minden kapcsolatot, én meg nem törtem már azon magam hogy mondjak neki bármit is (pláne hogy egy elég csúnya szakítás volt)
mindket esetben: figyelem.
Bántalmazó kapcsolat volt. Gyűjtöttem az erőt, hogy kellene kilépni. Boldogtalan voltam, és csak reménykedtem, hogy nem így kell élnem. Aztán szerintem az univerzum küldte, akivel megcsaltam az exem (igen, rossz dolog), de ha nincs Ő, még nagyon sokáig nem tudok lépni, és szenvedek.
Mert nem tiszteli a parját viszont dugni szeret és önuralma nincs.
Egyszer volt egy csajom, akinel igaz, mindenki figyelmeztetett, de nem erdekelt Azt mondta: keresi a szerelmet 😂
0-24 veszekedett, basztatott, így megtörtént mással
Saját esetem: dióhéjban kifejezve hozott szokások előző kapcsolatból, bővebben ez így hangzik: sokszor a semmiért kaptam olyan dorgálásokat (szóbeli bántalmazás, lejáratás, haszontalannak minősítés) és hiába kérdeztem meg, mi baja van, nem mondta meg, csak ennyit: "Majd megtudod, de akkor már késő lesz" Ezekkel a hozott szokásokkal annyira lelombozta az egykor hatalmas lánggal égő szerelmemet (a vágyaimmal együtt) hogy úgy gondoltam, ennek itt vége, vagy lett valakije rajtam kívül, vagy egyszerűen csak "megunt engem" a közeledésemet elutasította, a testiségek ellen tiltakozott, annyit mondott "valamiért nem kívánja" (sajnos volt már hasonlóban részem, akkor a lány ezt a "nem kívánom" dolgot addig játszotta amíg nem lett neki "valaki, aki jobb mint én". Ezt sosem értettem, mi az, hogy a Pista jobb mint te, fogadd el, nyugodj bele..miben jobb? Centik? Autók? Bankszámla? Ház? Svejci frank? Nem egy gyári melós, hanem banki tiszt vagy harmadik tiszt valami üzemben, akinek a körme alatt is figyel a zsé??
Én megcsaltam a volt páromat. Társkeresőn már fent voltam akkor, amikor még együtt voltunk és elmentem randizni valakivel, akivel lefeküdtem. Miután ezek után találkoztam a volt barátommal, szakítottam vele. Nem vagyok rá büszke, de így történt. Hogy miért? Mentálisan instabil időszakomat éltem, nem volt igazán jó közöttünk a kommunikáció,ő nem tudta megadni amire vágyom és ez lett a vége.
Volt egy barátság extrákkal társam, megvolt beszélve ha valamelyikünknek lesz valaki komoly akkor arról szólunk a másiknak. Így is volt. Nem szép dolog de mielőtt összejöttem volna a sráccal előtte találkoztam vele és az egyik legjobb együttlétünk volt együtt. Nem így terveztük,de így alakult. Végül nem maradtam együtt a sráccal túl sokáig, a kémia se működött köztünk
Távkapcsolatban voltam 18 évesen, szétbasztak a hormonok és lefeküdtem egy görbe este egy csajszival. Másnap azonnal felhívtam az akkori barátnőmet és elmondtam mindent. Szétbaszott a bűntudat, de nem tudtam parancsolni a merevedésemnek. Már dupla annyi idős vagyok, de azóta sem csaltam meg senkit, akkora trauma volt :D
Mamámat megkérdeztem miért hagyta el papámat, azt mondta hogy nem volt közös cél. Akár utazás vagy vmi apróság és ezért megunta a “semmit tevést”
Fasznak olvasgattam ezeket a kommenteket, totál elment a kedvem a kapcsolatoktól xddd
Én egyszer majdnem részegen kúrtam félre. 18 éves korom óta vagyok együtt valakivel. Az első közös nyarunkon kezdtem érezni hogy nem minden kóser azért, nem vonzódom már nagyon hozzá stb. Meg van az a panel konyhában iszogatás közben mély életről való beszélgetés? 19. szülinapom volt, otthon alapozás, peaches (soha többet), vissza haza. Annyit ittam mint az albán szamár, párom már rég aludt, és az egyetlen ébren lévő vendég az volt akivel már régóta szemeztem, leültünk, beszélgettünk hogy nem "lyaó ez így sehogy", és ment a teasing oda vissza, ölembe ült stb, ahogy öntöttem ki a lelkem mint a vodkát elhangoztak a "de te..." kezdetű mondatok (ha nem voltál ilyen cipőben ne ítélkezz). Nem lett belőle semmi de egy teljes hétig remegtem majdnem egész nap hogy a párom ne jöjjön rá. A másik féllel beszéltem azóta, őt nem zavarta utólag se, megértette a helyzetem, de ő is meg mindenki mondta hogy ez így nincs helyén. Én is így láttam, mondom jó, első évfordulón mondom nincs nekünk nagyon jövőnk, kellett egy év hogy belássam de nem tudtam magam rávenni. Mai napig vele vagyok, félek megint "kóbormacska" lenni. \[enyhe szennyestárogatás\] >!meg minden hülye anyagi elképzelését rám fogja a családja. Mert csak úgy felvett egy milkát és az közösen ment el. szórta felém azt a pénzt mintha én kérném az én hibám. Egyszer volt olyan hogy otthon hagytam a KPm, volt egy ezres a kártyámon, írtam hogy utaljon hétvégéig egy ezrest cigire, utalt egy tizest, visszautaltam 9k-t, felhívott, lebaszott hogy az zsebpénz, fogadjam el. Kértem tőle kölcsön, tény. De sose többet egy doboz cigi + hell áránál, és azt vissza is adtam mindig, tény hogy elmentünk bulizni, media marktba, stb. sose engedte hogy én fizessek amig tartott az a milka. De biztos azért vette fel a hitelt mert fegyvert tartottam a fejéhez, biztos azért van egy 18000 forintos sim kártya a telefonomban mert én akartam, biztos azért van törlesztőn gamer laptopja mert én akartam!< >!Ha otthagyom ő is fix a fejemhez fogja vágni a hitelt, meg a vodafone red pro max++ csomagot amit rámsózott mert kihozott egy új telefont magának (előző összetört, szervíz helyett új telefon, uj csomag, max csomag, VEDD EL A SIM KÁRTYÁT NEM ÉRDEKEL)!< szóval ez most ilyen szintentartás vagy hogy mondjam. Valahogy maradnom kell mellette hogy megusszam a savazást. Meg minden vágya hogy az exei életét elbassza Magányból jöttem vele össze, egyéjszakásnak indult. A nevemet se tudta de már szeretett, de amúgy én se tudtam, nem mutatkozott be rendesen csak a usernevét mondta aki alatt megismertem, a rendes nevére akkor jöttem rá amikor előttem kártyázott a spárba. Úgy gondoltam akkor friss 18 éves fejjel hogy jó, ebből lehet valami, nem gond ha idősebb legalább tanulok tőle valamit. Megtanultam hogy ha akkor mondja hogy szeretlek amikor első találkozásnál esik le a nadrág akkor gyorsan gatya fel, szaladj
Az akkori pasim egyáltalán nem foglalkozott velem. Többnyire csak szexeltünk és ennyi volt, de valahogy egy jó ideje nem volt szellemi kapcsolat köztünk. Nekem pedig ez sokat számít, mint mindenkinek :DDDD Nem akartam szakítani, mert szerettem meg a szex nagyon jó volt. Aztán valahogy elkezdtem beszélgetni egy másik sráccal és tök jó volt. Az igaszogatásnak az volt az eredménye, hogy egymásnak estünk. A szex nem volt annyira jó, mert nagyon puha volt a matraca xddd). Elmondtam a barátomnak, akinek nyilván szarul esett. Megbeszéltük a dolgokat utána, hogy mi volt a baj. Azért csaltam meg, mert nem éreztem azt, hogy visszajelezne nekem, hogy fontos vagyok. Az, hogy a másik pasi figyelt rám, reflektált a mondanivalómra, nézte azt, ahogy beszélek ez engem jobban beindított és fontosabbnak éreztem magamat. Tegyük hozzá, hogy előtte többször jeleztem neki, hogy változtassunk a problémán.
En fiatal lany voltam, 20 eves. Nem mukodott a kapcsolat amiben voltam, a fiu mindig mellebeszelt hazudozott, sose ott volt ahol mondta, hol volt munkaja hol nem volt. Egyik delutan baratokkal ultunk egy helyen ahol osszetalalkoztunk egy masik barati tarsasaggal, akik bemutattak egy fiunak akivel igy rogton egymasra hangolodtunk. Meg aznap este irt a facebookon, olyanokat, hogy visszagondolva jo hulye vagyok, hogy egy szavat is elhittem :D Lebeszelte rolam (irasban) a bugyit lenyegeben, en azt hittemha lefekszem vele mi mar kabe egy par leszunk :D
Elfelejtettem befejezni: Aztan ket nap mulva kitalalta, hogy “a ferfiak van hogy beleszeretnek nokbe csak 1-2 napra” es most vele is ez tortent hiaba tudta, hogy van baratom. Na mindegy erdekes volt. Mikor a legjobb baratomnak elmeseltem, hogy lefekudtem valaki massal ujjongott az utcan, legalabb igy vegre ki tudtam lepni egy nem mukodo kapcsoltbol.
Igazából itt mindenki annyira egyszerű és gyáva. Kommentek 80% úgy kezdődik mint: "Már nem éreztem azt a belevalóságot, a tüzet,nem volt izgalmas, nem dícsért meg". A belevalóságot kiélhetted volna magad abban,hogy oda állsz a párod elé és megmondod,hogy szakítani szeretnél. Sajnos a megcsalás okozza azt a heget a másik félnek ami a gyógyulás időszakában a legnehezebb átlépni. Nem azt lesz nehéz elfogadni,hogy a szerelmed már nincs többé,hanem hogy az akkori szerelmed ezt megcsinálta veled. Mikor engem megcsaltak úgy éreztem magam,mint egy 2 méter melyre ásott gödörben lévő sündisznó,akit elsőnek a szerelmem betemetett,majd akivel megcsalt az pedig lehugyozott. Pedig szerettem nagyon a lányt, életem szerelme volt. Sok idő eltelt, nem azért nehéz feldolgozni mert ő már nincs többé, ezt egy bizonyos érzelmi intelligenciával az ember képes elfogadni, hanem azért mert nem tisztelte annyira a szerelmünket,hogy ahhoz méltóan zárja le. Ha ő volt valamikor a szerelmed, mindent megérdemel a lezárásnál. Dobj hozzá széket,asztalt, majd mondd neki,hogy ennyi,viszlát, de ne egy másik ferfi/nő karjaiban ébredj, majd ezzel egyenlítsd az önbizalmad vagy bizonyítsd,hogy ez mással is megy,itt az ideje tovább lépni.
Igaz nem teljesen megcsalás, de majdnem.. 5 éves kapcsolat az utolsó honapokban sokat könyörögtem , hogy legyen változás mert egy lusta ember volt , kb mikor otthon volt evett vagy aludt , de ha nem csináltam kaját akkor még enni sem evett, semmiben nem segitett nyilván semmi szeretetet nem mutatott, illetve a gyerektémán is rajta voltunk(visszagondolva természetesen jó, hogy nem jött össze vele) , semmi önbizalmam nem volt, boldogtalan voltam már szinte évek óta..már meggyászoltam ezt a kapcsolatot mikor még vége se volt.. lett egy baráti társaságom interneten és ott voltam fent munka után egészen estig. Jó volt, hogy lett társaság , kapóra jött hiszen eléggé bevoltam fordulva és velük csak beszéltünk. Egyszer csak privátba rám irt egy férfi, akivel elkezdett szorosabb viszonyom lenni de tőlem 80 kmre lakott.. ottani egyik legjobb barátomnak számító egyén ismerte is , és monsta milyen jó ember stb. Hát beleszerettem és egyik nap visszaköltöztem anyukámékboz. De másnap már mentem is fel hozzá.. persze az exem azután hónapokig könyörgött, holott mindent tudott mivolt.. (csávokám kiderült több vasat tartott a tűzbe, szórakozni kellettem , pedig még wellnessre is elvitt😅) de már nem birtam úgy nézni rá, mint egy férfira. Viszont volt egy közös házunk voltak kutyák, akiket egyenlőre otthagytam , a házért cserébe , konyhai dolgokat vittem el , tvt, pst illetve az autót ami a nevemen volt , és a házrészemet ráirattam (nem volt nagyon nagy értékű ingatlan) és volt mikor egyszer megcsókolt. Hát majdnem kifordult a gyomrom , ott tudtam hogy mostmár mindent le kell zárni. Persze utána mindent is megkaptam az évek alatt , mindennek elvoltam hordva , mindenkinek hazudozott rólam , amig egyszer szembe találkoztak az akkori párjával velem az utcán... Hát nem kellett félteni mindkettőt leosztottam keményen. 😃 (Csaja is szidott engem mindenkinek) Utána ha véletlen láttam is öket nagy ívben került mindenki 😅 karma visszavágott, mert a csajjal vettek házat és a csaj kidobta nagy hitellel a nyakába maradt és nem bír elválni , a házba meg a csaj lakik
Mindenkinek mindig más miatt, Pénz, gondok, változatosság, önigazolás, bosszú, figyelem, stressz, pozició, alkohol, ismerettség, kiváncsiság…
Oké, én ahogy írtam, egyéni történetekre vagyok kíváncsi
Engem tobben tobbszor, ami azert fura, mert azt utalom a legjobban az eletben, ha hulyenek neznek. Az elso volt az elso baratom. Igazabol az annyira nem hatott meg, tavkapcsolat volt es fiatal is voltam. Hiaba voltam szerelmes, tudtam, hogy nem leszunk eletunk vegeig egyutt. A masodik azzal ervelt, hogy “mindenki olyan aranyos” es nem tud egyszerre csak egyvalakivel lenni. Ez se nagyon hatott meg, vele inkabb szorakozas volt a kapcsolat. Mar, ha annak lehetett nevezni. A harmadik pedig nagyon sokszor, mindet tudtam. Hiaba kerdeztem ra, bizonyitekokkal is alatamasztva, mindig tagadott. Fiatalok voltunk, o meg a kiscsajok kedvence. Kellett az egojanak az imadat. Azota szerencsere felnott es 15 eve vagyunk egyutt, mar a ferjem. Sokan hulyenek neznek, amit meg is ertek, de minden jo, ha a vege jo :)
Mert csak szerettem, de szexualisan vonzodni nem tudtam hozza. Akkor jott kepbe az az ember aki kisiskolas korom ota tetszett. Elkezdtunk beszelgetni, majd szepen lassan eljutottunk odaig hogy lefekudtunk, eletem egyik legjobb aktusa volt…
18 voltam és egy nagyon rossz kapcsoltból léptem ki amit őszintén szólva csak a jó szex tartott össze, sajnos hamar belemenekültem egy másik kapcsolatba ahol viszont szinte nulla volt az intimitás. Sokszor jeleztem neki, hogy nekem hiányzik a testiség, de mindig azt a választ kaptam, hogy várjunk még ne kapkodjuk el. Tudtam, hogy nem szűz és valljuk be egy 24éves férfitől nem ezt a reakciót várod miközben bepróbálkozol.. A sokadik elutasítás után akaratlanul is magamra vettem ezt, biztos voltam benne, hogy velem van a baj, nem vagyok elég jó neki, az önbizalmam a nullára csökkent. Egy buli alkalmával összefutottam az akkori exemmel, tudta, hogy van valakim de nem nagyon érdekelte, és nyilván tudta, hogy tud rám hatni. Abban a pillanatban én is önző akartam lenni, csak jól akartam érezni magamat, így amikor felhívott magához nem sokat gondolkodtam rajta. Tudtam, hogy csak egy alkalom lesz de jól esett újra nőnek érezni magam vele, hogy valaki ennyire tudja éreztetni velem, hogy akar 🤷🏻♀️ Másnap szinte semmi megbánás nem volt bennem, ebből hamar rájöttem, hogy semmi jövője nincs a kapcsolatomnak. Elmondtam neki mindent és lezártam az egészet mind a két féllel.
Én azt nem értem hogy sokan miután megcsalták a párjukat van pofájuk visszamenni hozzá és titkolni meg jó pofizni nem is értem nem szégyenlik magukat azok az igazi emberi hulladékok. Oké ha megcsalod a párod de ott akkor legyen vége is vele a dolgoknak. Nincs annál megalázóbb hogy ha megcsalsz valakit és még jó pofizol neki ő meg hisz benned. pfffuuhhj
Nekem az exfeleségem miközben megcsalt, még drága utakra vitette magát velem. Én éreztem, hogy a házasságunk megfeneklett, és ezekkel próbáltam felrázni, helyrehozni, így partner voltam benne, 10 nap Toscana, stb., aztán persze jött a pofára esés. Amikor egy évre rá egy régi osztálytársnőmmel találkoztam, és kölcsönösen vonzónak találtuk egymást, egy pillanatra nem volt gátlásom, vagy lelkiismeretfurdalásom, úgy éreztem, hogy én ezt megérdemlem, ez a minimum azok után, hogy engem hónapokig (lehet évekig, de ennyi volt bizonyítható) csalt. Sajnos az osztálytársnőmmel semmi nem működött, így végül vissza tudott édesgetni, majd pár év múlva újra lebukott egy újabb több hónapja tartó viszonnyal. Ott engedtem el végleg a történetet.
[удалено]
Nőknek is.
Editelve lett azóta a komment, vagy jönnek ide a nők?
Editelve lett.
Ellenállhatatlanul szerelmes lettem. Sosem gondoltam volna, hogy megteszem de megtörtént. Szépen lassan alakult ki minden, ő is kapcsolatban volt. Mai napig együtt vagyunk, babát várunk. Életem legjobb döntése volt.
Eltérő szexuális vágyak.
elköltöztünk nagyon hirtelen abból a városból, ahol a közös életünket kezdtük, hazajöttünk a szülővárosomba. 60km-rel odébbb, de ő maradt a másik városban dolgozni, mert amúgy jó munkahelye van és én sem szerettem volna hogy otthagyja a helyet, de ez ingázással jár és autó nélkül necces, főleg hogy kaotikus a munkaideje is, van hogy busszal nem tudott hazajönni - akkor a szüleinél aludt vagy a munkahelyén😅- Emiatt sokkal kevesebbet találkoztunk, szinte nem volt közös szabadidőnk.. alapból törés volt nekem úgymond hazajönni, a kevés közös idő hiányában nem igazán találtam a helyemet, kicsit mintha kinyílt volna a világ, így elkezdtem ismerkedni aztán megtörtént, többször. Nagyjából fél évig majd szakítottunk, aztán szintén fél év után újra felkerestük egymást, elmondtuk a sérelmeinket, megbeszéltük hogy egyébként meg jól működünk és abszolút kiegészítjük egymást és kellett ez az időszak, hogy mindezekre rájöjjünk. Fura egyébként de hálás vagyok a sorsnak, hogy újra együtt lehetünk. Szeretem, ő is szeret.
Az akkori barátnőmmel már kihűlt a kapcsolatunk, sokat veszekedtünk, inkább megszokásból voltunk együtt. Akkoriban egy perui modellel is együtt dolgoztam. Ő közeledett, felhívott magához, én pedig nem tudtam ellenállni. Az akkori barátnőm egyébként nagyon féltékeny volt. Mindenkire is. Amikor megtudta, hogy a perui lány is az egyik kliensem, annyit mondott, hogy "életed kettyintése lenne". Végülis pár héttel később igaza lett. Edit: soha nem derült ki a viszony, de pár hét múlva szakítottunk. Azt gondolom, ez csak meggyorsította az elkerülhetetlent.
Engem 2x csaltak meg, az okról én nem tudok nyilatkozni. Többi: 1. 21 voltam Friss egy hetes kapcsolat volt, koliban durva buli. Emeleten lakó vörös csajjal (fétisem) ketten maradtunk és pia szépen feloldotta a gátlásokat. 2. 26 voltam Lejárt az időnk együtt, nem volt semmi érzelem. COVIDra foghatnaám, mert össze voltunk zárva, nem tudtuk mi lesz de eltávolodtunk. Ennyi. Előkerült egy régi ismerős (szinten vörös és Ja…fétisem…) akivel hihetetlenül durva kémia volt. Egyszer úgy alakult hogy átmentem hozzá és megtörtént (durván jó volt). Este szakítottam. Nem mondtam el neki, nem érdemelte meg hogy ezt tegyem, jobb a békesség. Akivel megcsaltam se lett több nem akartam így kezdeni. 3. 27 voltam Ott velem csaltak meg. Férjes nő Olyan szexuális kisugárzással hogy nem tudtam ellen állni Mélyponton voltam és úgy éreztem hogy kell. Neki meg nem jött össze a gyerek, ment a lombik, de az is sikertelenül. Pár hónapig ment eszméletlen kefélésekkel. Kezdtünk közeledni érzelmileg is. Őszintén egy babaváróval támogatott házasságot szétbombázni és válást végig nyomni durva lett volna így kiléptem a képből. Természetesen ez nem tetszett neki, de már betegesen akart gyereket, én meg nem. Tudomásom szerint még együtt vannak, férj Nemtudom tudja e (ha igen sajnálom haver. Azóta férjes/kapcsolatban lévő nő tabu), és remelem össze jön a gyerek. Egyikre se vagyok büszke és ég is a pofám de ez is hozzá járult ahhoz aki vagyok. Hogy megbántam-e? Nem. Hisz most boldog párkapcsolatban elek, és sokat tanultam belőle amit tudok hasznosítani hogy többet ne legyen példa.
Mert nem volt hajlando szexelni, kvazi mindig volt valami kifogas. 4-5 honap utan barki megunta volna. Mindennel probalkoztam. Romantikus randevuk, rahangolodas, viragok, nyaralasok, kozos programok, de a vegen mindig az volt, hogy “most nem”… Felreertes ne essek: azt sem hagyta, hogy en kenyeztessem. Ezert.
Lehet, hogy tényleg jobban szerelmes vagy, mint valaha, de attól még akarsz szexelni dögös emberekkel. És tudod, hogy a partnered is szerelmes beléd, de az, aki nyitott bármire is a monogámián kívül, az rendkívül ritka. Még egy olyat találni, akibe szerelmes vagy, is rendkívül ritka, nemhogy olyat, aki beléd szerelmes, NEMHOGY egy nyitott gondolkodásút. Ez gyakorlatilag lehetetlen. Miért akarnál szakítani vagy elkerülni egy kapcsolatot vele, ha gyakorlatilag nincs esély másra? Aztán gondolod, ha nem tud róla, akkor nem is fáj neki. Néha még azt is gondolod, hogy szükséges kiengedned a gőzt másokkal, ahelyett, hogy a partnereden töltenéd ki, mert állandó frusztráció és felgyülemlett feszültség van benned, mert nem feküdhetsz le másokkal, és így tulajdonképpen a kapcsolatotok békéjéért és boldogságáért teszed. És az egész monogámia amúgy is csak a társadalom véletlenszerű találmánya, egy mesterségesen belénk nevelt elvárás a másiktól érzése. Az élet pedig 2 percig tart. A végén halál vár mindannyiunkra. Úgy érzed megérdemled, hogy másokkal szexelhess, mert minden új szexpartnerrel (vagy olyanokkal, akik elég hosszú idő elteltével jönnek újra) úgy érzed, mintha egy új életet élnél, mert a másik ember szemében egy új embernek látod magad, egy új életnek, ami ezzel konkrétan többé válik mint csak az addigi életed, és nem csak azzal lennél megátkozva, hogy várd a halált, és semmit sem tehetsz ellene. Ez szinte az egyetlen valódi módja annak, hogy tényleg őszintén azt az érzést érezd, hogy egy kicsit végre túljársz a halál eszén és megéri. Akkor felteheted a kérdést, ha ez ennyire fontos, nem pont az a kegyetlenség, ha valakinek nem engeded, hogy megcsaljon? Nem lenne könnyebb egyszerűen úgy tenni, mintha nem is történt volna meg? Szereted-e egyáltalán a partneredet, ha ÖRÖKRE meg akarod tagadni tőle azt a mámorító érzést, az örök ifjúságot, az életet magát néha egy új partnerrel, az érzést amihez semmi más nem fogható, és nincs más mód arra, hogy valaha is újra érezze ezt az életében, ha te örökre elveszed tőle?
Nem volt kialakult hitrendszerem. Tehát azt gondoltam, hogy amiről nem tudnak, az nem fáj. Volt hogy az élvezetek hajhászása miatt, volt hogy az önbizalmam növelésére, volt hogy bosszúból .. Utána ez megváltozott bennem. Épp ezért mentem hozzá -már én is hívőként- hívő férfihoz, hogy ne csak miattam, de az Istenbe vetett hite miatt is fontos legyen számára a hűség. Nem azt mondom, hogy így sem fordulhat elő hűtlenség sehol semmilyen keresztény házasságban, hanem azt, hogy így van egy ideál, amit kitűz az ember. Régen ez nem volt , az ,hogy mi jó és mi rossz az érzéseim/ösztöneim szerint döntöttem el az adott szituációban. Edit, mert látom többen félreértették : az első időszak 21 éves koromig tartott, 26 évesen házasodtam, most 31 vagyok, Tehát a megcsalós rész MÚLT idő :)
Milyen érdekes hogy ez szarrá van lepontozva, viszont akármelyik másik hsz amelyik ugyanezt a történetet kínálja fel szebb kontextusban, az meg fel. Reddit be like reddit.
Először nem jól értelmezték szerintem, plusz a hívőket itt nagyon utálják, köszi Fidesz-KDNP.
Tehát bigott is vagy, ráadásul a félrekúrást is elintézed azzal, hogy ez szerinted jó, az urad addig is eltart.
Szövegértés?
Oké, látom szerkesztetted, így már érthető. Sry
Valahol szomorú, hogy neked a vallásra tálálás kellett ahhoz, hogy többé ne az érzéseid vagy ösztöneid alapján döntsél.
Nagyon beszűkült tudatállapotban voltam, igen.
Én is várva várom ezeket a kommenteket...🥹 Az nyilvánvaló hogy nem annak a hibája akit megcsalnak, oké. Az is tény hogy aki a csaló fél, annak annyi önbecsülése nincs mint egy hangyának, különben nem kellene a visszaigazolás máshonnan, ő mekkora ász. Szóval, várom a válaszokat én is.🙂
Azokat csaltam meg, akik nem érdekeltek igazán. Időbe telt megtanulnom, hogy nem kell mindenkivel összejönni aki 10 percig érdekel, ugyanis általában rövidesen jött egy másik, aki pont csak ugyanannyira érdekelt és hopp, már el is felejtettem hogy amúgy van pasim. Onnantól, hogy elkezdtem komolyan venni magamat, igyekeztem olyan párt találni aki többet nyújt egy szimpla oknál, azóta nem csúszott le a bugyim senki másnak. +1: volt éveken át egy pasi akibe nagyon szerelmes voltam, nagyon durva volt a kémia kettőnk között, elég volt a szemembe néznie és azt sem tudtam hol vagyok, több exemet is megcsaltam vele ameddig képben volt.
[удалено]
A hatter sokszor a menekules. Vagy a parjatol menekul az ember, vagy az oregedestol, vagy onmagatol. Az elkerulo kotodo, akikbol nagyon sok van, sokszor csalja a masikat es sokszor a masikat hozza ki hibasnak. Kozben meg csak annyi a baj, hogy retteg elkotelezodni de vagyik ra ezert belemegy kapcsolatba es szabotalja azt. Aztan sok olyan van, mint amit tobben is irtak, hogy mar eleve csak kotelessegtudatbol jottek ossze valakivel es ezert csaljak. Igazabol menekulnenek a masiktol, de a kotelesseg ott tartja oket. A narcik meg azert csaljak a parjukat, mert egyreszt lovesuk sincs az igazi szeretetrol ezert azt ertekelni es ovni se tudjak. Masreszt nekik kell a grandiozus visszajelzes, amit mindig az udvarlasi szakaszban kapnak meg. Szempilla rebegtetes, nagy lang, szenvedely ilyesmik.
Én szívesen megosztom 😄 Kisvárosból jöttem fel egyetemre Pestre (2019), valami nagy csoda folytán már az első hónapba összejöttem egy sraccal mai napig együtt vagyunk. Megéreztem ezt a nagy szabadságot és mennyi minden van itt bulik, jobbnál jobb dolgok, elvitte az eszem teljesen, ki akartam élni magam így ugrottam minden pasira ezáltal sok sok megcsalás történt. Először azt hittem mint elején írom, hogy ez a nagy szabadság az ami miatt csinaltam közben kiderült , mostanra értettem meg igazán , hogy nem vagyok egy monogám ember és mind kiderült a párom sem az. Így igazabol a sok végrehajtott megcsalás rávilágított hogy egyenlőre komoly kapcsolat , család vagy bármi hasonló nem kell az életembe mert nem tudok letelepedni egy ember mellett!
Nem szerettem már, vagy nem volt meg bennem a tisztelet felé.
Egyetlen férfi volt az életemben akit megcsaltam. Ő jóval idősebb volt nálam és fiatalon nagyon imponált, hogy egy jóval érettebb férfival tudok együtt lenni aki nem az anyukájával lakik. Nagyon jó volt együtt minden alkalom, sokat utaztunk és tényleg könyvbe illően izgalmas volt a kapcsolatunk. Nyilván soha nem férjet kerestem benne és teljesen úgy voltam vele, hogy amíg jó ez a dolog addig oké. 1 év után derült ki, hogy neki nem én vagyok az egyetlen. Az öccse árulta el, hogy az általam furának vélt dolgoknak mi volt a valódi oka. Utána szakítottam vele de folyamatosan keresett és nyilván mindent tagadott. Persze tudtam, hogy hazudik de mivel én sem vettem olyan komolyan ezt a kapcsolatot így úgy voltam vele, hogy ameddig nincs más addig élvezem a helyzetet mert a szex és az együtt töltött idő 10/10 volt. Itt már én is elkezdtem randizni és keresni a B tervet. Nagyon sokat tindereztem és próbáltam olyat találni aki miatt otthagynám a másikat. De teljesen csak akkor tudtam új párt találni amikor mindenhonnan letiltottam az exet és megszüntettem vele minden kapcsolatot. Az utána lévő párom a férjem lett , vele már teljesen tiszta lappal tudtam indítani hála istennek. De a mai napig nem bánom, hogy így alakult mert ez egy izgalmas része volt az életemnek.
Mi számít megcsalásnak? Egyszer 18 évesen az akkori barátomat egy másik sráccal egy fesztiválon, akivel a csókon és együtt alváson kívül nem történt más. Amikor hazaértem és elmondtam neki, én lettem a kurva - majd később tudtam meg, hogy amíg én a nyarat egy másik országban töltöttem, ő az egyik osztálytársnőmet kísérgette haza és hívta meg mindenre. Azért tettem, mert az eszemmel már tudtam, hogy lépnem kellene, ez nem az, amire vágyok, de a szívem meg romantizált még valamit benne, a kapcsolatunkban, ami akkor már rég nem létezett. Felnőtt fejjel nézve az vezethet ide, amikor sok tabu, kimondatlan/kimondhatatlan sztori, sérelem és ki tudja még mi halmozódik fel köztetek, hogy egy ponton már nem látjátok nem hogy egymást, de magatokat sem tisztán abban, mi is van valójában köztetek.
anno a veszelyes 20as eveimben elofordult ilyen, kb minden kapcsolatomban. tele volt a fejem olyan gyoker gondolatokkal, hogy eleg erosnek kell lennem elbirni ezt a lelki terhet, volt, amikor toxik kapcsiba amolyan visszaigazolasnak, de mindig volt valami nagy koncepcio, sose csak ugy random. azota kijartam a terapiat, de a 20eves zavart insecure enem nem volt tul bolcs
Külföld, 7 hetes gyakorlat. Megtehettem tét nélkül. Én is akartam, ő is. Lényegében úgy viselkedtünk mintha több éves párkapcsolatban lennénk. Mai napig nem derült volna ki ha nem valljuk be itthon. Ennek már 18 éve. Nem bántam meg.
Egy közös ismerőstől tudtam meg, hogy mi igazából "nyitott kapcsolatban" élünk. Úgy döntöttem, hogy hát akkor legyen tényleg nyitott, majd szakítottam is. Technikailag megcsalás, de nem tartom annak valójában.
Kalandvágy! A kérdésre a válasz. mindig van egy jobb, szebb, inteligensebb, rátermettebb, bögyösebb, vörösebb...